Trócsányi: a menekültelosztási kvótát az uniós szerződések megváltoztatása után lehetne csak bevezetni
Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Az állandó menekültelosztási mechanizmust az uniós szerződések megváltoztatása után lehetne csak bevezetni - jelentette ki az MTI-nek adott interjúban Trócsányi László igazságügy-miniszter pénteken Krakkóban.
A miniszter azt követően nyilatkozott, hogy lengyel kollégájával, Zbigniew Ziobróval tárgyalt az igazságügyi tárcák együttműködéséről, ezen belül a migráció és a terrorizmus elleni harc kérdéseiről. Az egyeztetés során arra is kitértek, hogy az EB két tervet mutatott be szerdán az uniós menekültrendszer megreformálására, és az egyik értelmében lehetőség lenne a menedékkérők tagállamok közötti kvótaalapú elosztási mechanizmusának bevezetésére is.
Már a tavaly szeptemberben megszavazott, 120 ezer migráns elosztását előirányzó egyszeri kvóta érvényesítése megmutatta: nem működik az elosztó mechanizmus - értékelte Trócsányi, hozzátéve: e témában, valamint a tervbe vett állandó uniós menekültelosztási mechanizmust illetően is "kezd összerázódni egy közép-európai pozíció".
A tagállami szinten elutasított menedékjogi kérelmek uniós szintű felülbírálásának lehetőségét illetően a miniszter úgy értékelte: a menedékjogi kérdések nem tartoznak kizárólag az uniós szervek hatáskörébe, hanem osztott hatáskörről van szó.
Aláhúzta: az uniós tagállamoktól "nem vonható el az a joguk, hogy a kérelmeket nemzeti szinten bírálják el". Az érvényben lévő uniós szerződések értelmében "nem adtuk át a szabadság, a biztonság és a jog térségébe vonatkozó kompetenciákat" - szögezte le Trócsányi, kifejtve: "semmiképpen sem elfogadható, hogy ma egyezer, holnap ötezer, utána akár ötvenezer ember betelepítéséről más döntsön".
A témában az Európai Unió fórumán a jövőben "nagyon komoly kompetenciaküzdelem várható" - vélte Trócsányi László, hozzátéve: "megkerülhetetlen, hogy ez nagyobb vitát váltson ki, mint ez az egyszeri kvóta esetében történt".
A miniszter örömét fejezte ki, hogy Zbigniew Ziobro pénteken Krakkóban tett bejelentése alapján Lengyelország Magyarország oldalán bekapcsolódik abba a perbe, amelyet a magyar kormány az Európai Bíróságnál kezdeményezett a tavaly szeptemberben elfogadott egyszeri menekültátirányítási kvóta ügyében.
Mint megjegyezte, nem mellőzhető, hogy "Lengyelország a 40 milliós lakosságával, Magyarország a 10 milliós, Szlovákia pedig a maga 5 milliós lakosságával száll szembe a szeptemberi döntéssel, mivel így gyakorlatilag egy 55 milliós népesség képviselői nyújtottak be keresetet". Emlékeztette arra is: alperesként az Európai Bizottság oldalán nyolc uniós tagállam - köztük Olaszország, Görögország, Svédország, Luxemburg és Németország - avatkozott be a Magyarország által kezdeményezett perbe.
Az előző lengyel kormány tavaly szeptemberben beleegyezett az Európai Bizottság egyszeri menekültelosztási kvótájába, vállalva mintegy hétezer migráns befogadását 2017 végéig. Ezt a döntést a tavaly novemberben kormányra lépő Jog és Igazságosság - tiszteletben tartva a jogfolytonosságot - maga is vállalja, azzal a kitétellel, hogy nemzetbiztonsági szempontokat érvényesít a menedékjogi kérelmek felülbírálásakor.
Így Magyarországtól és Szlovákiától eltérően Lengyelország az Európai Bíróságnál nem nyújt be ez ügyben önálló keresetet. A szejm a múlt héten viszont a szeptemberi kvótát bíráló határozatot fogadott el.
(Forrás: MTI)
A miniszter azt követően nyilatkozott, hogy lengyel kollégájával, Zbigniew Ziobróval tárgyalt az igazságügyi tárcák együttműködéséről, ezen belül a migráció és a terrorizmus elleni harc kérdéseiről. Az egyeztetés során arra is kitértek, hogy az EB két tervet mutatott be szerdán az uniós menekültrendszer megreformálására, és az egyik értelmében lehetőség lenne a menedékkérők tagállamok közötti kvótaalapú elosztási mechanizmusának bevezetésére is.Már a tavaly szeptemberben megszavazott, 120 ezer migráns elosztását előirányzó egyszeri kvóta érvényesítése megmutatta: nem működik az elosztó mechanizmus - értékelte Trócsányi, hozzátéve: e témában, valamint a tervbe vett állandó uniós menekültelosztási mechanizmust illetően is "kezd összerázódni egy közép-európai pozíció".
A tagállami szinten elutasított menedékjogi kérelmek uniós szintű felülbírálásának lehetőségét illetően a miniszter úgy értékelte: a menedékjogi kérdések nem tartoznak kizárólag az uniós szervek hatáskörébe, hanem osztott hatáskörről van szó.
Aláhúzta: az uniós tagállamoktól "nem vonható el az a joguk, hogy a kérelmeket nemzeti szinten bírálják el". Az érvényben lévő uniós szerződések értelmében "nem adtuk át a szabadság, a biztonság és a jog térségébe vonatkozó kompetenciákat" - szögezte le Trócsányi, kifejtve: "semmiképpen sem elfogadható, hogy ma egyezer, holnap ötezer, utána akár ötvenezer ember betelepítéséről más döntsön".
A témában az Európai Unió fórumán a jövőben "nagyon komoly kompetenciaküzdelem várható" - vélte Trócsányi László, hozzátéve: "megkerülhetetlen, hogy ez nagyobb vitát váltson ki, mint ez az egyszeri kvóta esetében történt".
A miniszter örömét fejezte ki, hogy Zbigniew Ziobro pénteken Krakkóban tett bejelentése alapján Lengyelország Magyarország oldalán bekapcsolódik abba a perbe, amelyet a magyar kormány az Európai Bíróságnál kezdeményezett a tavaly szeptemberben elfogadott egyszeri menekültátirányítási kvóta ügyében.
Mint megjegyezte, nem mellőzhető, hogy "Lengyelország a 40 milliós lakosságával, Magyarország a 10 milliós, Szlovákia pedig a maga 5 milliós lakosságával száll szembe a szeptemberi döntéssel, mivel így gyakorlatilag egy 55 milliós népesség képviselői nyújtottak be keresetet". Emlékeztette arra is: alperesként az Európai Bizottság oldalán nyolc uniós tagállam - köztük Olaszország, Görögország, Svédország, Luxemburg és Németország - avatkozott be a Magyarország által kezdeményezett perbe.
Az előző lengyel kormány tavaly szeptemberben beleegyezett az Európai Bizottság egyszeri menekültelosztási kvótájába, vállalva mintegy hétezer migráns befogadását 2017 végéig. Ezt a döntést a tavaly novemberben kormányra lépő Jog és Igazságosság - tiszteletben tartva a jogfolytonosságot - maga is vállalja, azzal a kitétellel, hogy nemzetbiztonsági szempontokat érvényesít a menedékjogi kérelmek felülbírálásakor.
Így Magyarországtól és Szlovákiától eltérően Lengyelország az Európai Bíróságnál nem nyújt be ez ügyben önálló keresetet. A szejm a múlt héten viszont a szeptemberi kvótát bíráló határozatot fogadott el.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások