Posztumusz állami kitüntetésben részesítette Antall Józsefet a horvát államfő
A kitüntetést Antall Klára, a néhai magyar miniszterelnök felesége vette át. Antall Péter, Antall József fia az MTI-nek telefonon elmondta: nagy megtiszteltetés családja számára, hogy Horvátország elismerte édesapja politikai tevékenységét.
"Fontos volt apámnak, hogy Horvátország elnyerje államiságát, valamint hogy Magyarország és Horvátország baráti kapcsolatot építsen ki, és személyesen is jó viszonyt ápolt (Franjo) Tudjman (akkori horvát) elnökkel" - hangsúlyozta. Hozzátette: a délszláv háború alatt sokan tartottak attól, hogy Magyarország belekeveredhet a szomszédos ország háborújába. Antall Péter ezért is örül annak, hogy - mint fogalmazott - az elmúlt években apja politikai szerepének megítélése a helyére került.
A horvát állam elismerésben részesítette mindazokat, akik - az elnöki hivatal közleménye szerint - elkötelezett barátai voltak Horvátországnak és segítették nemzetközi elismerését. Kitüntetést kapott többek között a néhai II. János Pál pápa, Helmut Kohl volt német kancellár, Hans-Dietrich Genscher néhai német külügyminiszter, Alois Mock volt osztrák külügyminiszter, továbbá Francesco Cossiga volt olasz államfő, Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök, valamint Alain Finkielkraut francia filozófus és Lojze Peterle, az első szabadon választott szlovén kormány miniszterelnöke.
Grabar-Kitarovic a díjátadó ünnepségen mondott beszédében hangsúlyozta: Horvátország örökre hálás lesz nekik támogatásukért. A díjátadót megelőzően a parlament díszülést tartott, amelyen részt vett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is, aki ünnepi beszédében kiemelte: lengyelként tudja, mennyit jelent Horvátországnak a függetlenség.
"Európa értékeli az Önök érettségét és türelmét" - hangsúlyozta, majd hozzátette: Horvátország méltán lehet büszke az elmúlt 25 évre. "Európa büszke önökre és arra, amit elértek" - tette hozzá. Horvátország és Szlovénia 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét, ami háborúhoz vezetett az akkori Jugoszlávián belül a szerb hegemóniát megőrizni kívánó Belgrád és több tagköztársaság között, és elindította a szövetségi állam szétesését.
Az akkori Európai Közösség (EK) 12 tagországa, továbbá Ausztria, Kanada, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Málta, Norvégia és Svájc azonban csak 1992. január 15-én ismerte el Horvátországot és Szlovéniát független államként. Kritikus hangot az évfordulón csak Vladimir Seks volt házelnök, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség politikusa ütött meg, aki úgy vélte: a nemzetközi közösséget óriási felelősség terheli a pusztításért és az áldozatokért.
Az N1 horvát hírcsatorna újságírójának vasárnap úgy nyilatkozott: ha lett volna politikai szándék, már 1991 elején elismerte volna a nemzetközi közösség a volt jugoszláv köztársaságok függetlenségét, és ezzel elkerülhető lett volna a véres háború. Horvátország január 15-ét a nemzetközi elismerés emléknapjává nyilvánította. Az állami vezetés számos rendezvénnyel emlékezett meg a 25. évfordulóról vasárnap és hétfőn.
MTI
"Fontos volt apámnak, hogy Horvátország elnyerje államiságát, valamint hogy Magyarország és Horvátország baráti kapcsolatot építsen ki, és személyesen is jó viszonyt ápolt (Franjo) Tudjman (akkori horvát) elnökkel" - hangsúlyozta. Hozzátette: a délszláv háború alatt sokan tartottak attól, hogy Magyarország belekeveredhet a szomszédos ország háborújába. Antall Péter ezért is örül annak, hogy - mint fogalmazott - az elmúlt években apja politikai szerepének megítélése a helyére került.
A horvát állam elismerésben részesítette mindazokat, akik - az elnöki hivatal közleménye szerint - elkötelezett barátai voltak Horvátországnak és segítették nemzetközi elismerését. Kitüntetést kapott többek között a néhai II. János Pál pápa, Helmut Kohl volt német kancellár, Hans-Dietrich Genscher néhai német külügyminiszter, Alois Mock volt osztrák külügyminiszter, továbbá Francesco Cossiga volt olasz államfő, Margaret Thatcher néhai brit miniszterelnök, valamint Alain Finkielkraut francia filozófus és Lojze Peterle, az első szabadon választott szlovén kormány miniszterelnöke.
Grabar-Kitarovic a díjátadó ünnepségen mondott beszédében hangsúlyozta: Horvátország örökre hálás lesz nekik támogatásukért. A díjátadót megelőzően a parlament díszülést tartott, amelyen részt vett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is, aki ünnepi beszédében kiemelte: lengyelként tudja, mennyit jelent Horvátországnak a függetlenség.
"Európa értékeli az Önök érettségét és türelmét" - hangsúlyozta, majd hozzátette: Horvátország méltán lehet büszke az elmúlt 25 évre. "Európa büszke önökre és arra, amit elértek" - tette hozzá. Horvátország és Szlovénia 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét, ami háborúhoz vezetett az akkori Jugoszlávián belül a szerb hegemóniát megőrizni kívánó Belgrád és több tagköztársaság között, és elindította a szövetségi állam szétesését.
Az akkori Európai Közösség (EK) 12 tagországa, továbbá Ausztria, Kanada, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Málta, Norvégia és Svájc azonban csak 1992. január 15-én ismerte el Horvátországot és Szlovéniát független államként. Kritikus hangot az évfordulón csak Vladimir Seks volt házelnök, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség politikusa ütött meg, aki úgy vélte: a nemzetközi közösséget óriási felelősség terheli a pusztításért és az áldozatokért.
Az N1 horvát hírcsatorna újságírójának vasárnap úgy nyilatkozott: ha lett volna politikai szándék, már 1991 elején elismerte volna a nemzetközi közösség a volt jugoszláv köztársaságok függetlenségét, és ezzel elkerülhető lett volna a véres háború. Horvátország január 15-ét a nemzetközi elismerés emléknapjává nyilvánította. Az állami vezetés számos rendezvénnyel emlékezett meg a 25. évfordulóról vasárnap és hétfőn.
MTI
Hozzászólások