Uniós felmérés: növekszik a rasszizmus az Európai Unióban

Növekvőben van a rasszizmus az Európai Unióban, a szervezet tagországaiban élő fekete lakosság csaknem fele számolt be hátrányos megkülönböztetésről az EU emberi jogi ügynökségének felmérése szerint, melyből a The Guardian című brit napilap szerdán tett közzé részleteket.A 6752, afrikai származású, 13 EU-s országban - Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban - élő megkérdezettek 45 százaléka tapasztalt faji megkülönböztetést.
    

Ez hat százalékkal több, mint a 2016-ban elvégzett felmérés eredménye. A legrosszabb eredményeket Németországban és Ausztriában rögzítették. Michael O'Flaherty, az Európai Unió alapjogi ügynökségének vezetője "szégyenletesnek" nevezte a felmérés eredményeit, és felszólította az uniós tagállamokat, gyűjtsenek további adatokat annak érdekében, hogy a jelenséget kezelhessék.
    

"Döbbenetes, hogy az utolsó, 2016-ban elvégzett felmérés óta nem történt előrelépés. Ehelyett az afrikai származásúak még több hátrányos megkülönböztetéssel kénytelenek szembenézni csupán a bőrszínük miatt" - fogalmazott. Kiemelte: a rasszizmusnak és hátrányos megkülönböztetésnek nincs helye a társadalomban, az EU-nak pedig a felmérés eredményeit arra kellene felhasználnia, hogy megkettőzze erőfeszítéseit az afrikai származásúak jogainak biztosítására.
    

Az ügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy a faji megkülönböztetés jelen van az emberek mindennapi életében: minden negyedik válaszadó - a megkérdezettek 23 százaléka - azt mondta, a származása jelentett már hátrányt például a lakáskeresésnél. A színes bőrű emberekkel ugyanilyen arányban fordult elő, hogy fenyegető vagy sértő megjegyzést tett valaki a gyerekükre etnikai hovatartozásuk miatt. Erről legmagasabb arányban - 37 és 39 százalék között - Írországban, Németországban és Finnországban, valamint Ausztriában számoltak be a megkérdezettek.
    

Nőtt azon válaszadók száma is, akik szerint származásuknak szerepe van a rendőrségi profilalkotásban: 2016-ban ez az arány 41 százalék volt, míg a legutolsó felmérés elvégeztekor, 2022-ben már 48 százalékra nőtt. Ami a munkavállalást illeti, a válaszadók mintegy harmada, azaz 30 százaléka arra panaszkodott, hogy csupán határozott idejű szerződésre veszik fel őket. Eszerint az afrikai származásúakkal háromszor olyan gyakran kötnek ilyen típusú munkaszerződéseket, mint az unión belüli átlag.
    

A feketék továbbá gyakran túlképzettek a rájuk bízott feladatokhoz képest: míg az EU-ban átlagosan 21 százalék az aránya azoknak, akik egyetemi diplomával közepes vagy alacsony végzettséget igénylő munkakörben dolgoznak, az afrikai származásúaknál ez az arány 35 százalék.


(Forrás: MTI)