Újabb tüntetésekre lehet számítani Koszovóban
Tüntetéseket jelentett be a koszovói ellenzék a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság felállítása miatt - számolt be róla a pristinai sajtó csütörtökön.
A pristinai ellenzék úgy véli, egy olyan testület, amely a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által az 1998/99-es koszovói háború idején elkövetett bűntettekkel foglalkozna, egyben "ártana" is az UCK harcának, illetve "elferdíteni" tetteit. Ezért az ellenzéki pártok nem szavazzák meg az erről szóló törvényt, és nem vetették el annak a lehetőségét, hogy tiltakozásképpen az utcára vonuljanak.
Visar Ymeri, az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű ellenzéki párt elnöke szerint a nemzetközi törvényszék felállítása helyett inkább a koszovói igazságszolgáltatási rendszert kellene megerősíteni, hogy az képes legyen megbirkózni bármilyen esettel.
Hozzátette: nem fél az ENSZ Biztonsági Tanácsától, mert szerinte a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság felállítása nem tartozik az ENSZ BT hatáskörébe. Visar Ymeri ezzel a kijelentéssel utalt vissza arra, hogy a koszovói parlament tavaly csak nyomás hatására fogadta el a bíróságról szóló javaslatot, miután a nemzetközi közösség választás elé állította Pristinát: vagy megalakítják a bíróságot önállóan, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt a megalakításáról.
A bíróságról szóló törvény azonban akkor nem került a képviselők elé, mert előre hozott választást írtak ki, majd fél évig nem volt kormánya Európa legfiatalabb államának.
Isa Mustafa koszovói kormányfő ugyanakkor szerdán arra szólította fel a parlamenti képviselőket, hogy szavazzák újra a bíróság felállítása mellett, mert az nem az UCK vagy a koszovói nép, hanem az egyes emberek felelősségét vizsgálja majd.
Atifete Jahjaga államfő is a bíróság felállítása mellett kardoskodott, és rámutatott arra, hogy az intézmény létrehozása Koszovó nemzetközi kötelezettsége.
Az előzetes tervek szerint a bíróság 2015 januárjában kezdte volna meg munkáját, működésének megkezdéséhez azonban néhány törvényt még meg kell hozni.
Az Európai Unió úgynevezett Különleges Nyomozó Munkacsoportja tavaly júliusban közölte, hogy meggyőző bizonyítékokat tárt fel az ügyben. Clint Williamson, a munkacsoport vezető ügyésze akkor úgy fogalmazott, hogy az UCK egyes magas rangú tisztviselői ellen indokolt vádat emelni a humanitárius jog súlyos megsértése, emberiesség elleni, valamint háborús bűntettek miatt.
Az áldozatok jobbára szerbek, romák és más kisebbségekhez tartozók voltak, de előfordult, hogy olyan koszovói albánok is a bűncselekmények áldozataivá váltak, akik politikailag szembehelyezkedtek az UCK vezetésével.
Az ügyben eddig több mint száz tanút hallgattak meg, az UCK egykori tagjai pedig előre bejelentették, hogy nem fogják tiszteletben tartani a bíróság döntéseit.
MTI
A pristinai ellenzék úgy véli, egy olyan testület, amely a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által az 1998/99-es koszovói háború idején elkövetett bűntettekkel foglalkozna, egyben "ártana" is az UCK harcának, illetve "elferdíteni" tetteit. Ezért az ellenzéki pártok nem szavazzák meg az erről szóló törvényt, és nem vetették el annak a lehetőségét, hogy tiltakozásképpen az utcára vonuljanak.Visar Ymeri, az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű ellenzéki párt elnöke szerint a nemzetközi törvényszék felállítása helyett inkább a koszovói igazságszolgáltatási rendszert kellene megerősíteni, hogy az képes legyen megbirkózni bármilyen esettel.
Hozzátette: nem fél az ENSZ Biztonsági Tanácsától, mert szerinte a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság felállítása nem tartozik az ENSZ BT hatáskörébe. Visar Ymeri ezzel a kijelentéssel utalt vissza arra, hogy a koszovói parlament tavaly csak nyomás hatására fogadta el a bíróságról szóló javaslatot, miután a nemzetközi közösség választás elé állította Pristinát: vagy megalakítják a bíróságot önállóan, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt a megalakításáról.
A bíróságról szóló törvény azonban akkor nem került a képviselők elé, mert előre hozott választást írtak ki, majd fél évig nem volt kormánya Európa legfiatalabb államának.
Isa Mustafa koszovói kormányfő ugyanakkor szerdán arra szólította fel a parlamenti képviselőket, hogy szavazzák újra a bíróság felállítása mellett, mert az nem az UCK vagy a koszovói nép, hanem az egyes emberek felelősségét vizsgálja majd.
Atifete Jahjaga államfő is a bíróság felállítása mellett kardoskodott, és rámutatott arra, hogy az intézmény létrehozása Koszovó nemzetközi kötelezettsége.
Az előzetes tervek szerint a bíróság 2015 januárjában kezdte volna meg munkáját, működésének megkezdéséhez azonban néhány törvényt még meg kell hozni.
Az Európai Unió úgynevezett Különleges Nyomozó Munkacsoportja tavaly júliusban közölte, hogy meggyőző bizonyítékokat tárt fel az ügyben. Clint Williamson, a munkacsoport vezető ügyésze akkor úgy fogalmazott, hogy az UCK egyes magas rangú tisztviselői ellen indokolt vádat emelni a humanitárius jog súlyos megsértése, emberiesség elleni, valamint háborús bűntettek miatt.
Az áldozatok jobbára szerbek, romák és más kisebbségekhez tartozók voltak, de előfordult, hogy olyan koszovói albánok is a bűncselekmények áldozataivá váltak, akik politikailag szembehelyezkedtek az UCK vezetésével.
Az ügyben eddig több mint száz tanút hallgattak meg, az UCK egykori tagjai pedig előre bejelentették, hogy nem fogják tiszteletben tartani a bíróság döntéseit.
MTI
Hozzászólások