Szerb menekültügyi főbiztosság: a kilencvenes évek háborúi után Szerbia 600 ezer menekültet fogadott be
Szerbia több mint 600 ezer menekültet fogadott be a volt Jugoszlávia tagországaiból az 1991-1995-ös délszláv háborúk idején és azt követően, közülük több mint 400 ezren állampolgárságot is kaptak - közölte a szerbiai menekültügyi főbiztosság hétfőn, a Vihar hadművelet 30. évfordulóján.
Az 1995 nyarán végrehajtott, Vihar fedőnevű hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint, és ezzel lehetővé vált a horvát honvédő háború lezárása.
A horvátok számára az évforduló az egyik legnagyobb nemzeti ünnep, míg a szerbek a háború szégyenteljes pillanatának és etnikai tisztogatásnak tartják a szerbek elűzését.
A menekültügyi főbiztosság tájékoztatása szerint 1995. augusztus 4. és 8. között több mint 250 ezer szerbet űztek el lakhelyéről, több mint 1700 embert meggyilkoltak, több mint hétszázat pedig a mai napig eltűntként tartanak nyilván.
A szerbiai központi megemlékezést az áldozatokról és az elűzöttekről vasárnap este tartották Karlócán (Sremski Karlovci), ahol Aleksandar Vucic szerb és Milorad Dodik boszniai szerb elnök is felszólalt. Vucic a béke és a stabilitás megőrzését hangsúlyozta, és közölte, senkinek nem fogja megengedni, hogy veszélyeztesse Szerbiát és a boszniai Szerb Köztársaságot. Hozzátette: Szerbiát számos igazságtalanság érte az utóbbi 30 évben, és még korábban is, de a szerbek nem fognak senkit sem szolgálni, és nem hallgatják tovább a hazugságokat.
Milorad Dodik beszédében leszögezte, hogy Bosznia-Hercegovinát nem tartja a saját államának, inkább Szerbiát és a boszniai Szerb Köztársaságot tekinti hazájának. Hozzátette: erős Szerbiára van szükség, amely támogatni tudja a boszniai szerbeket.
A harminc évvel ezelőtti Vihar hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, aki 84 óra alatt ellenőrzése alá vont 10 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.
Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült.
Horvátországban ma is az az általános vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok elleni elmarasztaló ítéletet. A két parancsnokot a katonáik által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állították bíróság elé.
(Forrás: MTI)
Az 1995 nyarán végrehajtott, Vihar fedőnevű hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint, és ezzel lehetővé vált a horvát honvédő háború lezárása.A horvátok számára az évforduló az egyik legnagyobb nemzeti ünnep, míg a szerbek a háború szégyenteljes pillanatának és etnikai tisztogatásnak tartják a szerbek elűzését.
A menekültügyi főbiztosság tájékoztatása szerint 1995.
A szerbiai központi megemlékezést az áldozatokról és az elűzöttekről vasárnap este tartották Karlócán (Sremski Karlovci), ahol Aleksandar Vucic szerb és Milorad Dodik boszniai szerb elnök is felszólalt. Vucic a béke és a stabilitás megőrzését hangsúlyozta, és közölte, senkinek nem fogja megengedni, hogy veszélyeztesse Szerbiát és a boszniai Szerb Köztársaságot. Hozzátette: Szerbiát számos igazságtalanság érte az utóbbi 30 évben, és még korábban is, de a szerbek nem fognak senkit sem szolgálni, és nem hallgatják tovább a hazugságokat.
Milorad Dodik beszédében leszögezte, hogy Bosznia-Hercegovinát nem tartja a saját államának, inkább Szerbiát és a boszniai Szerb Köztársaságot tekinti hazájának. Hozzátette: erős Szerbiára van szükség, amely támogatni tudja a boszniai szerbeket.
A harminc évvel ezelőtti Vihar hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, aki 84 óra alatt ellenőrzése alá vont 10 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.
Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült.
Horvátországban ma is az az általános vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok elleni elmarasztaló ítéletet. A két parancsnokot a katonáik által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állították bíróság elé.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások