Uniós bíróság: nem sért uniós jogot az adós ellen indítható végrehajtás
Az ügy előzménye, hogy egy magánszemély és egy bank lakásvásárlás céljából devizahitel-szerződést kötöttek. A szerződés egy olyan feltételt tartalmaz, amely szerint a hiteladós tartozásának mindenkori összegét a pénzintézet az adós nála vezetett számláin, valamint a saját nyilvántartásain és könyvein alapuló egyoldalú nyilatkozata állapítja meg úgy, hogy e nyilatkozatról olyan közjegyzői okirat állíttatható ki, amellyel az adóssal szemben közvetlenül végrehajtás indítható.
Az érintett keresetet indított annak megállapítása érdekében, hogy a kölcsönszerződés említett feltétele tisztességtelen-e, mivel e feltételből adódóan vita esetén neki kell bírósághoz fordulnia a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása céljából úgy, hogy a bizonyítási kötelezettség őt terheli. A bank vitatja a keresetben megfogalmazott állításokat, az ügyben eljáró magyar hatóság pedig e jogvitával összefüggésben a fogyasztói szerződésekben a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását tiltó uniós irányelv értelmezését kéri az Európai unió Bíróságától.
Az uniós bíróság ítéletében mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az irányelv szerint tisztességtelen az a szerződési feltétel, amely a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. Az ítélet szerint azonban az uniós irányelv nem minősíti általános jelleggel és minden további nélkül tisztességtelennek az egyedileg meg nem tárgyalt olyan szerződési feltételt, amelynek tárgya vagy hatása az, hogy a bizonyítási kötelezettséget a fogyasztóra hárítja.
A jelen ügy tárgyát képező feltétel nem tűnik olyannak, amely tisztességtelen módon korlátozná a hitelfelvevő jogorvoslati lehetőségeit - közölték. Az irányelv alapján az hitelintézettől nem követelhető meg, hogy egy egyébként világosan megfogalmazott szerződési feltételről azért nyújtson a fogyasztó számára további információkat, mert e feltétel jogi hatásai csak olyan nemzeti jogszabályi rendelkezések értelmezésével állapíthatók meg, amelyek nem képezik egységes ítélkezési gyakorlat tárgyát. Egy ilyen kötelezettség ugyanis a bíróság szerint meghaladná azt, amit a hitelintézettől az átláthatósági követelmény keretében el lehetne várni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások