Románia becsült lakosságának több mint 95 százalékát sikerült elérni a népszámláláson

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Romániában 18 millió 150 ezer emberről sikerült adatokat gyűjteni a július 31-én zárult népszámlálás során, ami az ország 19,02 milliós becsült lakosságának 95,4 százaléka - közölte kedden az Adevarul hírportál a statisztikai intézet adatait ismertetve.A koronavírus-járvány miatt tavalyról idénre halasztott "2021-es lakás- és népességösszeírás" (amely a 2021. december 1-jei állapotot hivatott rögzíteni) két szakaszban zajlott: 2022. március 14. és május 27. között a lakosságnak lehetősége volt online kitölteni a kérdőívet, majd június 1. és július 31. között rendezték meg a hagyományos, személyes megkereséses szakaszt, amikor számlálóbiztosok látogatták meg azokat, akik nem (vagy hiányosan) töltötték ki interneten a cenzus kérdőívét. Az önkitöltési időszak végéig 8,9 millió helyesen kitöltött kérdőív került be a népszámlálási adatbázisba (a becsült lakosság 46,8 százaléka).
    

A statisztikai intézet megyei bontást is közölt arról, melyik megye mennyire volt "szorgalmas" a népszámláláson - írta az Adevarul. A rangsort Vrancea megye vezeti, ahol a becsült lakossághoz viszonyítva 109 százalékos eredménnyel zárult a népességösszeírás, de Beszterce-Naszód (106,8) Botosani (105,9) Calarasi (102,2), Teleorman (101,4), Olt (101,3), Gorj (101), Szilágy (100,8) és Neamt megyében (100,7) is több lakost írtak össze, mint amennyire számítottak.
    

A legkisebb arányban Temes megyében (83,5), Bukarestben (85,2) és Iasi megyében (89,4) sikerült adatokat rögzíteni a becsült lakosságról. A Székelyföldön Hargita megyében 96,3, Kovászna megyében 99,5 és Maros megyében 94 százalékos eredménnyel zárult az adatfelvétel. Akiknek az adatait sem az önkitöltéses időszakban, sem a számlálóbiztosok terepmunkája során nem pontosították, azokról a továbbiakban az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő adatbázisokból emelnek be információkat az összeírásba. Nekik azonban nem rögzítik nemzeti, nyelvi, vallási identitásukat, így a kisebbségi közösségek - az illető közösség adatközlést elmulasztó tagjai miatt - a valósnál kisebb részaránnyal szerepelnek majd a hivatalosan kimutatásban.
    

Az Adevarul Vasile Ghetau bukaresti demográfust, egyetemi oktatót idézve rámutat: fontos lenne, hogy a statisztikai intézet tájékoztassa a közvéleményt, milyen szempontok és módszerek alapján emel be adatokat adminisztratív forrásokból a népszámlálási adatbázisba, valamint az is elvárható, hogy előre ismertesse a cenzus ideiglenes, majd végleges eredményeinek publikálási menetrendjét.
    

Ghetau a Contributors.ro publicisztikai portálon közölt gyorselemzésében azzal magyarázta egyes megyék száz százalékot meghaladó népszámlálási "teljesítményét", hogy a koronavírus-járvány idején nagyon sok, korábban külföldre költözött román vendégmunkás tért vissza szülőföldjére, számukról viszont nem rendelkezik adatokkal a statisztikai hivatal.


(Forrás: MTI)