Parlamenti választások kezdődtek Moldovában
Parlamenti választások kezdődtek vasárnap Moldovában, amelyen húsz parlamenti párt és tömörülés, valamint négy független jelölt indult.
Az egykamarás törvényhozás 101 tagját zártlistás, arányos képviseleti rendszerben választják négy évre, a bejutási küszöb független jelöltek esetében 2 százalék, önállóan induló pártoknál öt százalék, 2 pártból álló választási blokk esetében 7 százalék, 3 vagy több pártból álló választási blokkoknál 9 százalék. 2009-2010-ben három parlamenti választást is tartottak Moldovában, ám a 2009-ben megalakult törvényhozásokat fel kellett oszlatni, mert képtelenek voltak megválasztani az államfőt.
A 2010. novemberi választások alkalmával a Vladimir Voronin vezette Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja 39,3 százalékot (42 mandátum), a Vladimir Filat vezette Moldovai Liberális Demokrata Párt 29,4 százalékot (32 mandátum), a Marian Lupu vezette Demokrata Párt 12,7 százalékot (15 mandátum), a Mihai Ghimpu vezette Liberális Párt pedig 10 százalékot (12 mandátum) kapott.
Az utóbbi 3 pártból álló Szövetség az Európai Integrációért alakíthatott ugyan kormányt, de a kommunista párt még volt annyira erős, hogy megakadályozza az elnökválasztást.
A szavazóhelyiségek - helyi idő szerint - hét órakor nyitottak és 21 óráig lesznek nyitva. A választásokon 3,2 millió szavazásra jogosult adhatja le a voksát a 2100 szavazóhelyiségben, amelyek közül 95-öt külföldön rendeztek be. Mintegy négyezer külföldi megfigyelő is figyelemmel követi a történéseket, négyezer rendőr pedig a rendre felügyel. Ez utóbbiaknak egyébként szigorúan meghagyták, hogy ne közelítsék meg a szavazóhelyiségeket.
Igor Dodon, az oroszbarát Szocialista Párt (PSRM) vezetője szerint törvénysértések történtek a választásokon. "Az az információs rendszer, amelyre több tucat millió lejt költöttek, már az első órákban felmondta a szolgálatot" - hangoztatta újságírók előtt a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség tudósítása szerint. Dodon úgy vélekedett, ez azért történt, hogy egy ember több alkalommal is szavazhasson.
Aggasztónak nevezte, hogy a moszkvai szavazókörben vasárnap délután, nem sokkal a szavazás vége előtt, még mintegy ezren álltak sorban, hogy leadhassák voksukat. Bírálta, hogy csak öt szavazókört nyitottak Oroszország területén az ott élő moldovai szavazópolgárok számára, akiknek a számát 700 ezerre tette.
"Már most ki lehet jelenteni, hogy a Moldovai Köztársaság lakosságának egyharmada számára nem tették lehetővé a szavazást" - mondta.
Kijelentette azt is, hogy pártja szavazatvásárlásokról is értesült.
Moszkvában kettő, Szocsiban, Szentpéterváron és Novoszibirszkben egy-egy választókört jelöltek ki az Oroszországban élő moldovaiaknak szavazásra. Az ellenzéki pártok előzőleg több szavazókör megnyitását szorgalmazták Oroszország területén, mivel a külföldön dolgozó moldovaiak több mint fele - nem hivatalos adatok szerint fél-egymillió ember - ott él.
Az ukrán válság árnyékában Moldovában komoly vita robbant ki az ország által a jövőben követendő irányvonalról. A kormány az európai uniós tagságot és azzal a gazdaság modernizálását akarja elérni.
Az EU-párti táborból néhányan az ország európai integrációjának felgyorsítása érdekében egyenesen azt szeretnék, hogy a többségében román ajkúak által lakott Moldova csatlakozzon Romániához, amelynek egyébként része volt 1918-tól 1940-ig, amikor Joszif Sztálin szovjet diktátor annektálta a területet. Az ellenzék ezzel szemben az Oroszországhoz való közeledést és a Moszkva által létrehozott vámunióba való belépést tűzte ki célul.
Egy moldovai bíróság csütörtökön eltiltotta az egyre több támogatóval bíró Patria (Haza) nevű oroszbarát ellenzéki pártot az indulástól a parlamenti választásokon. A fővárosban, Chisinauban működő törvényszék arra hivatkozva vonta vissza a politikai tömörülés választási regisztrációját, hogy az állítólag több mint 400 ezer euró (mintegy 122 millió forint) összegű támogatást kapott külföldről, és a juttatásokról nem tett bejelentést a hatóságoknak.
Ugyanezen indokkal egy nappal korábban a moldovai központi választási bizottság már eltiltotta a Patriát a voksoláson való részvételtől. A kelet-európai ország törvényei ugyanis tiltják a külföldi pártfinanszírozást.
A néhány hónappal korábban létrehozott Patria a közvélemény-kutatások szerint nagy számban szerzett támogatókat az Európa-barát moldovai kormány bírálatával és korrupcióellenes fellépésével, és a vasárnapi voksoláson akár a szavazatok 15 százalékát is megszerezhette volna.
MTI
Az egykamarás törvényhozás 101 tagját zártlistás, arányos képviseleti rendszerben választják négy évre, a bejutási küszöb független jelöltek esetében 2 százalék, önállóan induló pártoknál öt százalék, 2 pártból álló választási blokk esetében 7 százalék, 3 vagy több pártból álló választási blokkoknál 9 százalék. 2009-2010-ben három parlamenti választást is tartottak Moldovában, ám a 2009-ben megalakult törvényhozásokat fel kellett oszlatni, mert képtelenek voltak megválasztani az államfőt.A 2010. novemberi választások alkalmával a Vladimir Voronin vezette Moldovai Köztársaság Kommunista Pártja 39,3 százalékot (42 mandátum), a Vladimir Filat vezette Moldovai Liberális Demokrata Párt 29,4 százalékot (32 mandátum), a Marian Lupu vezette Demokrata Párt 12,7 százalékot (15 mandátum), a Mihai Ghimpu vezette Liberális Párt pedig 10 százalékot (12 mandátum) kapott.
Az utóbbi 3 pártból álló Szövetség az Európai Integrációért alakíthatott ugyan kormányt, de a kommunista párt még volt annyira erős, hogy megakadályozza az elnökválasztást.
A helyzet akkor változott meg, amikor 2011 novemberében 3 kommunista képviselő átállt az Európa-barát koalíció oldalára, s ezzel kialakult az államfő megválasztásához szükséges parlamenti többség.
A szavazóhelyiségek - helyi idő szerint - hét órakor nyitottak és 21 óráig lesznek nyitva. A választásokon 3,2 millió szavazásra jogosult adhatja le a voksát a 2100 szavazóhelyiségben, amelyek közül 95-öt külföldön rendeztek be. Mintegy négyezer külföldi megfigyelő is figyelemmel követi a történéseket, négyezer rendőr pedig a rendre felügyel. Ez utóbbiaknak egyébként szigorúan meghagyták, hogy ne közelítsék meg a szavazóhelyiségeket.
Igor Dodon, az oroszbarát Szocialista Párt (PSRM) vezetője szerint törvénysértések történtek a választásokon. "Az az információs rendszer, amelyre több tucat millió lejt költöttek, már az első órákban felmondta a szolgálatot" - hangoztatta újságírók előtt a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség tudósítása szerint. Dodon úgy vélekedett, ez azért történt, hogy egy ember több alkalommal is szavazhasson.
Aggasztónak nevezte, hogy a moszkvai szavazókörben vasárnap délután, nem sokkal a szavazás vége előtt, még mintegy ezren álltak sorban, hogy leadhassák voksukat. Bírálta, hogy csak öt szavazókört nyitottak Oroszország területén az ott élő moldovai szavazópolgárok számára, akiknek a számát 700 ezerre tette.
"Már most ki lehet jelenteni, hogy a Moldovai Köztársaság lakosságának egyharmada számára nem tették lehetővé a szavazást" - mondta.
Kijelentette azt is, hogy pártja szavazatvásárlásokról is értesült.
Moszkvában kettő, Szocsiban, Szentpéterváron és Novoszibirszkben egy-egy választókört jelöltek ki az Oroszországban élő moldovaiaknak szavazásra. Az ellenzéki pártok előzőleg több szavazókör megnyitását szorgalmazták Oroszország területén, mivel a külföldön dolgozó moldovaiak több mint fele - nem hivatalos adatok szerint fél-egymillió ember - ott él.
Az ukrán válság árnyékában Moldovában komoly vita robbant ki az ország által a jövőben követendő irányvonalról. A kormány az európai uniós tagságot és azzal a gazdaság modernizálását akarja elérni.
Az EU-párti táborból néhányan az ország európai integrációjának felgyorsítása érdekében egyenesen azt szeretnék, hogy a többségében román ajkúak által lakott Moldova csatlakozzon Romániához, amelynek egyébként része volt 1918-tól 1940-ig, amikor Joszif Sztálin szovjet diktátor annektálta a területet. Az ellenzék ezzel szemben az Oroszországhoz való közeledést és a Moszkva által létrehozott vámunióba való belépést tűzte ki célul.
Egy moldovai bíróság csütörtökön eltiltotta az egyre több támogatóval bíró Patria (Haza) nevű oroszbarát ellenzéki pártot az indulástól a parlamenti választásokon. A fővárosban, Chisinauban működő törvényszék arra hivatkozva vonta vissza a politikai tömörülés választási regisztrációját, hogy az állítólag több mint 400 ezer euró (mintegy 122 millió forint) összegű támogatást kapott külföldről, és a juttatásokról nem tett bejelentést a hatóságoknak.
Ugyanezen indokkal egy nappal korábban a moldovai központi választási bizottság már eltiltotta a Patriát a voksoláson való részvételtől. A kelet-európai ország törvényei ugyanis tiltják a külföldi pártfinanszírozást.
A néhány hónappal korábban létrehozott Patria a közvélemény-kutatások szerint nagy számban szerzett támogatókat az Európa-barát moldovai kormány bírálatával és korrupcióellenes fellépésével, és a vasárnapi voksoláson akár a szavazatok 15 százalékát is megszerezhette volna.
MTI
Hozzászólások