Ukrán válság - Washingtoni tisztviselő: az Egyesült Államok nem tesz elhamarkodott lépéseket
Az Ukrajnával szembeni orosz agresszió Washington számára elfogadhatatlan, de az Egyesült Államok és a NATO nem tesz elhamarkodott katonai lépéseket, nem történt konkrét akció az észak-atlanti szövetség területe ellen - mondta hétfőn egy vezető amerikai külügyi tisztviselő Washingtonban külföldi újságíróknak.
Az Egyesült Államok mindenképpen el akarja kerülni, hogy az ukrajnai válságból amerikai-orosz kérdés legyen. Washington semmiképpen sem akarja, hogy a lázadók esetleg lelőjenek egy amerikai pilóta nélküli gépet vagy egyéb technikát - hangzott el a külügyminisztérium európai főosztályán tartott hétfői háttérbeszélgetésen.
A névtelenséget kérő tisztviselő kifejtette, hogy az Egyesült Államok még nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az ukrajnai válsággal kapcsolatban valamilyen formában bevesse a légierőt.
Az MTI kérdésére válaszolva azt mondta, "tudomása szerint" jelenleg nincs amerikai technika a lázadók területe felett.
Az illetékes elmondta, hogy az Egyesült Államok nem akar egy újabb európai háborút, s ezt Washington többször is világossá tette. Szerinte ezért is bátorodott fel Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki nemcsak a nemzetközi jogot sértette meg lépéseivel, hanem az amerikai-orosz együttműködési megállapodást is.
A külügyi tisztviselő kifejtette, hogy a szeptember 4-5-i walesi NATO-csúcstalálkozó vezető kérdése lesz az ukrán válság, az orosz agresszió, a Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása Oroszország által.
Arra a kérdésre, hogy milyen eredményt vár Washington a NATO-vezetők találkozójától, elmondta, a NATO konszenzusos szervezet, a szövetségesek csak egymással egyetértésben határozhatnak fellépésükről.
Az "állandó térségbeli jelenlét" érzékeltetésére fontos hadgyakorlatokat és képzési programokat fognak szervezni, ezenkívül infrastrukturális fejlesztések lesznek az úgynevezett frontvonalbeli országokban, a balti államokban, Lengyelországban és Bulgáriában.
A tisztviselő azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok a NATO-képességek fejlesztése érdekében egyik fő céljaként meg akarja győzni a szövetségeseket vagy legalábbis többségüket, hogy fordítsák meg a védelmi kiadások csökkenő tendenciáját. Washington azt akarja elérni, hogy a NATO országok katonai költségvetése az elkövetkező évtized végére elérje hazai össztermékük két százalékát.
A NATO bővítése kapcsán az illetékes úgy fogalmazott, hogy ez nem lesz bővítési csúcs. Ugyanakkor leszögezte, az észak-atlanti szervezet bővítésének folyamata nem zárult le, a NATO továbbra is nyitva van, s ezt világossá kell tenni Grúzia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina számára, amelyeknek egyebek között belbiztonsági reformokat kell végrehajtaniuk.
A maláj utasszállító kelet-ukrajnai lezuhanása kapcsán arról beszélt, hogy szörnyű tragédia történt, sok NATO-ország állampolgára is életét vesztette. A vizsgálat még tart, és senki nem gondolja, hogy ez az eset casus belli, vagyis ok háború indítására.
MTI
Az Egyesült Államok mindenképpen el akarja kerülni, hogy az ukrajnai válságból amerikai-orosz kérdés legyen. Washington semmiképpen sem akarja, hogy a lázadók esetleg lelőjenek egy amerikai pilóta nélküli gépet vagy egyéb technikát - hangzott el a külügyminisztérium európai főosztályán tartott hétfői háttérbeszélgetésen.A névtelenséget kérő tisztviselő kifejtette, hogy az Egyesült Államok még nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az ukrajnai válsággal kapcsolatban valamilyen formában bevesse a légierőt.
Az MTI kérdésére válaszolva azt mondta, "tudomása szerint" jelenleg nincs amerikai technika a lázadók területe felett.
Az illetékes elmondta, hogy az Egyesült Államok nem akar egy újabb európai háborút, s ezt Washington többször is világossá tette. Szerinte ezért is bátorodott fel Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki nemcsak a nemzetközi jogot sértette meg lépéseivel, hanem az amerikai-orosz együttműködési megállapodást is.
A külügyi tisztviselő kifejtette, hogy a szeptember 4-5-i walesi NATO-csúcstalálkozó vezető kérdése lesz az ukrán válság, az orosz agresszió, a Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása Oroszország által.
Arra a kérdésre, hogy milyen eredményt vár Washington a NATO-vezetők találkozójától, elmondta, a NATO konszenzusos szervezet, a szövetségesek csak egymással egyetértésben határozhatnak fellépésükről.
Az "állandó térségbeli jelenlét" érzékeltetésére fontos hadgyakorlatokat és képzési programokat fognak szervezni, ezenkívül infrastrukturális fejlesztések lesznek az úgynevezett frontvonalbeli országokban, a balti államokban, Lengyelországban és Bulgáriában.
A tisztviselő azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok a NATO-képességek fejlesztése érdekében egyik fő céljaként meg akarja győzni a szövetségeseket vagy legalábbis többségüket, hogy fordítsák meg a védelmi kiadások csökkenő tendenciáját. Washington azt akarja elérni, hogy a NATO országok katonai költségvetése az elkövetkező évtized végére elérje hazai össztermékük két százalékát.
A NATO bővítése kapcsán az illetékes úgy fogalmazott, hogy ez nem lesz bővítési csúcs. Ugyanakkor leszögezte, az észak-atlanti szervezet bővítésének folyamata nem zárult le, a NATO továbbra is nyitva van, s ezt világossá kell tenni Grúzia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina számára, amelyeknek egyebek között belbiztonsági reformokat kell végrehajtaniuk.
A maláj utasszállító kelet-ukrajnai lezuhanása kapcsán arról beszélt, hogy szörnyű tragédia történt, sok NATO-ország állampolgára is életét vesztette. A vizsgálat még tart, és senki nem gondolja, hogy ez az eset casus belli, vagyis ok háború indítására.
MTI
Hozzászólások