Tervezett karbantartás miatt leáll a krskói atomerőmű
Tervezett karbantartás miatt - 511 nap folyamatos, teljes kapacitású működés után - szombaton éjjel egy hónapra leáll Szlovénia egyetlen atomerőműve Krskóban - közölte a vállalat vezetése, hozzátéve, hogy a javítás költségei 80-100 millió euróra tehetők.
Gorazd Pfeifer, a Krsko Atomerőmű (NEK) vezérigazgatója elmondta: a karbantartás során 56 fűtőelemet cserélnek ki, elvégzik a szükséges javításokat és alkatrészcseréket, továbbá ellenőrzéseket és beruházási munkákat hajtanak végre.
Hozzátette: sor kerül a korábban elhalasztott fejlesztésekre is, többek között a központi riasztórendszer, a folyamatirányító számítógépes rendszer, valamint a technológiai vízelőkészítő rendszer korszerűsítésére. A munkálatokban mintegy 600 alkalmazott vesz részt, akiket több mint ezer külső vállalkozó segít Szlovéniából, Horvátországból és más országokból.
Pfeifer kiemelte: a tavaly május óta tartó 34. üzemanyagciklusban a NEK 8,51 milliárd kilowattóra hazai alacsony károsanyag-kibocsátású villamos energiát termelt, és ezzel rekordot döntött a termelésben.
Sasa Medakovic, a szlovén-horvát tulajdonban lévő erőmű vezetőségének horvát tagja hangsúlyozta: a terveket meghaladó termelés jelentős sikernek számít, különös tekintettel az olyan kedvezőtlen körülményekre, mint az aszályok és viharok.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a két tervezett leállás között a NEK az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges beruházásokat is végrehajtott, például modernizálta a villámhárító és jégeső elleni védelmet, amely most már 20 centiméteres átmérőjű jégdarabok ellen is védelmet nyújt. Továbbá, hogy a NEK várható október végi újra csatlakozásáig a hálózathoz, az átmeneti áramhiány pótlását vízerőművek, szükség esetén pedig a brestanicai hőerőmű fedezi majd.
A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését.
Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de 2023-ban környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel meghosszabbíthassák.
(Forrás: MTI)
Gorazd Pfeifer, a Krsko Atomerőmű (NEK) vezérigazgatója elmondta: a karbantartás során 56 fűtőelemet cserélnek ki, elvégzik a szükséges javításokat és alkatrészcseréket, továbbá ellenőrzéseket és beruházási munkákat hajtanak végre.Hozzátette: sor kerül a korábban elhalasztott fejlesztésekre is, többek között a központi riasztórendszer, a folyamatirányító számítógépes rendszer, valamint a technológiai vízelőkészítő rendszer korszerűsítésére. A munkálatokban mintegy 600 alkalmazott vesz részt, akiket több mint ezer külső vállalkozó segít Szlovéniából, Horvátországból és más országokból.
Pfeifer kiemelte: a tavaly május óta tartó 34. üzemanyagciklusban a NEK 8,51 milliárd kilowattóra hazai alacsony károsanyag-kibocsátású villamos energiát termelt, és ezzel rekordot döntött a termelésben.
Sasa Medakovic, a szlovén-horvát tulajdonban lévő erőmű vezetőségének horvát tagja hangsúlyozta: a terveket meghaladó termelés jelentős sikernek számít, különös tekintettel az olyan kedvezőtlen körülményekre, mint az aszályok és viharok.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a két tervezett leállás között a NEK az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges beruházásokat is végrehajtott, például modernizálta a villámhárító és jégeső elleni védelmet, amely most már 20 centiméteres átmérőjű jégdarabok ellen is védelmet nyújt. Továbbá, hogy a NEK várható október végi újra csatlakozásáig a hálózathoz, az átmeneti áramhiány pótlását vízerőművek, szükség esetén pedig a brestanicai hőerőmű fedezi majd.
A Westinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült krskói egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban kezdte meg működését.
Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a Horvát Elektromos Művek (HEP). Évente 6 ezer gigawattóra áramot termel, a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi. A krskói reaktor működését eredetileg 40 évre tervezték, de 2023-ban környezetvédelmi engedélyt kapott arra, hogy élettartamát további 20 évvel meghosszabbíthassák.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások