Szakértő: a Dnyeszter menti Köztársaság sorsa hasonló lehet a Kríméhez
Elképzelhető, hogy a Dnyeszter menti Köztársaság esetében ugyanaz történik, mint korábban a Krímmel, Abháziával és Dél-Oszétiával: bár kikiáltott függetlenségét szinte senki nem ismeri el, csatlakozhat Oroszországhoz - mondta Rácz András, az Euro-atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány kutatási igazgatója csütörtökön az MTI-nek.
Kifejtette: a Dnyeszter menti Köztársaság formálisan továbbra is Moldova része, és az ország alkotmánya szerint nincs lehetőség arra, hogy egy terület önhatalmúlag úgy döntsön, elszakad és függetlenné válik. Moldova azonban gyakorlatilag semmilyen politikai ellenőrzést nem gyakorol e terület felett - mutatott rá.
A szakértő emlékeztetett: a posztszovjet térségben a szakadár területek, mint Abházia és Dél-Oszétia, valamint a Dnyeszter menti Köztársaság már néhányszor deklarálták a függetlenségüket, de ez elismerés nélkül semmit nem ér.
Véleménye szerint független államként a Dnyeszter menti Köztársaság "tökéletesen életképtelen", eddig is csak azért maradhatott fenn, mert Oroszországtól ingyen kapja az energiát.
Rácz András szerint ezért elképzelhető, hogy ugyanaz történik, mint nemrég a Krímben: először kinyilvánítják a függetlenségüket - ami a Krím esetében is kevesebb, mint egy hétig állt fenn -, majd kérvényezik felvételüket az Oroszországi Föderációba. A krími események alkalmával a duma, az orosz törvényhozás ehhez már megteremtette a "jogalapot", az orosz törvények már lehetővé teszik, hogy ha egy külső terület úgy dönt, hogy csatlakozna Oroszországhoz, akkor ezt jogszerűen megteheti - közölte.
Az elemző hangsúlyozta: aggasztó, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki beszédében a Dnyeszter menti Köztársasággal összefüggésben azt mondta, minden terület lakosságának joga van szabadon dönteni a sorsáról, azaz határozhatnak úgy is, hogy Oroszországhoz akarnak tartozni. A Dnyeszter menti Köztársaság és Oroszország vámügyi szakértői már szerdán arról egyeztettek, hogy a terület miként csatlakozhatna az orosz vezetésű vámunióba - idézte fel.
A szakértő úgy fogalmazott, ha Putyin úgy dönt, hogy felveszik a Dnyeszter menti Köztársaságot az Oroszországi Föderációba, azzal lényegében "egy második Kalinyingrád" jönne létre, a 300 ezer lakosú régió orosz exklávé, területen kívüli terület lehetne. Ha a Dnyeszter menti Köztársaság formálisan is Oroszország részévé válik, akkor Moldova ugyanolyan helyzetbe kerül, mint Ukrajna a Krímmel vagy Grúzia Abháziával és Dél-Oszétiával kapcsolatban - mondta.
A Moldovától elszakadásra törekvő Dnyeszter menti Köztársaság szerdán függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót. A szakadár terület tartományi parlamentje egyhangúlag elfogadott határozatában arra szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy a Dnyeszter folyótól keletre fekvő országrészt ismerje el "szuverén és független államként". Moldova és Románia elítélte a döntést.
Dél-Oszétia 1992-ben, Abházia 1994-ben nyilvánította ki függetlenségét. Grúzia 2008 augusztusában fegyverrel próbálta visszaszerezni a tőle elszakadt Dél-Oszétiát, Oroszország katonai erővel a terület védelmére kelt, majd nem sokkal a Grúzia ellen megnyert háború után elismerte Dél-Oszétia és a másik grúziai szakadár köztársaság, Abházia függetlenségét.
MTI
Kifejtette: a Dnyeszter menti Köztársaság formálisan továbbra is Moldova része, és az ország alkotmánya szerint nincs lehetőség arra, hogy egy terület önhatalmúlag úgy döntsön, elszakad és függetlenné válik. Moldova azonban gyakorlatilag semmilyen politikai ellenőrzést nem gyakorol e terület felett - mutatott rá.A szakértő emlékeztetett: a posztszovjet térségben a szakadár területek, mint Abházia és Dél-Oszétia, valamint a Dnyeszter menti Köztársaság már néhányszor deklarálták a függetlenségüket, de ez elismerés nélkül semmit nem ér.
A fő kérdés tehát ezúttal is az, hogy vajon Oroszország elismeri-e a Dnyeszter menti Köztársaság függetlenségét - magyarázta.
Véleménye szerint független államként a Dnyeszter menti Köztársaság "tökéletesen életképtelen", eddig is csak azért maradhatott fenn, mert Oroszországtól ingyen kapja az energiát.
Rácz András szerint ezért elképzelhető, hogy ugyanaz történik, mint nemrég a Krímben: először kinyilvánítják a függetlenségüket - ami a Krím esetében is kevesebb, mint egy hétig állt fenn -, majd kérvényezik felvételüket az Oroszországi Föderációba. A krími események alkalmával a duma, az orosz törvényhozás ehhez már megteremtette a "jogalapot", az orosz törvények már lehetővé teszik, hogy ha egy külső terület úgy dönt, hogy csatlakozna Oroszországhoz, akkor ezt jogszerűen megteheti - közölte.
Az elemző hangsúlyozta: aggasztó, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki beszédében a Dnyeszter menti Köztársasággal összefüggésben azt mondta, minden terület lakosságának joga van szabadon dönteni a sorsáról, azaz határozhatnak úgy is, hogy Oroszországhoz akarnak tartozni. A Dnyeszter menti Köztársaság és Oroszország vámügyi szakértői már szerdán arról egyeztettek, hogy a terület miként csatlakozhatna az orosz vezetésű vámunióba - idézte fel.
A szakértő úgy fogalmazott, ha Putyin úgy dönt, hogy felveszik a Dnyeszter menti Köztársaságot az Oroszországi Föderációba, azzal lényegében "egy második Kalinyingrád" jönne létre, a 300 ezer lakosú régió orosz exklávé, területen kívüli terület lehetne. Ha a Dnyeszter menti Köztársaság formálisan is Oroszország részévé válik, akkor Moldova ugyanolyan helyzetbe kerül, mint Ukrajna a Krímmel vagy Grúzia Abháziával és Dél-Oszétiával kapcsolatban - mondta.
A Moldovától elszakadásra törekvő Dnyeszter menti Köztársaság szerdán függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót. A szakadár terület tartományi parlamentje egyhangúlag elfogadott határozatában arra szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy a Dnyeszter folyótól keletre fekvő országrészt ismerje el "szuverén és független államként". Moldova és Románia elítélte a döntést.
Dél-Oszétia 1992-ben, Abházia 1994-ben nyilvánította ki függetlenségét. Grúzia 2008 augusztusában fegyverrel próbálta visszaszerezni a tőle elszakadt Dél-Oszétiát, Oroszország katonai erővel a terület védelmére kelt, majd nem sokkal a Grúzia ellen megnyert háború után elismerte Dél-Oszétia és a másik grúziai szakadár köztársaság, Abházia függetlenségét.
MTI
Hozzászólások