Porosenko: Ukrajna egyelőre nem törekszik NATO-tagságra
Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti: Ukrajna a reformokra összpontosít, és egyelőre nem kéri felvételét a NATO-ba - mondta Petro Porosenko ukrán elnök hétfőn Kijevben, ahol találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is.
Az ukrán elnök az Ukrajna-NATO közös bizottság ülésén - amelyen Stoltenberg is rész vett - úgy fogalmazott, hogy Kijev most nem kéri felvételét az észak-atlanti szövetségbe, hanem "igazi reformprogramot hajt végre", hogy később megfeleljen a NATO-tagság feltételeinek. Porosenko szerint ugyanis jelenleg az ukrán fegyveres erőknél még komoly reformokat kell végrehajtani ahhoz hogy az ország hadserege NATO-kompatibilissé váljon.
Az ukrán elnök újfent kifejtette véleményét, hogy a minszki egyezségek teljesülését ENSZ-békefenntartók vagy egy európai uniós rendőri misszió tudná biztosítani. Porosenko az ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Kijev és NATO megkezdte a párbeszédet az Ukrajna majdani NATO-csatlakozását előkészítő, úgynevezett cselekvési terv megvalósításának megkezdéséről.
"Ukrajna pontosan meghatározta politikai jövőjét a biztonsági szférában. A parlament megszavazta, és én mint államfő, mint a fegyveres erők főparancsnoka aláírtam azt a törvényt, amely célként állítja az ország jövőbeli NATO-tagságát nemzetközi biztonságunk érdekében" - fogalmazott Porosenko. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nem sokkal később reagált is a kijevi kijelentésekre. Mint mondta: Ukrajna NATO-tagsága nem javítaná a térség stabilitását és biztonságát.
Stoltenberg Oroszországnak szóló felszólítására pedig, hogy vonja ki több ezer katonáját Ukrajna területéről, Peszkov ismételten azt hangoztatta, hogy Oroszországnak egyetlen katonája sincs Ukrajnában. Stoltenberg a sajtóértekezleten bejelentette, hogy a NATO olyan berendezést tervez Ukrajna kulcsfontosságú kormányzati intézményeinek átadni, amely védelmet biztosít a hackertámadásokkal szemben, valamint segít felderíteni a korábbi kiberbűncselekmények elkövetőit.
Porosenko hozzáfűzte: Ukrajnának bizonyítékai vannak arra, hogy a legutóbbi kibertámadást Oroszországból hajtották végre az ukrán vállalatok ellen. A támadást az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott hibrid (nem kifejezetten katonai eszközökkel vívott) háború részének nevezte. A Petya nevű internetes zsarolóvírus június 27-én csapott le Ukrajnában, és mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos - állami és magán - szolgáltató, illetve gyártóvállalatnál, a Boriszil reptéren, sőt a leállított csernobili atomerőműben is megfertőzte a számítógépeket.
(Forrás: MTI)
Az ukrán elnök az Ukrajna-NATO közös bizottság ülésén - amelyen Stoltenberg is rész vett - úgy fogalmazott, hogy Kijev most nem kéri felvételét az észak-atlanti szövetségbe, hanem "igazi reformprogramot hajt végre", hogy később megfeleljen a NATO-tagság feltételeinek. Porosenko szerint ugyanis jelenleg az ukrán fegyveres erőknél még komoly reformokat kell végrehajtani ahhoz hogy az ország hadserege NATO-kompatibilissé váljon. Az utóbbi években végzett szociológiai felmérések ugyanakkor azt mutatják hogy az ukrán lakosság többsége támogatja az ország NATO-csatlakozását. A NATO korábban Ukrajnának és Georgiának is ígéretet tett, hogy a szövetség tagjaivá válhatnak, igaz, arra nem kaptak ígéretet, hogy mikor, Moszkva pedig Oroszország elleni fenyegetésként értékeli és hevesen ellenzi a NATO keleti bővítését.
Stoltenberg a maga részéről az ülésen leszögezte, hogy a NATO továbbra is Ukrajna mellett áll, és sohasem ismeri el a Krím törvénytelen, orosz elcsatolását.
"Oroszország folytatja Ukrajnával szemben agresszív cselekedeteit, a NATO és tagállami viszont az Önök oldalán állnak - mondta a főtitkár. A Donyec-medencei fegyveres konfliktust illetően ismételten hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodásokat teljes mértékben végre kell hajtaniuk a feleknek. Sürgette továbbá, hogy az EBESZ ukrajnai megfigyelőinek pedig az egész országban - beleértve az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területeket biztonságos és akadálymentes mozgást kell biztosítani.
Az ukrán elnök újfent kifejtette véleményét, hogy a minszki egyezségek teljesülését ENSZ-békefenntartók vagy egy európai uniós rendőri misszió tudná biztosítani. Porosenko az ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a Kijev és NATO megkezdte a párbeszédet az Ukrajna majdani NATO-csatlakozását előkészítő, úgynevezett cselekvési terv megvalósításának megkezdéséről.
"Ukrajna pontosan meghatározta politikai jövőjét a biztonsági szférában. A parlament megszavazta, és én mint államfő, mint a fegyveres erők főparancsnoka aláírtam azt a törvényt, amely célként állítja az ország jövőbeli NATO-tagságát nemzetközi biztonságunk érdekében" - fogalmazott Porosenko. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nem sokkal később reagált is a kijevi kijelentésekre. Mint mondta: Ukrajna NATO-tagsága nem javítaná a térség stabilitását és biztonságát.
Stoltenberg Oroszországnak szóló felszólítására pedig, hogy vonja ki több ezer katonáját Ukrajna területéről, Peszkov ismételten azt hangoztatta, hogy Oroszországnak egyetlen katonája sincs Ukrajnában. Stoltenberg a sajtóértekezleten bejelentette, hogy a NATO olyan berendezést tervez Ukrajna kulcsfontosságú kormányzati intézményeinek átadni, amely védelmet biztosít a hackertámadásokkal szemben, valamint segít felderíteni a korábbi kiberbűncselekmények elkövetőit.
Porosenko hozzáfűzte: Ukrajnának bizonyítékai vannak arra, hogy a legutóbbi kibertámadást Oroszországból hajtották végre az ukrán vállalatok ellen. A támadást az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott hibrid (nem kifejezetten katonai eszközökkel vívott) háború részének nevezte. A Petya nevű internetes zsarolóvírus június 27-én csapott le Ukrajnában, és mintegy harminc pénzintézetben, köztük a magyar OTP leánybankjában, valamint számos - állami és magán - szolgáltató, illetve gyártóvállalatnál, a Boriszil reptéren, sőt a leállított csernobili atomerőműben is megfertőzte a számítógépeket.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások