Tőkés László: az erdélyi magyarok számára létkérdés az autonómia
Pap Melinda, az MTI tudósítója jelenti: Az erdélyi magyarok és székelyek számára létkérdés az autonómia, nem csupán politikai preferencia, túlélésük egyetlen alternatívája és garanciája lehetne az autonómia - jelentette ki Tőkés László hétfőn Kolozsváron.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével tartott sajtótájékoztatót a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulást követő napon. A nemzetközi sajtóeseményen külföldi meghívottként Luke Uribe Etxebarría, Spanyolország Szenátusának képviselője a Baszk Nemzeti Párt részéről és Carles Fité Gabarro, a Katalán Nemzetgyűlés nevű civil szervezet (ANC) országos titkárságának tagja is részt vett.
Tőkés László aláhúzta: Erdélyben hagyománya van az autonómiának, a középkorban a magyarok, a szászok és a székelyek is rendelkeztek vele, továbbá a románok is törekedtek rá az Osztrák-Magyar Monarchián belül. "Mi is ugyanazt követeljük a magyarság számára, mint tették a románok a XIX. század végén" - fogalmazott. Rámutatott: Trianon óta felére csökkent az erdélyi magyarság száma, és ilyen drasztikus fogyás mellett az erdélyi magyarok és székelyek számára a túlélés egytelen alternatívája és garanciája az autonómia.
Megköszönte a baszk és katalán politikusok példamutatását, hozzátéve: a spanyol nemzetállami magatartás hasonlít a románhoz, Spanyolországban mégis léteznek az autonómia különböző formái.
"Kikérjük magunknak, velünk nem bánhatnak így, (.) Románia semelyik állampolgárával nem beszélhet így" - jelentette ki Tőkés László, azt is visszautasítva, hogy a román miniszterelnök nemrég azt mondta: "Székelyföld nem létezik". Emlékeztetett: Gagauzia autonómiát is azután sikerült kivívni, hogy tagadták a létét. "Reméljük, legalább a moldovai színvonalat eléri Románia" - fogalmazott.
Tőkés László arra is kitért, hogy az autonómia ügye a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) programjában is szerepel, és az erdélyi magyar politikai alakulatok hárompárti egyezményt kötöttek a témában. Izsák Balázs rámutatott: a székely szabadság napi nagygyűlés és felvonulás a közösség támogatását és a folytonosságot mutatja a székelyföldi autonómiatörekvésben. Ahogy az autonómiastatútumok ismétlődő beterjesztése a román parlament elé is ezt fejezi ki - fűzte hozzá.
"A sürgősségi elutasítás a román parlament egy újítása, így fog bekerülni a történelembe" - mondta Izsák Balázs a decemberi elutasításra utalva. Aláhúzta: a sürgősségi eljárás mint procedúra egy jogszabálytervezet elfogadását, nem pedig elutasítását célozza. Leszögezte: ez nem törte meg az autonómiamozgalmat. Nevetségesnek nevezte a román politikusok "Székelyföld nem létezik"típusú kijelentéseit. Aláhúzta: arra, ha valaki tagadja a valóságot, nem is érdemes reagálni.
Bejelentette: az SZNT az európai parlamenti választások után az Európai Bizottság elé terjeszti a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését, melyhez megvannak a támogató aláírások. A Minority SafePack elutasítását látva azonban jobbnak tartották kivárni vele, míg feláll az új EB - részletezte az MTI kérdésére. Külön megköszönte a baszk és katalán közösség ehhez nyújtott támogatását
Az SZNT elnöke az idei felvonulás résztvevőinek kis számára vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: nem szabad a számszerűsítés csapdájába esni, mivel a tömeg méretében évről évre hullámzás tapasztalható. "Az a tömeg - akár kis tömeg is -, amelyik eljön, képezi azt a zsinórt az időben, mely két megmozdulást összeköt" - fogalmazott Izsák Balázs, aki szerint az autonómiaküzdelemben rendkívül fontos "a kitartás és a folytonosság".
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség külügyi és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője úgy vélte: az autonómia ügyének támogatottságát egy népszavazás mutatná meg a legjobban, de a román állam a párbeszéd ezen formáját is elutasítja. A külföldi vendégek is ezt látták a megfelelő eszköznek, és úgy vélték, demokráciadeficitről árulkodik, ha egy állam ezt nem alkalmazza.
Luke Uribe Etxebarría baszk politikus hangsúlyozta: a székely autonómiatörekvés jogos, mivel az autonómia demokratikus, alkotmányos és Európa-szerte elfogadott, fő célja a nemzeti közösségek fennmaradása. Ugyanakkor az állam és polgárai közötti hatékonyabb intézményes kapcsolatot is jelenti. A katalán Carles Fité Gabarro rámutatott: Európában azok a legfejlettebb államok, melyek tisztelik a pluralizmust, mint a föderalista Svájc vagy Németország. Hangsúlyozta: a székelyföldi autonómiaigény "logikus", és Románia is profitálna belőle, hiszen azok a közösségek, melyek maguk kezelik erőforrásaikat, kulturálisan és gazdaságilag is gazdagabbak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások