Tanácselnök: jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, miután a kivitelező munkához látott
Jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, miután Parajdon a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező munkához látott és elbontotta a külföldi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat - közölte Biró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök. A folyó magas sótartalma miatt Maros megyében ismét romlott a vezetékes víz minősége.
A kritikus helyzetről szerdán késő este közösségi oldalán beszámolva Biró Barna Botond úgy fogalmazott, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által megbízott kivitelező beavatkozása odavezetett, hogy "innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét".
A tanácselnök hangsúlyozta: a külföldi szakemberek javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátaknak épp az volt a célja, hogy kevesebb édesvíz jusson be a bányába, majd onnan, immár sós vízként a Kis-Küküllőbe.
A vízhozamcsökkentő gátak emelése után mért értékek a víz sótartalmának csökkenését mutatták, majd a kivitelező beavatkozása után a korábbinak tízszeresére emelkedtek.
A kialakult helyzet miatt szerdán késő este összeült a Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság, és elrendelte, hogy a bözödújfalusi víztárolóból kiengedett vízzel hígítsák a Kis-Küküllő vízét.
Felszólították a vezetékes vizet a folyóból nyerő települések lakosságát, hogy tároljanak vizet, mert fennáll a veszély, hogy teljesen le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni víztisztító állomásokat a magas sótartalom miatt, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben.
A 16 Maros megyei településen június elején vált ihatatlanná a vezetékes víz. Szerdára az állatok itatására alkalmasnak nyilvánították, amit este végül visszavontak. Közölték, hogy csütörtöktől az állatok itatásához is szállítanak vizet a falvakba.
Biró Barna Botond videóüzenetében úgy fogalmazott, "nem tudunk így haladni", és a feladatkörök tisztázását kérte a parajdi bányakatasztrófa kezelésében. Továbbá - a sóipari társaság és a vízügyi hatóság vezetőire utalva - kifogásolta, hogy azoknak kell a helyzetből való kiutat megtalálni, "akik felelősek a katasztrófának a kialakulásában, akik a problémát okozták".
A tanácselnök három lehetőséget lát a parajdi helyzet megfelelő kezelésére: ezek egyike a munkálatokban érintett sóipari társaság és vízügyi hatóság vezetőinek menesztése és új vezetők kinevezése, a második: tárcaközi bizottság létrehozása, melyet kormányhatározattal döntési joggal ruháznak fel, harmadik: rendkívüli állapot kihirdetése Parajdon, amikor katonai hatáskörökkel összpontosítják a felelősséget egyetlen helyre.
Úgy fogalmazott, "nagyon szomorú és dühös", mivel azt látja, hogy nincs előrehaladás. "Úgy vagyunk, mint Kőműves Kelemen: amit egyik nap megoldanak, azt mások másik nap lerombolják" - mondta Biró Barna Botond.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
(Forrás: MTI)
A kritikus helyzetről szerdán késő este közösségi oldalán beszámolva Biró Barna Botond úgy fogalmazott, hogy az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által megbízott kivitelező beavatkozása odavezetett, hogy "innen, Parajdról mérgezzük a Kis-Küküllő vizét".A tanácselnök hangsúlyozta: a külföldi szakemberek javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátaknak épp az volt a célja, hogy kevesebb édesvíz jusson be a bányába, majd onnan, immár sós vízként a Kis-Küküllőbe.
A vízhozamcsökkentő gátak emelése után mért értékek a víz sótartalmának csökkenését mutatták, majd a kivitelező beavatkozása után a korábbinak tízszeresére emelkedtek.
Ehhez hozzájárult az is, hogy cég a patakot a munkálatok ideje alatt olyan helyre terelte, ahol a meder nem volt szigetelve.
A kialakult helyzet miatt szerdán késő este összeült a Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság, és elrendelte, hogy a bözödújfalusi víztárolóból kiengedett vízzel hígítsák a Kis-Küküllő vízét.
Felszólították a vezetékes vizet a folyóból nyerő települések lakosságát, hogy tároljanak vizet, mert fennáll a veszély, hogy teljesen le kell állítani a gyulakutai és a dicsőszentmártoni víztisztító állomásokat a magas sótartalom miatt, hogy a só ne tegyen kárt a berendezésekben.
A 16 Maros megyei településen június elején vált ihatatlanná a vezetékes víz. Szerdára az állatok itatására alkalmasnak nyilvánították, amit este végül visszavontak. Közölték, hogy csütörtöktől az állatok itatásához is szállítanak vizet a falvakba.
Biró Barna Botond videóüzenetében úgy fogalmazott, "nem tudunk így haladni", és a feladatkörök tisztázását kérte a parajdi bányakatasztrófa kezelésében. Továbbá - a sóipari társaság és a vízügyi hatóság vezetőire utalva - kifogásolta, hogy azoknak kell a helyzetből való kiutat megtalálni, "akik felelősek a katasztrófának a kialakulásában, akik a problémát okozták".
A tanácselnök három lehetőséget lát a parajdi helyzet megfelelő kezelésére: ezek egyike a munkálatokban érintett sóipari társaság és vízügyi hatóság vezetőinek menesztése és új vezetők kinevezése, a második: tárcaközi bizottság létrehozása, melyet kormányhatározattal döntési joggal ruháznak fel, harmadik: rendkívüli állapot kihirdetése Parajdon, amikor katonai hatáskörökkel összpontosítják a felelősséget egyetlen helyre.
Úgy fogalmazott, "nagyon szomorú és dühös", mivel azt látja, hogy nincs előrehaladás. "Úgy vagyunk, mint Kőműves Kelemen: amit egyik nap megoldanak, azt mások másik nap lerombolják" - mondta Biró Barna Botond.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások