Ukrán válság - Ukrán ENSZ-nagykövet: Kijev külső segítséget kérhet
Ukrajna arra készül, hogy megvédje magát, ám ha Oroszország kiterjeszti katonai akcióját, akkor más országokhoz fordul majd segítségért - mondta vasárnap a CNN amerikai hírtelevíziónak Ukrajna ENSZ-nagykövete.
"Meg fogjuk mutatni, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat, ahogy arról ma a parlament döntött" - jelentette ki Jurij Szergejev nagykövet.
"Ha a helyzet úgy súlyosbodik majd, hogy a csapatok nagysága óráról órára növekszik, természetesen katonai támogatást és más támogatást fogunk kérni" - tette hozzá.
Szergejev a hétfőn kezdődő ortodox böjti időszak tiszteletben tartására hivatkozva arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja vissza a Krímből az orosz erőket.
"Ha tanúságot tenne a kereszténységéről, akkor ahelyett, hogy a meggyilkolásunkra törekedne, imádkoznia kellene értünk" - mondta a diplomata.
A CNN-nek Kijevből nyilatkozva Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető, az Ütés párt elnöke kijelentette, hogy a budapesti memorandumban vállalt kötelezettségei alapján az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának szavatolnia kellene Ukrajna területi épségét.
Klicsko követelte, hogy az orosz erők vonuljanak ki Ukrajna területéről és elfogadhatatlannak nevezte a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását.
A magyar fővárosban Washington, London és Moszkva képviselői által 1994. december 5-én aláírt memorandum egy szélesebb körű nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről.
A dokumentum értelmében az aláíró felek vállalták, hogy tiszteletben tarják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását annak meglévő határai között. A három aláíró ország megfogadta, hogy tartózkodik az erő alkalmazásától Ukrajna területi épségével és politikai szuverenitásával szemben, valamint az azzal való fenyegetéstől és a gazdasági nyomásgyakorlástól is.
Az aláíró országok - megkötésekkel - kötelezték magukat, hogy nem vetnek be nukleáris fegyvert ilyen eszközzel nem rendelkező ország ellen és hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában haladéktalanul segítségnyújtást kezdeményeznek, amennyiben Ukrajna olyan agresszió áldozatává válik, vagy olyan agressziós fenyegetés célpontja lesz, amelyben nukleáris fegyvereket alkalmaznak. A memorandum értelmében a felek konzultálni fognak, amennyiben olyan helyzet jön létre, amely kérdést vet fel a kötelezettségekkel kapcsolatban.
MTI
"Meg fogjuk mutatni, hogy képesek vagyunk megvédeni magunkat, ahogy arról ma a parlament döntött" - jelentette ki Jurij Szergejev nagykövet."Ha a helyzet úgy súlyosbodik majd, hogy a csapatok nagysága óráról órára növekszik, természetesen katonai támogatást és más támogatást fogunk kérni" - tette hozzá.
Szergejev a hétfőn kezdődő ortodox böjti időszak tiszteletben tartására hivatkozva arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja vissza a Krímből az orosz erőket.
"Ha tanúságot tenne a kereszténységéről, akkor ahelyett, hogy a meggyilkolásunkra törekedne, imádkoznia kellene értünk" - mondta a diplomata.
A CNN-nek Kijevből nyilatkozva Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető, az Ütés párt elnöke kijelentette, hogy a budapesti memorandumban vállalt kötelezettségei alapján az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának szavatolnia kellene Ukrajna területi épségét.
Klicsko követelte, hogy az orosz erők vonuljanak ki Ukrajna területéről és elfogadhatatlannak nevezte a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását.
A magyar fővárosban Washington, London és Moszkva képviselői által 1994. december 5-én aláírt memorandum egy szélesebb körű nemzetközi megállapodás része volt, amelynek keretében Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről.
A dokumentum értelmében az aláíró felek vállalták, hogy tiszteletben tarják Ukrajna függetlenségét és szuverenitását annak meglévő határai között. A három aláíró ország megfogadta, hogy tartózkodik az erő alkalmazásától Ukrajna területi épségével és politikai szuverenitásával szemben, valamint az azzal való fenyegetéstől és a gazdasági nyomásgyakorlástól is.
Az aláíró országok - megkötésekkel - kötelezték magukat, hogy nem vetnek be nukleáris fegyvert ilyen eszközzel nem rendelkező ország ellen és hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában haladéktalanul segítségnyújtást kezdeményeznek, amennyiben Ukrajna olyan agresszió áldozatává válik, vagy olyan agressziós fenyegetés célpontja lesz, amelyben nukleáris fegyvereket alkalmaznak. A memorandum értelmében a felek konzultálni fognak, amennyiben olyan helyzet jön létre, amely kérdést vet fel a kötelezettségekkel kapcsolatban.
MTI
Hozzászólások