Pristinai értesülés szerint egyelőre nem döntenek Koszovó vízumliberalizációjáról az uniós nagykövetek
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Elhalasztották a Koszovó európai uniós vízumliberalizációjáról szóló döntést, amely szerdán került volna az uniós tagállamok nagykövetei elé az állandó képviselők bizottságában (Coreper) - közölte a Koha Ditore című pristinai napilap szerdán az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Csehország képviselőinek döntésére hivatkozva.
A tájékoztatás szerint a cseh elnökség képviselői a Szerbia és Koszovó közötti feszült jelenlegi helyzet miatt döntöttek úgy, hogy egyelőre egy héttel elhalasztják a döntést arról, hogy megadják-e az uniós vízummentességet a koszovói állampolgároknak is.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az Európai Unió 27 tagországa közül öt - Románia, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Spanyolország - szerint sem önálló állam Koszovó, ezért európai integrációja a pristinai politikusok elvárásainál lassabban halad. Brüsszel és Pristina eddig csak a stabilizációs és társulási megállapodást írta alá, amely 2016-ban lépett hatályba, és a koszovói állampolgárok még mindig csak vízummal tudnak belépni az EU területére annak ellenére, hogy Brüsszel közölte: Pristina már 2018-ban teljesítette a vízumliberalizáció feltételeit.
A Koha Ditore értesülése szerint szerdán az uniós nagykövetek voltaképpen nem is vitáztak volna a döntésről, a napirendi pont elfogadása csak formaság lett volna. A halasztás indoklása szerint azonban az Észak-Koszovóban tapasztalható feszült helyzet - amely amiatt alakult ki, mert a koszovói vezetés büntetné azokat az autósokat, akik nem cserélték még le a Szerbiában kiadott rendszámtábláikat koszovóira - most nem teszi alkalmassá az időt a voksolásra.
Az előzetes bejelentések szerint a vízummentességet a legkésőbb 2024. január 1-jéig kapná meg Koszovó. Korábban Albin Kurti koszovói miniszterelnök arról is beszélt, hogy országa az év végéig hivatalosan is benyújtja az európai uniós csatlakozási kérelmét. Koszovó európai integrációjának egyik kerékkötője a közötte és Szerbia közötti feszült viszony.
A kapcsolat normalizálása mindkettejük integrációjának a kulcsa lenne, ám hiába kezdődött 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd Belgrád és Pristina között, az akkor megbeszélteknek ez idáig csak a töredéke valósult meg. Hétfőn Brüsszelben rendkívüli találkozó keretében egyeztetett a szerb köztársasági elnök és a koszovói miniszterelnök a helyzet megoldási lehetőségeiről, de megállapodás nem született, brüsszeli nyilatkozatok szerint a koszovói fél minden javaslatot elutasított.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások