Theresa May: nincs visszaút, az Egyesült Királyság kilép az EU-ból

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Theresa May brit miniszterelnök szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról Brüsszelben szerdán átadott értesítés azt jelenti, hogy immár "nincs visszaút", az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. May azután szólalt fel a londoni alsóházban, hogy Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete szerda délután átadta az 50. cikkely aktiválásáról szóló értesítést Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. Az 50. cikkely szabályozza - és szerdai aktiválása hivatalosan elindította - a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra.


Theresa May az alsóházi képviselőket tájékoztatva kijelentette: a brit EU-tagság megszűnése azt jelenti, hogy a brit törvényeket a jövőben "nem Brüsszel, hanem a londoni, az edinburghi, a belfasti és cardiffi parlamentek" hozzák. Hozzátette: az Egyesült Királyság egységes országként tárgyal majd az EU-val, figyelembe véve az ország mindegyik nemzetének érdekeit.

Ez egyenes utalás volt arra, hogy a skót kormány a héten hivatalosan is megkezdte az újabb függetlenségi népszavazás kiírásának előkészületeit, arra hivatkozva, hogy az országos átlaggal ellentétben a skót választók jelentős, 62 százalékos többsége a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson.


Theresa May azonban már a skót kormánynak az újabb referendum előkészítésére felhatalmazást adó keddi edinburghi parlamenti szavazás előtt gyakorlatilag kizárta az újabb skóciai függetlenségi népszavazás közeljövőbeni engedélyezését, mondván: jelenleg minden energiát az Európai Unióval folytatandó tárgyalássorozatra kell összpontosítani, és ha ezzel egy időben a skóciai népszavazással is foglalkozni kellene, az rontaná az esélyeit egy olyan megállapodás elérésének az EU-val, amely Skócia számára is kedvező.


A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló szerdai alsóházi felszólalásában a brit miniszterelnök hangsúlyozta: London továbbra is az EU-tagországok szoros és elkötelezett szövetségese marad, annál is inkább, mivel a világnak most nagyobb szüksége van a liberális demokrácia Európában honos értékeire, mint valaha, és az Egyesült Királyság is magáénak vallja ezeket az értékeket.


Theresa May hangsúlyozta azt is - és ez a kilépési folyamat elindításáról Brüsszelben átadott, szerda délután Londonban részleteiben ismertetett levélben is kiemelt helyen szerepel -, hogy a brit kormány "merész és nagyratörő" szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolja az Európai Uniónak. A levél szerint e szabadkereskedelmi megállapodásnak átfogóbbnak kellene lennie minden korábbi hasonló egyezménynél, hogy magában foglalhassa egyebek mellett a pénzügyi szolgáltatási szektort is.


A levélben a brit kormány megerősíti ugyanakkor, hogy nem törekszik a brit tagság fenntartására az EU egységes belső piacán az uniós tagság megszűnése után. Az értesítés szerint London megérti és tiszteletben tartja azt az uniós álláspontot, hogy az egységes belső piaci tagsághoz kötődő négy szabadságjog - a munkaerő, a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlásához fűződő jog - egymástól nem szétválasztható, és nem lehet közülük "külön kicsemegézni" egyiket sem.


Theresa May már korábban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mivel e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne. Az értesítésben hangsúlyosan szerepel az a londoni törekvés is, hogy a brit kormány a kilépési tárgyalások korai szakaszában megállapodást szeretne elérni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, de ezzel egy időben, viszonossági alapon egyezségre akar jutni az EU-tagállamokban élő britek jogosultságainak garantálásáról is.


Az Európai Unió egy hónap múlva tart rendkívüli csúcsértekezletet, amelynek fő napirendi pontja a Brexit-folyamat elkezdése lesz, de londoni elemzői vélemények szerint nem kizárt, hogy az érdemi tárgyalássorozat csak a szeptemberi németországi választások után kezdődik.


(Forrás: MTI)