Szlovén kormányfő: Ljubljana erőteljesen támogatja Szerbia EU-integrációját
Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Szlovénia erőteljesen támogatja Szerbia európai uniós integrációját - mondta a szlovén kormányfő csütörtökön, a szlovén-szerb együttes kormányülést követően, Ana Brnabic szerb kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Miro Cerar kiemelte, hogy Szlovénia két módon is támogatja Szerbiát: egyrészt az európai uniós intézményeken keresztül, másrészt technikai segítséget is nyújt Belgrádnak a csatlakozási tárgyalások eredményes lebonyolításhoz.
A két ország közötti kereskedelmi együttműködéssel kapcsolatban kifejtette: Szerbia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Szlovéniának, 2017-ben megtízszereződött a két ország közötti külkereskedelmi forgalom.
Szerbiában 1500 teljesen vagy részben szlovén tulajdonban lévő vállalat működik, amely összesen 25 ezer embert foglalkoztat - mondta Cerar, majd hozzátette, hogy a szlovén befektetések Szerbiában meghaladták az 1 milliárd eurót, és a szerb befektetések is nőttek Szlovéniában. Nyitott kérdésként a kulturális örökség és az archívum került napirendre. Szlovéniának még vannak követelései Szerbia felé a Jugoszlávia szétesését követően Belgrádnál maradt műtárgyakat, műkincseket és egyéb kulturális szellemi örökséget illetően.
Cerar elmondta: a szerb kormányfővel megállapodtak abban, hogy a szlovén-szerb vegyes bizottság létrehoz két munkacsoportot az ügy mielőbbi rendezése érdekében. Ana Brnabic megköszönte Szlovéniának, hogy támogatja Szerbia uniós törekvéseit. Szerbia és Szlovénia kiváló kapcsolatokat ápol mind politika, mind a gazdaság terén - mondta. Szavai szerint a szerb kormánynak célja az EU-tagság. Emlékeztetett, hogy eddig 12 uniós csatlakozási fejezetet nyitottak meg a 35-ből, és reményét fejezte ki, hogy júniusban további öt fejezetet nyithatnak meg, amelyhez számítanak Szlovénia támogatására.
Rámutatott a reformok fontosságára, amelyek szerinte elsősorban az állampolgárok életminőségének javítását célozzák Szerbiában. Újságírói kérdésre válaszolva a két kormányfő azonos véleményt fogalmazott meg a Pirani-öböl körül kialakult határvitát illetően Szlovénia és Horvátország között. Horvátországnak és Szlovéniának, mind két EU-tagállamnak pozitív példát kell mutatnia a jogállamiság és az uniós jogszabályok tiszteletben tartása terén, különben hiteltelenné válnának a követelések a tagjelölt országokkal szemben - szögezték le.
Az Európai Bizottság szerint elengedhetetlen a szlovén-horvát határvita rendezése, a hágai nemzetközi döntőbírósági határozatot pedig mindkét uniós tagállamnak be kell tartani. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nemrég leszögezte: a jövőben nem fog hozzájárulni egyetlen nyugat-balkáni ország uniós csatlakozásához mindaddig, ameddig az adott országnak bármelyik szomszédjával határvitája van. Jugoszlávia szétesése óta a határok rendezetlenek maradtak a volt köztársaságok, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Montenegró között.
(Forrás: MTI)
Miro Cerar kiemelte, hogy Szlovénia két módon is támogatja Szerbiát: egyrészt az európai uniós intézményeken keresztül, másrészt technikai segítséget is nyújt Belgrádnak a csatlakozási tárgyalások eredményes lebonyolításhoz.
Reményének adott hangot, hogy a szerb kormány folytatja a reformokat, amelyek szerinte az elmúlt években jelentős előrelépést hoztak Szerbiának mind pénzügyi, mind gazdasági téren.
Szerbiában 1500 teljesen vagy részben szlovén tulajdonban lévő vállalat működik, amely összesen 25 ezer embert foglalkoztat - mondta Cerar, majd hozzátette, hogy a szlovén befektetések Szerbiában meghaladták az 1 milliárd eurót, és a szerb befektetések is nőttek Szlovéniában. Nyitott kérdésként a kulturális örökség és az archívum került napirendre. Szlovéniának még vannak követelései Szerbia felé a Jugoszlávia szétesését követően Belgrádnál maradt műtárgyakat, műkincseket és egyéb kulturális szellemi örökséget illetően.
Cerar elmondta: a szerb kormányfővel megállapodtak abban, hogy a szlovén-szerb vegyes bizottság létrehoz két munkacsoportot az ügy mielőbbi rendezése érdekében. Ana Brnabic megköszönte Szlovéniának, hogy támogatja Szerbia uniós törekvéseit. Szerbia és Szlovénia kiváló kapcsolatokat ápol mind politika, mind a gazdaság terén - mondta. Szavai szerint a szerb kormánynak célja az EU-tagság. Emlékeztetett, hogy eddig 12 uniós csatlakozási fejezetet nyitottak meg a 35-ből, és reményét fejezte ki, hogy júniusban további öt fejezetet nyithatnak meg, amelyhez számítanak Szlovénia támogatására.
Rámutatott a reformok fontosságára, amelyek szerinte elsősorban az állampolgárok életminőségének javítását célozzák Szerbiában. Újságírói kérdésre válaszolva a két kormányfő azonos véleményt fogalmazott meg a Pirani-öböl körül kialakult határvitát illetően Szlovénia és Horvátország között. Horvátországnak és Szlovéniának, mind két EU-tagállamnak pozitív példát kell mutatnia a jogállamiság és az uniós jogszabályok tiszteletben tartása terén, különben hiteltelenné válnának a követelések a tagjelölt országokkal szemben - szögezték le.
Az Európai Bizottság szerint elengedhetetlen a szlovén-horvát határvita rendezése, a hágai nemzetközi döntőbírósági határozatot pedig mindkét uniós tagállamnak be kell tartani. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nemrég leszögezte: a jövőben nem fog hozzájárulni egyetlen nyugat-balkáni ország uniós csatlakozásához mindaddig, ameddig az adott országnak bármelyik szomszédjával határvitája van. Jugoszlávia szétesése óta a határok rendezetlenek maradtak a volt köztársaságok, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Montenegró között.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások