Szabó László: hosszú távon fellendülhetnek a kuvaiti-magyar kereskedelmi kapcsolatok
Hosszú távon fellendülhetnek a kuvaiti-magyar kereskedelmi kapcsolatok, mivel az olajáresés következtében a Perzsa (Arab)-öböl menti arab ország a gazdaság diverzifikálására és költséghatékony megoldások keresésére összpontosíthat, Magyarország pedig képes hasonló megoldásokat, valamint minőségi termékeket és szolgáltatásokat nyújtani Kuvaitnak - mondta csütörtökön az MTI-nek Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára.
Az államtitkár kétnapos látogatása során a kétoldalú megbeszéléseken felül megnyitotta a Magyar Vízumközpontot. Szabó László úgy vélte, az intézmény felállítása fellendítheti a turizmust és az üzleti kapcsolatokat. Emellett a kuvaiti lakosság körében komoly értéket képviselhet a magyar vízum, hiszen az egyúttal schengeni vízumot jelent.
Szabó László
Háled Szulejmán al-Dzsarallah külügyminiszter-helyettessel lezajlott egyeztetéséről Szabó László azt mondta, a felek áttekintették az aktuális politikai kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatokat. Kuvait szimpátiájáról biztosította a magyar kormányt a kontrollálatlan migráció, a beazonosíthatatlan tömegek Európába áramlásának biztonsági kockázatai kapcsán.
Az államtitkár kuvaiti partnerének leszögezte, a híresztelésekkel ellentétben Magyarországon nem történt atrocitás a migránsokkal szemben. Szabó László azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány különbséget tesz a háború elől menekülők, valamint a gazdasági migránsok között.
Magyarország muszlim közösségekhez való viszonyáról szólva Szabó László a kuvaiti feleknek elmondta, a Kárpát-medencében közel ezeréves kapcsolatot tartunk fenn nem csupán muszlimokkal, hanem más nemzetek fiaival és lányaival is, s ezzel bebizonyítottuk nyitottságunkat, azonban a migráció kockázataira is fel kell hívni a figyelmet. Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarország aktívan részese azoknak a törekvéseknek, hogy a háborús zónákban találjanak megfelelő megoldásokat, és a helyzet mielőbb rendeződhessen.
A Dzsamál al-Harbi egészségügyi helyettes államtitkárral folytatott tárgyalásáról szólva Szabó László kiemelte, jelentős az érdeklődés a magyarországi rehabilitációs programok iránt. Márciusban kuvaiti delegáció érkezik Magyarországra, és olyan egészségügyi intézményeket vizsgál meg, amelyek megfelelő szolgáltatásokat nyújthatnak a kuvaiti állampolgároknak.
Hamed Mohammed Al-Azmi felsőoktatási államtitkárral lezajlott találkozóját említve az államtitkár beszámolt arról, hogy a magyar kormány a Stipendium Hungaricum programon keresztül 20 helyet biztosít kuvaiti diákoknak magyarországi tanulásra. Hozzátette, az arab térségből sok diák tanul Magyarországon, és a tárca azt szeretné, ha a Kuvaitból érkezők száma is növekedne. A kuvaiti diákok elsősorban az orvostudomány, a mérnöki, valamint a vízgazdálkodási szakok iránt érdeklődnek.
A felek a második Magyar-Kuvaiti Gazdasági Vegyes Bizottság csütörtöki ülésén légügyi egyezményt kötöttek, amely az államtitkár szerint annak lehetőségét alapozza meg, hogy a jövőben közvetlen repülőjárat induljon Magyarország és Kuvait között.
Emellett az ülésen Kuvait élénk érdeklődést mutatott a magyar fél által javasolt vízügyi megoldások, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem és a Fővárosi Vízművek által kidolgozott vízgazdálkodási képzés iránt.
Szabó László elmondta, a kuvaiti kereskedelmi és iparkamara alelnöke örült a hírnek, hogy Dubajban tavaly novemberben megnyílt az első Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a régióban, amely Kuvaitért is felel. Az alelnök hangsúlyozta a személyes jelenlét fontosságát a további kapcsolatok építésében.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Eximbank egy közel 400 millió dolláros országlimitet hozott létre Kuvait számára. 2014-ben a Kuvaitba irányuló magyar export 47,5 millió dollárt tett ki, amely nyolcvan százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Ez a szám azonban elmarad az 1970-es és 1980-as években mért kereskedelmi adatoktól, amikor Kuvait a magyar áruk központi disztribútorának számított a térségben.
MTI
Az államtitkár kétnapos látogatása során a kétoldalú megbeszéléseken felül megnyitotta a Magyar Vízumközpontot. Szabó László úgy vélte, az intézmény felállítása fellendítheti a turizmust és az üzleti kapcsolatokat. Emellett a kuvaiti lakosság körében komoly értéket képviselhet a magyar vízum, hiszen az egyúttal schengeni vízumot jelent.
Szabó LászlóHáled Szulejmán al-Dzsarallah külügyminiszter-helyettessel lezajlott egyeztetéséről Szabó László azt mondta, a felek áttekintették az aktuális politikai kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatokat. Kuvait szimpátiájáról biztosította a magyar kormányt a kontrollálatlan migráció, a beazonosíthatatlan tömegek Európába áramlásának biztonsági kockázatai kapcsán.
Az államtitkár kuvaiti partnerének leszögezte, a híresztelésekkel ellentétben Magyarországon nem történt atrocitás a migránsokkal szemben. Szabó László azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány különbséget tesz a háború elől menekülők, valamint a gazdasági migránsok között.
Magyarország muszlim közösségekhez való viszonyáról szólva Szabó László a kuvaiti feleknek elmondta, a Kárpát-medencében közel ezeréves kapcsolatot tartunk fenn nem csupán muszlimokkal, hanem más nemzetek fiaival és lányaival is, s ezzel bebizonyítottuk nyitottságunkat, azonban a migráció kockázataira is fel kell hívni a figyelmet. Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarország aktívan részese azoknak a törekvéseknek, hogy a háborús zónákban találjanak megfelelő megoldásokat, és a helyzet mielőbb rendeződhessen.
A Dzsamál al-Harbi egészségügyi helyettes államtitkárral folytatott tárgyalásáról szólva Szabó László kiemelte, jelentős az érdeklődés a magyarországi rehabilitációs programok iránt. Márciusban kuvaiti delegáció érkezik Magyarországra, és olyan egészségügyi intézményeket vizsgál meg, amelyek megfelelő szolgáltatásokat nyújthatnak a kuvaiti állampolgároknak.
Hamed Mohammed Al-Azmi felsőoktatási államtitkárral lezajlott találkozóját említve az államtitkár beszámolt arról, hogy a magyar kormány a Stipendium Hungaricum programon keresztül 20 helyet biztosít kuvaiti diákoknak magyarországi tanulásra. Hozzátette, az arab térségből sok diák tanul Magyarországon, és a tárca azt szeretné, ha a Kuvaitból érkezők száma is növekedne. A kuvaiti diákok elsősorban az orvostudomány, a mérnöki, valamint a vízgazdálkodási szakok iránt érdeklődnek.
A felek a második Magyar-Kuvaiti Gazdasági Vegyes Bizottság csütörtöki ülésén légügyi egyezményt kötöttek, amely az államtitkár szerint annak lehetőségét alapozza meg, hogy a jövőben közvetlen repülőjárat induljon Magyarország és Kuvait között.
Emellett az ülésen Kuvait élénk érdeklődést mutatott a magyar fél által javasolt vízügyi megoldások, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem és a Fővárosi Vízművek által kidolgozott vízgazdálkodási képzés iránt.
Szabó László elmondta, a kuvaiti kereskedelmi és iparkamara alelnöke örült a hírnek, hogy Dubajban tavaly novemberben megnyílt az első Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a régióban, amely Kuvaitért is felel. Az alelnök hangsúlyozta a személyes jelenlét fontosságát a további kapcsolatok építésében.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Eximbank egy közel 400 millió dolláros országlimitet hozott létre Kuvait számára. 2014-ben a Kuvaitba irányuló magyar export 47,5 millió dollárt tett ki, amely nyolcvan százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Ez a szám azonban elmarad az 1970-es és 1980-as években mért kereskedelmi adatoktól, amikor Kuvait a magyar áruk központi disztribútorának számított a térségben.
MTI
Hozzászólások