Sokba kerül a németeknek a környezettudatosság
Sokba kerül a németeknek a környezettudatosság, egyes vállalatok szerint az árak már megfizethetetlenek, és Németország vezető gazdasági tanácsadója is arra figyelmeztet, hogy radikálisan át kell gondolni az ország energiapolitikáját, mert a környezetkímélő energiatermelés árai hatalmasra nőttek.
"Drasztikus politikaváltásra van szükségünk. Nem figyeltek oda a költségekre. Azok most hatalmasra nőttek" - nyilatkozta Christoph Schmidt, a német Gazdasági Szakértők Tanácsának elnöke a brit Daily Telegraph napilapnak.
A német kormány elképzelései szerint Németországnak a fosszilis energiahordozókról át kell állnia a megújuló energiaforrásokra.
Schmidt aggodalmait osztja a BDI is, Németország legbefolyásosabb ipari szövetsége. A szervezet szerint nem maradhatnak tovább csendben, miközben idealisták tönkreteszik az ország energiapolitikáját. A szövetség tagjai nem csak a költségektől félnek (amikben jelentős szerepe van a megújuló energiaforrások költségvetési támogatásának), hanem azt mondják, veszélyben van a német ipar nemzetközi versenyképessége is.
A német vegyipari társaság szerint elszabadultak az energiaárak. A német elektromos áram ára gyorsabban növekszik, mint máshol Európában, és már kétszer annyiba került, mint az Egyesült Államokban. Mivel Amerikában a palagáz egyre nagyobb kitermelése miatt a gázpiaci árak a német árak negyedére estek, több német vegyipari cég is azt fontolgatja, hogy az Egyesült Államokba költözik.
Meglepő módon a környezettudatos energiatermelés vágya ahhoz is vezetett, hogy Németországban az elmúlt években nőtt a szén-dioxid kibocsátás szintje. Angela Merkel kancellár a japán fukusimai nukleáris baleset után engedett a közvélemény nyomásának, és leállítatta az összes német atomerőművet. Az így kiesett energiatermelést rövid távon csak a hagyományos széntüzelésű erőművek nagyobb fokozatra kapcsolásával lehetett ellensúlyozni, ami növelte a káros gázok kibocsátását.
Elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy ez az ideiglenesnek szánt megoldás tartóssá válhat. A napelemek és a szélerőművek nem tudnak mindig energiát termelni, mert az időjárástól függ a kapacitásuk. Németországban viszont az energiakereslet állandóan magas, és ezt akkor is ki kell elégíteni, ha nincs napsütés, vagy szélcsend van. Ennek módja, hogy tartalékként megtartják a régi, hagyományos fosszilis tüzelésű erőműveket, de így pont azok az energiatermelési módszerek konzerválódnak, amelyeket el akartak törölni.
http://www.telegraph.co.uk/finance/newsbysector/energy/10321173/Germany-industry-in-revolt-as-green-dream-causes-cost-spiral.html
MTI
"Drasztikus politikaváltásra van szükségünk. Nem figyeltek oda a költségekre. Azok most hatalmasra nőttek" - nyilatkozta Christoph Schmidt, a német Gazdasági Szakértők Tanácsának elnöke a brit Daily Telegraph napilapnak.A német kormány elképzelései szerint Németországnak a fosszilis energiahordozókról át kell állnia a megújuló energiaforrásokra.
2030-ig az összes megtermelt energia felének, 2050-re a 80 százalékának szél, nap és más megújuló energiaforrásokból kell származnia. A költségbecslések szerint azonban az átállás a következő 25 évben már ezer milliárd euróba fog kerülni.
Schmidt aggodalmait osztja a BDI is, Németország legbefolyásosabb ipari szövetsége. A szervezet szerint nem maradhatnak tovább csendben, miközben idealisták tönkreteszik az ország energiapolitikáját. A szövetség tagjai nem csak a költségektől félnek (amikben jelentős szerepe van a megújuló energiaforrások költségvetési támogatásának), hanem azt mondják, veszélyben van a német ipar nemzetközi versenyképessége is.
A német vegyipari társaság szerint elszabadultak az energiaárak. A német elektromos áram ára gyorsabban növekszik, mint máshol Európában, és már kétszer annyiba került, mint az Egyesült Államokban. Mivel Amerikában a palagáz egyre nagyobb kitermelése miatt a gázpiaci árak a német árak negyedére estek, több német vegyipari cég is azt fontolgatja, hogy az Egyesült Államokba költözik.
Meglepő módon a környezettudatos energiatermelés vágya ahhoz is vezetett, hogy Németországban az elmúlt években nőtt a szén-dioxid kibocsátás szintje. Angela Merkel kancellár a japán fukusimai nukleáris baleset után engedett a közvélemény nyomásának, és leállítatta az összes német atomerőművet. Az így kiesett energiatermelést rövid távon csak a hagyományos széntüzelésű erőművek nagyobb fokozatra kapcsolásával lehetett ellensúlyozni, ami növelte a káros gázok kibocsátását.
Elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy ez az ideiglenesnek szánt megoldás tartóssá válhat. A napelemek és a szélerőművek nem tudnak mindig energiát termelni, mert az időjárástól függ a kapacitásuk. Németországban viszont az energiakereslet állandóan magas, és ezt akkor is ki kell elégíteni, ha nincs napsütés, vagy szélcsend van. Ennek módja, hogy tartalékként megtartják a régi, hagyományos fosszilis tüzelésű erőműveket, de így pont azok az energiatermelési módszerek konzerválódnak, amelyeket el akartak törölni.
http://www.telegraph.co.uk/finance/newsbysector/energy/10321173/Germany-industry-in-revolt-as-green-dream-causes-cost-spiral.html
MTI
Hozzászólások