Radovan Karadzic fellebbezett a hágai ítélet ellen
Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti: Fellebbezést nyújtott be pénteken Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék márciusi ítélete ellen, amelyben a bíróság 40 év börtönre ítélte őt népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
Beadványában az exelnök ötven jogalapra hivatkozik fellebbezése alátámasztására. Szerinte politikai színezetű eljárást folytattak ellene, nem adták meg neki az ártatlanság vélelmét, és egyéb hibák sorozatával lehetetlenné tették a tisztességes tárgyalást azzal a céllal, hogy démonizálják őt és a boszniai szerbeket - közölte Peter Robinson, az elítélt védőügyvédje.
Robinson azt hangoztatta, hogy olyan bírák vezették a tárgyalást, akik "nem tudnak semmit a térségről, annak kultúrájáról, nyelveiről, történelméről", valamint sérelmezte, hogy az eljárás idegen nyelven folyt Hágában. A magát ártatlannak valló, 71 éves Karadzic a felmentését vagy új tárgyalás kiírását kérte a bíróságtól.
Karadzicot az 1992-1995 közötti boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt ítélte el március 24-én a Nemzetközi Törvényszék. A bíróság egyebek mellett az 1995. júliusi srebrenicai népirtásért is felelősnek mondta ki Karadzicot, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.
A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek - az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától -, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere.
Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.
(Forrás: MTI)
Beadványában az exelnök ötven jogalapra hivatkozik fellebbezése alátámasztására. Szerinte politikai színezetű eljárást folytattak ellene, nem adták meg neki az ártatlanság vélelmét, és egyéb hibák sorozatával lehetetlenné tették a tisztességes tárgyalást azzal a céllal, hogy démonizálják őt és a boszniai szerbeket - közölte Peter Robinson, az elítélt védőügyvédje.Robinson azt hangoztatta, hogy olyan bírák vezették a tárgyalást, akik "nem tudnak semmit a térségről, annak kultúrájáról, nyelveiről, történelméről", valamint sérelmezte, hogy az eljárás idegen nyelven folyt Hágában. A magát ártatlannak valló, 71 éves Karadzic a felmentését vagy új tárgyalás kiírását kérte a bíróságtól.
Karadzicot az 1992-1995 közötti boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt ítélte el március 24-én a Nemzetközi Törvényszék. A bíróság egyebek mellett az 1995. júliusi srebrenicai népirtásért is felelősnek mondta ki Karadzicot, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.
A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek - az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától -, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere.
Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások