Petr Fiala bejelentette, hogy elkészült a TAL vezeték bővítése, Csehországnak nincs szüksége orosz kőolajra
Elkészült a TAL európai kőolajvezeték kibővítése, Csehország történelmében első ízben már nincs rászorulva az orosz kőolajra - közölte Petr Fiala cseh miniszterelnök csütörtökön a közép-csehországi Nelahozevesben, a nyugatról érkezett kőolaj központi elosztóhelyén.
"Csehország ezzel újabb lépést tett energetikai függetlensége felé" - mondta Petr Fiala újságíróknak. Jaroslav Pantucek, az ország vezetékhálózatát üzemeltető Mero állami vállalat igazgatója szerint Csehország a gyakorlatban most használja első ízben a kibővített TAL vezetéken keresztül az országba érkezett, nem orosz származású kőolajat.
"A nem orosz eredetű kőolaj első szállítmányai az olasz Trieszt kikötőből szerdán érkeztek meg Nelahozevesbe a központi elosztóhelyre. A Mero csütörtök délután elkezdi ennek a kőolajnak a szállítását tulajdonosának, az Orlen Unipetrol társaságnak a Litvínovban működő finomítóba" - jelentette ki Jaroslav Pantucek.
Csehország kőolajszükségleteit több mint 60 éven keresztül alapvetően Oroszországból a Barátság kőolajvezetéken keresztül fedezte. Az orosz kőolajról való teljes leválásról a cseh kormány 2022-ben az Ukrajnai elleni orosz támadás után döntött.
Ehhez arra volt szükség, hogy növeljék az olasz Triesztet és a német Ingolstadtot összekötő TAL vezeték szállítási kapacitását a cseh igényeknek megfelelő mértékben. Ez a kőolaj azután a múlt század kilencvenes éveiben épült Ingolstadtból a Kralupy nad Vltavouba vezető IKL nevű vezetéken keresztül jut el Csehországba. A bővítéssel a TAL, illetve az IKL csehek által használt kapacitása évi 4 millió tonna kőolajról 8 millió tonnára nőtt. Ezt a kőolajat a nyugat-csehországi Litvínovban és Kralupy nad Vltavouban lévő kőolajfinomítók fogják feldolgozni.
Mindkét cseh kőolajfinomító tulajdonosa a lengyel Orlen Unipetrol. A Barátság és IKL vezetékek csehországi szakaszának üzemeltetője a Mero állami vállalat. A TAL-PLUS projektről a cseh kormány 2022 novemberében döntött, reagálva az ukrajnai háborúra, a munkák 2023 májusában kezdődtek meg.
"A projekt költségei 1,6 milliárd koronát (25,6 milliárd forint) tesznek ki, ezt a Mero saját bevételeiből finanszírozta, az állami költségvetést ezért nem terhelték" - magyarázta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter újságíróknak.
(Forrás: MTI)
"Csehország ezzel újabb lépést tett energetikai függetlensége felé" - mondta Petr Fiala újságíróknak. Jaroslav Pantucek, az ország vezetékhálózatát üzemeltető Mero állami vállalat igazgatója szerint Csehország a gyakorlatban most használja első ízben a kibővített TAL vezetéken keresztül az országba érkezett, nem orosz származású kőolajat."A nem orosz eredetű kőolaj első szállítmányai az olasz Trieszt kikötőből szerdán érkeztek meg Nelahozevesbe a központi elosztóhelyre. A Mero csütörtök délután elkezdi ennek a kőolajnak a szállítását tulajdonosának, az Orlen Unipetrol társaságnak a Litvínovban működő finomítóba" - jelentette ki Jaroslav Pantucek.
Csehország kőolajszükségleteit több mint 60 éven keresztül alapvetően Oroszországból a Barátság kőolajvezetéken keresztül fedezte. Az orosz kőolajról való teljes leválásról a cseh kormány 2022-ben az Ukrajnai elleni orosz támadás után döntött.
Ehhez arra volt szükség, hogy növeljék az olasz Triesztet és a német Ingolstadtot összekötő TAL vezeték szállítási kapacitását a cseh igényeknek megfelelő mértékben. Ez a kőolaj azután a múlt század kilencvenes éveiben épült Ingolstadtból a Kralupy nad Vltavouba vezető IKL nevű vezetéken keresztül jut el Csehországba. A bővítéssel a TAL, illetve az IKL csehek által használt kapacitása évi 4 millió tonna kőolajról 8 millió tonnára nőtt. Ezt a kőolajat a nyugat-csehországi Litvínovban és Kralupy nad Vltavouban lévő kőolajfinomítók fogják feldolgozni.
Mindkét cseh kőolajfinomító tulajdonosa a lengyel Orlen Unipetrol. A Barátság és IKL vezetékek csehországi szakaszának üzemeltetője a Mero állami vállalat. A TAL-PLUS projektről a cseh kormány 2022 novemberében döntött, reagálva az ukrajnai háborúra, a munkák 2023 májusában kezdődtek meg.
"A projekt költségei 1,6 milliárd koronát (25,6 milliárd forint) tesznek ki, ezt a Mero saját bevételeiből finanszírozta, az állami költségvetést ezért nem terhelték" - magyarázta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter újságíróknak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások