Párizsi vérengzés - A franciák fele korlátozná a szólásszabadságot az interneten
A franciák 42 százaléka szerint el kellene kerülni a Mohamed-karikatúrák közlését, és a megkérdezettek fele a szólásszabadságot is korlátozná az interneten - derül ki az Ifop közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet vasárnap tett közzé a Journal du Dimanche című lap.
Arra a kérdésre, hogy "egyes muzulmánok sértve érzik magukat a Mohamed-karikatúrák publikálása miatt", 57 százalék azt válaszolta, hogy "nem kell figyelembe venni ezeket a reakciókat és továbbra is közölni kell az ilyen típusú karikatúrákat", míg 42 százalék szerint jobb lenne elkerülni a publikálásukat. Egy százalék nem mondott véleményt.
A megkérdezettek 50 százaléka korlátozná a szólásszabadságot az interneten és a közösségi oldalakon, míg 49 százalék szerint ez nem szükséges, egy százaléknak pedig nincs véleménye a kérdésről.
A január 16 és 17-én 1003 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint a franciák leginkább (81 százalék) abban értenek egyet, hogy azokat a kettős állampolgárokat, akiket Franciaországban terrorcselekmény miatt elítéltek, meg kellene fosztani a francia állampolgárságuktól, 68 százalék szerint pedig meg kellene tiltani azon francia állampolgárok visszatérést Franciaországba, akik "gyaníthatóan terrorcsoportok által ellenőrzött régiókba vagy országokba utaztak harcolni".
Szintén 68 százalék megtiltaná azon francia állampolgároknak a hazájuk elhagyását, akikről gyanítható, hogy terrorcsoportok által ellenőrzött régiókba vagy országokba kívánnak elutazni.
Két másik felmérés szerint a 17 áldozattal járó párizsi terrortámadások jelentős hatással voltak a politikusok megítélésére: a kormánypárt képviselőinek népszerűsége ugrásszerűen megnőtt, míg az ellenzék nem tudta a maga hasznára fordítani az eseményeket.
A BVA közvélemény-kutatóintézetnek az I-télé hírtelevízió megbízásából készült felmérése azt mutatja, hogy Francois Hollande államfő tetszési mutatója tíz százalékkal ugrott meg: az eddigi 24-ről 34 százalékra nőtt.
Az elmúlt héten Hollande-nak sikerült megtalálnia a franciák szemében a gazdasági stagnálás miatt elvesztett elnöki tekintélyét. A megkérdezettek 47 százaléka úgy ítéli meg, hogy az államfő "képes megfelelő döntéseket hozni", míg tavaly novemberben még csak 17 százalék látta így.
Manuel Valls miniszterelnök is sikeresen szerepelt a tragikus időszakban. A nemzetgyűlésben elmondott beszéde egyöntetű elismerést aratott, s a franciák 44 százalékának van jó véleménye a kormányfőről, ami hatpontos javulást mutat decemberhez képest. Egy másik, az Odoxa által készített felmérés szerint pedig a franciák 58 százaléka "jó miniszterelnöknek" tartja Vallsot, ennél az intézetnél 13 százalékot javult december óta a mutatója.
Az ellenzéki politikusok az elmúlt napokban elhangzott javaslataikkal viszont nem váltak népszerűbbé. Nicolas Sarkozy volt államfőnek, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója elnökének és Marine Le Pennek, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökének népszerűségi mutatója semmit nem változott az elmúlt héten.
Ahogy az általuk vezetett pártoké sem. Ezzel viszont a szélsőjobboldal szeptember óta először visszacsúszott az eddig csak harmadik helyen álló kormányzó szocialisták mögé, akiknek a támogatottsága az elmúlt héten négy százalékkal, 30 százalékra javult.
MTI
Arra a kérdésre, hogy "egyes muzulmánok sértve érzik magukat a Mohamed-karikatúrák publikálása miatt", 57 százalék azt válaszolta, hogy "nem kell figyelembe venni ezeket a reakciókat és továbbra is közölni kell az ilyen típusú karikatúrákat", míg 42 százalék szerint jobb lenne elkerülni a publikálásukat. Egy százalék nem mondott véleményt.A megkérdezettek 50 százaléka korlátozná a szólásszabadságot az interneten és a közösségi oldalakon, míg 49 százalék szerint ez nem szükséges, egy százaléknak pedig nincs véleménye a kérdésről.
A január 16 és 17-én 1003 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint a franciák leginkább (81 százalék) abban értenek egyet, hogy azokat a kettős állampolgárokat, akiket Franciaországban terrorcselekmény miatt elítéltek, meg kellene fosztani a francia állampolgárságuktól, 68 százalék szerint pedig meg kellene tiltani azon francia állampolgárok visszatérést Franciaországba, akik "gyaníthatóan terrorcsoportok által ellenőrzött régiókba vagy országokba utaztak harcolni".
Szintén 68 százalék megtiltaná azon francia állampolgároknak a hazájuk elhagyását, akikről gyanítható, hogy terrorcsoportok által ellenőrzött régiókba vagy országokba kívánnak elutazni.
Két másik felmérés szerint a 17 áldozattal járó párizsi terrortámadások jelentős hatással voltak a politikusok megítélésére: a kormánypárt képviselőinek népszerűsége ugrásszerűen megnőtt, míg az ellenzék nem tudta a maga hasznára fordítani az eseményeket.
A BVA közvélemény-kutatóintézetnek az I-télé hírtelevízió megbízásából készült felmérése azt mutatja, hogy Francois Hollande államfő tetszési mutatója tíz százalékkal ugrott meg: az eddigi 24-ről 34 százalékra nőtt.
Az elmúlt héten Hollande-nak sikerült megtalálnia a franciák szemében a gazdasági stagnálás miatt elvesztett elnöki tekintélyét. A megkérdezettek 47 százaléka úgy ítéli meg, hogy az államfő "képes megfelelő döntéseket hozni", míg tavaly novemberben még csak 17 százalék látta így.
Manuel Valls miniszterelnök is sikeresen szerepelt a tragikus időszakban. A nemzetgyűlésben elmondott beszéde egyöntetű elismerést aratott, s a franciák 44 százalékának van jó véleménye a kormányfőről, ami hatpontos javulást mutat decemberhez képest. Egy másik, az Odoxa által készített felmérés szerint pedig a franciák 58 százaléka "jó miniszterelnöknek" tartja Vallsot, ennél az intézetnél 13 százalékot javult december óta a mutatója.
Az ellenzéki politikusok az elmúlt napokban elhangzott javaslataikkal viszont nem váltak népszerűbbé. Nicolas Sarkozy volt államfőnek, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója elnökének és Marine Le Pennek, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökének népszerűségi mutatója semmit nem változott az elmúlt héten.
Ahogy az általuk vezetett pártoké sem. Ezzel viszont a szélsőjobboldal szeptember óta először visszacsúszott az eddig csak harmadik helyen álló kormányzó szocialisták mögé, akiknek a támogatottsága az elmúlt héten négy százalékkal, 30 százalékra javult.
MTI
Hozzászólások