Uniós forrásokból erősítik meg a segesvári vár falának több szakaszát
Pap Melinda, az MTI tudósítója jelenti: Európai uniós forrásokból erősítik meg a világörökség részét képező segesvári vár omladozó falának több szakaszát, a munkálatok hétfőn kezdődnek az erdélyi városban - számolt be a Székelyhon erdélyi magyar hírportál.
Az UNESCO világörökség listáján szereplő helyszín helyreállítására első alkalommal nyert uniós támogatást a Maros megyei város önkormányzata, korábban saját forrásokból és hitelekből igyekeztek megerősíteni, javítani a több helyen is omladozó középkori vár falait.
Iulian Sirbu polgármester a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) 2,1 millió eurós támogatást szereztek a várfal három szakaszának megerősítésére, a munkálatok hétfőn kezdődnek és a tervek szerint év végére fejeződnek be. A Punctul hírportál azt írta, hogy az egyik szakasz még az 1990-es években omlott be, azóta nem sikerült helyreállítani.
A polgármester szerint a többi szakasz megerősítésére is igyekeznek uniós forrásokat szerezni, ugyanis azt szeretnék, ha a 14. századi várat a maga egészében tudnák bemutatni a turistáknak. A várfalat 24 részre osztották a szakemberek, több szakaszt sikerült felújítani, de újabbakat fenyeget omlásveszély, és a polgármester szerint a jövőben a stabil, illetve már felújított falszakaszokat is össze kell kapcsolni.
A segesvári történelmi múzeum elkészítette a középkori vár teljes falának restaurálását célzó projektet, mely szerint a hiányzó falrészeket régi fotók alapján rekonstruálják. A mostani munkálatok során is újraépítenek egy 24 méter hosszú falrészt, két falszakaszt pedig megerősítenek - írta a Székelyhon. Nicolae Tescula, a segesvári múzeum igazgatója a román közszolgálati rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a várfal legkorábbi részei a 14. századból valók, több szakaszban épült védelmi céllal, öt bástyája és 14 tornya volt, utóbbiakból kilenc jelenleg is áll.
A várfal megerősítésével párhuzamosan zajlik a várban található Óratorony tetőszerkezetének a felújítása is. Iulian Sirbu polgármester szerint a 568 ezer lej (43 millió forint) értékű beruházást a város finanszírozza. Az egykori szász város jelképének számító 64 méter magas tornyon 129 éve végeztek utoljára felújítási munkálatokat. A beavatkozáshoz nagy reményt fűznek a szakemberek, abban bíznak, hogy az aranyozott toronygombban megtalálják a város krónikáját, melyre a leírások szerint az 1894-ben végzett felújításkor bukkantak a munkások, ezt kiegészítették és visszahelyezték.
Az Óratorony a segesvári vár főkapuja, a középkorban a tanácsterem, jelenleg múzeum működik benne. A 17. században készült órájának két számlapja van, az egyik a város, a másik a vár felé néz. Az óralap melletti fülkékben találhatók az óraütéskor körbejáró figurák, az erdélyi város fő turistalátványosságai.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások