Stefan Hríb szlovák újságíró a Charta XXI mozgalom első díjazottja

Első alkalommal adták át a Charta XXI mozgalom díját a megbékélés és együttműködés elismeréseként pénteken Budapesten, a kitüntetést Stefan Hríb szlovák újságíró vehette át Surján Lászlótól, az Európai Parlament kereszténydemokrata alelnökétől.

D. Horváth Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese az ünnepségen mondott beszédében kiemelte: az a történelem, amely a közép-európai nemzetállamokat meghatározza, folyamatosan termeli az emberi jogi konfliktusokat. Ezen konfliktusokat csak azok a döntéshozók és véleményformálók képesek kezelni, és az igazi megoldáshoz csak az az értelmiség tud eljutni, amelynek gondolkodásában az igazság keresése és a keresztényi felebarátság jelenti az iránytűt - fogalmazott.
Hozzátette: Stefan Hríb pontosan tisztában van azzal, hogy itt, Kelet-Közép-Európában az egymással hagyományosan "utálkozó" szomszédos országok egymásra vannak utalva, és hogy el kell fogadnunk egymás hagyományait, jóban kell lennünk egymással, ez mindannyiunk érdeke. Felidézve a díjazott pályáját, kiemelte, hogy a szlovák köztelevízióban tapasztalt nyomás és a Malina Hedvig ügyében tanúsított magatartása miatt elhagyni kényszerült a médiumot. Stefan Hríbet olyan újságírói szemlélet jellemzi, amely nem engedi a tényeket lesöpörni - hangsúlyozta a főszerkesztő-helyettes, és idézte a Sólyom László korábbi köztársasági elnök Szlovákiából való kiutasításáról írt cikkét, amelyben elnézést kért a magyaroktól.
Surján László úgy fogalmazott: amióta megismerte az újságíró véleményét a két ország viszonyáról, keresi a válaszlehetőségét magyar részről.
Kezdődjön egy építő párbeszéd - szólított fel a kereszténydemokrata politikus, aki azt mondta: "számunkra Trianon tragédia, a győzteseknek örömünnep". A feladat nagy, e két érzés között kell hidat verni - mutatott rá.
Az elmúlt évszázadokban sértettünk, és sérültünk - fogalmazott, és hat pontban foglalta össze azokat a lépéseket, amelyek a kialakult helyzetet orvosolhatják. Megtanulni és megbecsülni a közös múltat, megismerni a szlovák kultúrát, megérteni a szlovák gondolkodást, megszabadulni a görcsös előítéletektől, megvallani a hibákat, valamint megkeresni és megbecsülni a hasonlóan gondolkodó szlovákokat, megvédeni a megalázottakat - sorolta.
Kitért arra is, hogy a legnehezebb időkben is mindig volt olyan szlovák személyiség, aki inkább a megbékélést akarta. Van miért megkövetni a szlovákokat és ezt most meg is teszem - fogalmazott, hangsúlyozva: a megkövetés, nem megalázkodás, a jó együttműködés nagy érték, de nem egyenlő az önfeladással.
Stefan Hríb azt mondta, az, hogy létezik ilyen díj, azt jelenti, hogy szlovákok és magyarok még mindig nem békéltek meg egymással. A díj azt mutatja, hogy 23 évvel a kommunizmus bukása utána még mindig nem értik meg egymást nemzeteink, és hatalmas fal áll közöttük. Túl sok félelem van, amelyek nem engedik, hogy igaz barátokká váljon a két nép - emelte ki, hozzátéve: ez azonban nem egy reménytelen helyzet. Mindig voltak, akik lerázták a béklyókat, és ők voltak, akik képesek voltak a történelmünkön változtatni - fejtette ki.
Böjte Csaba ferences szerzetes beszédében kiemelte: hatalmas sebeket hordunk magunkban, és nem lehet elbagatellizálni a problémát, mert komoly gond van. Ugyanakkor együtt közösen könnyebb felépíteni a Kárpát-medencét, együtt gazdagabbak vagyunk, sikeresebbek lehetünk - hangsúlyozta.
A huszonöt jelölt közül kiválasztott Stefan Hríb az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint, "harcol a valódi jogállamiságért, és szemben áll a szlovák sovinizmussal, tükröt tart a szlovák elit felé". Számos esetben kiállt az ország kisebbségei mellett, és felfedte a kommunista idők vagy épp a Meciar-éra bűneit.
Stefan Hríb 1965. január 9-én született Pozsonyban, 1988-ban diplomázott elektrotechnikusként, az 1989-es változásokat követően kezdett újságírással foglalkozni. Egy ideig a Szabad Európa Rádió szerkesztője, és a Lidové Noviny tudósítója volt. 1994-ben a pozsonyi elnöki palota előtt az akkori elnök elleni demonstráció során a Meciar vezette HZDS párt támogatói felismerik az újságíróként jelen levő Hríbet és összeverték. 2004-től önálló műsort kezdett vezetni, "Lámpa alatt" címmel. 2005-ben alapítja a .tyzden című hetilapot, melynek kezdetektől fogva főszerkesztője. A köztelevízióban lévő politikai nyomás miatt, valamint a Malina Hedvig ügyben való igazság-keresése miatt a televíziót elhagyni kényszerült. 2007-től "Lámpa nélkül" a Radio FM-en vezet műsort.
2009-től a JOJ Plus nevű kereskedelmi csatornán Lampa című műsorával tér vissza a képernyőre. Legutóbb a Gorilla (politikusokat érintő korrupciós, hatalommal való visszaélés) ügy miatt került le a Lámpa a közszolgálati televízió a műsoráról.
Surján László korábban azt mondta, a Charta XXI fő célja "21. századi megoldást találni egy 20. századi problémára", a Trianonnal létrejött szétszakítottságra, széttöredezettségre. A Charta XXI mozgalom nyilatkozata többi között azt tartalmazza, hogy a megbékélési mozgalom hét országból származó kezdeményezői ellenségeskedés helyett a megbékélés útját választják, nem megszüntetni, hanem elfogadni akarják különbözőségeiket.

MTI hír