Szijjártó: Magyarország felelősséget érez a világban üldözött keresztény közösségekért
Az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának részeként tartott konferencia főszervezője Magyarország volt, fő témájául a nehéz helyzetben lévő keresztény közösségek jövőjét, az újjáépítés lehetőségeit választották. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a világban a hitük miatt megölt emberek mintegy 80 százaléka keresztény, a nemzetközi közösségben mégis alig vesznek tudomást arról, hogy ez a legüldözöttebb vallás.
Hangoztatta, Magyarország büszke több mint ezeréves keresztény történelmére, és ma sem puszta politikai kinyilatkoztatás, hogy a kormány kereszténydemokrata, hanem a jelenlegi vezetés ténylegesen ilyen értékrendet képvisel. Beszélt a miniszter arról, hogy a Hungary Helps program közvetlen pénzügyi támogatást nyújt az üldözött keresztény közösségeknek. Ennek keretében Magyarország már 40 millió dollárnyi forrást biztosított a szóban forgó célra, és 50 ezer embernek segített abban, hogy otthon maradjon, vagy mihamarabb hazatérjen.
A programból ezer házat építettek újjá Irakban, és rekonstruáltak egy templomot is. Magyarország Szíriában kórházak, Libanonban templomok és iskolák újjáépítésében vállalt részt - említette meg példaként. Több százan vesznek részt ezekből a közösségekből a külföldiek magyarországi oktatását segítő ösztöndíjprogramban is - fűzte hozzá.
Bejelentette a miniszter azt is, hogy novemberben Budapesten is rendeznek egy magas szintű konferenciát erről a témáról. A New York-i tanácskozás társszervezője, Brazília külügyminisztere, Ernesto Araújo arról beszélt, hogy a dél-amerikai ország számára is kiemelten fontos a keresztények üldözésének megállítása. Megemlítette, hogy nemrég járt Magyarországon, és nagyra értékelte a magyarok kötődését a kereszténységhez.
Araújo egyetértett azzal, hogy fel kell lépni a vallási türelmetlenség ellen és az ellen, hogy nem vesznek tudomást a témáról. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a keresztények is "részei a problémának", a vallások között történelmi korok óta létező rivalizálásnak, gyűlölködésnek - fűzte hozzá. A Vatikánt képviselő Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár hangoztatta, hogy nemcsak egyházi kérdésről van szó, hanem az emberi méltóságról és szabadságról is. A vallási szabadság megvédelmezése az egyik legfontosabb kihívása korunknak - emelte ki. Kijelentette: el kell utasítani, hogy a kisebbség szót diszkriminatív, negatívan megkülönböztető értelemben használják, és fel kell lépni a szélsőségesség ellen.
A Közel-Keleten nemcsak házak, infrastrukturális létesítmények újjáépítésére kell gondolni, hanem a társadalmi szálak újrafűzésére is - fogalmazott a Vatikán "kormányfője", aki elmondta, hogy tavaly év végén a térségben járt. Kiemelte azt is, hogy nemcsak a közel-keleti térségben van szó keresztényüldözésről. Utalt a húsvéti Srí Lanka-i támadásokra, és hozzáfűzte, hogy a vallási közösségeket a "modernizált, békés országokban" is érhetik támadások.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások