Szerbia uniós integrációjáról és a menekültáradatról tárgyalt Martin Schulz Belgrádban
Szerbia európai integrációjáról és Koszovóval való viszonyáról, valamint a nyugat-balkáni országba érkező menekültáradatról tárgyalt szerdán Belgrádban Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.
A vendég tiszteletére összehívott parlamenti ülésen Martin Schulz biztosította a képviselőket arról, hogy támogatja Szerbia európai uniós integrációját, hozzátéve, hogy Belgrád Pristinával folytatott tárgyalásai során mutatott kompromisszumkészsége Brüsszelben "nem maradt észrevétlen". Mint fogalmazott: Szerbia kulcsszerepet játszat a nyugat-balkáni térség stabilitásának megtartásában.
Vélhetően Szerbia Oroszország-politikájára, illetve a Kelet és a Nyugat közötti egyensúlyozására utalva, hozzáfűzte ugyanakkor, hogy Belgrádnak és Brüsszelnek külpolitikai szempontból "ugyanarra kell húznia".
Szerinte a jelenlegi geopolitikai kihívások - a közel-keleti és az ukrajnai helyzet, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet fellépései - miatt szorosabb együttműködésre, egységre van szükség.
Martin Schulz kitért a Szerbiát és Európát sújtó menekültáradatra is. Szerinte nem elfogadható, hogy Magyarország erre a problémára úgy reagált, hogy a határán 175 kilométer hosszan kerítést akar emelni, mert - mint fogalmazott - ez ellentétben áll az európai szellemiséggel. Ezt a problémát nem lehet így megoldani - vélekedett. Rámutatott, hogy az európai szellemiséggel az egymásnak nyújtott segítség áll összhangban. Az EP elnöke szerint a menekültáradatot csak koordinált, közös, térségbeli fellépéssel lehet kezelni, és az Európai Unió kész arra, hogy szorosan együttműködjön Szerbiával ebben a kérdésben.
Ugyanerről a témáról Aleksandar Vucic szerb kormányfővel is tárgyalt Schulz, és közös sajtótájékoztatójukon is bírálta a magyar határzárat. "Újabb falak emelése Európában nem jelent megoldást, és az Európai Parlament nem támogatja a magyar kormány döntését" - fogalmazott, majd úgy folytatta: reméli, hogy Belgrád és Budapest párbeszédével, valamint az EU közreműködésével olyan megoldást lehet találni erre a kérdésre, amely nem okoz újabb megosztottságot.
Szerbia európai integrációjával kapcsolatban az EP elnöke támogatásáról biztosította a szerb kormányfőt is.
Aleksandar Vucic reményét fejezte ki, hogy Brüsszel és Belgrád már októberben megnyithatja az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetét. Ehhez azonban elengedhetetlen a Pristinával való tárgyalások folytatása, illetve a kapcsolat rendezése - mutatott rá.
Martin Schulz ehhez hozzátette: a fejezetek megnyitásának valóban egyik nagyon fontos feltétele a Pristinával való megállapodás, de sok más tényezőtől is függ az európai integrációs folyamat folytatása. Az EP elnöke óvatosabban fogalmazott, mint a szerb kormányfő, és azt mondta: várhatóan még az év vége előtt megnyitják az első csatlakozási fejezetet. Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai formálisan már tavaly januárban megkezdődtek, a felek azonban mindeddig egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg.
MTI
A vendég tiszteletére összehívott parlamenti ülésen Martin Schulz biztosította a képviselőket arról, hogy támogatja Szerbia európai uniós integrációját, hozzátéve, hogy Belgrád Pristinával folytatott tárgyalásai során mutatott kompromisszumkészsége Brüsszelben "nem maradt észrevétlen". Mint fogalmazott: Szerbia kulcsszerepet játszat a nyugat-balkáni térség stabilitásának megtartásában.
Vélhetően Szerbia Oroszország-politikájára, illetve a Kelet és a Nyugat közötti egyensúlyozására utalva, hozzáfűzte ugyanakkor, hogy Belgrádnak és Brüsszelnek külpolitikai szempontból "ugyanarra kell húznia".
Szerinte a jelenlegi geopolitikai kihívások - a közel-keleti és az ukrajnai helyzet, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet fellépései - miatt szorosabb együttműködésre, egységre van szükség.
Martin Schulz kitért a Szerbiát és Európát sújtó menekültáradatra is. Szerinte nem elfogadható, hogy Magyarország erre a problémára úgy reagált, hogy a határán 175 kilométer hosszan kerítést akar emelni, mert - mint fogalmazott - ez ellentétben áll az európai szellemiséggel. Ezt a problémát nem lehet így megoldani - vélekedett. Rámutatott, hogy az európai szellemiséggel az egymásnak nyújtott segítség áll összhangban. Az EP elnöke szerint a menekültáradatot csak koordinált, közös, térségbeli fellépéssel lehet kezelni, és az Európai Unió kész arra, hogy szorosan együttműködjön Szerbiával ebben a kérdésben.
Ugyanerről a témáról Aleksandar Vucic szerb kormányfővel is tárgyalt Schulz, és közös sajtótájékoztatójukon is bírálta a magyar határzárat. "Újabb falak emelése Európában nem jelent megoldást, és az Európai Parlament nem támogatja a magyar kormány döntését" - fogalmazott, majd úgy folytatta: reméli, hogy Belgrád és Budapest párbeszédével, valamint az EU közreműködésével olyan megoldást lehet találni erre a kérdésre, amely nem okoz újabb megosztottságot.
Szerbia európai integrációjával kapcsolatban az EP elnöke támogatásáról biztosította a szerb kormányfőt is.
Aleksandar Vucic reményét fejezte ki, hogy Brüsszel és Belgrád már októberben megnyithatja az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetét. Ehhez azonban elengedhetetlen a Pristinával való tárgyalások folytatása, illetve a kapcsolat rendezése - mutatott rá.
Martin Schulz ehhez hozzátette: a fejezetek megnyitásának valóban egyik nagyon fontos feltétele a Pristinával való megállapodás, de sok más tényezőtől is függ az európai integrációs folyamat folytatása. Az EP elnöke óvatosabban fogalmazott, mint a szerb kormányfő, és azt mondta: várhatóan még az év vége előtt megnyitják az első csatlakozási fejezetet. Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai formálisan már tavaly januárban megkezdődtek, a felek azonban mindeddig egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg.
MTI
Hozzászólások