Uniós külügyminiszterek - Megállapodtak a Hezbollah fegyveres szárnyának feketelistára vételében
Az EU-országok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben megállapodtak abban, hogy felveszik a terrorista szervezetek listájára a libanoni síita Hezbollah szervezet fegyveres szárnyát.
A hírt először nevük mellőzését kérő diplomaták közölték újságírókkal a tanácskozás helyszínén, majd azt megerősítette Frans Timmermans holland külügyminiszter, akinek az országa a listára vétel egyik legerőteljesebb szorgalmazója volt.
"Jó, hogy az EU úgy döntött, annak minősíti a Hezbollahot, ami, vagyis terrorista szervezetnek" - kommentálta a döntést Tindemans. A listára vétel az uniós közlönyben való - a következő napokban várható - közzététellel válik hivatalosan hatályossá.
A feketelistára kerülés azzal jár, hogy a Hezbollah katonai szervezetének tagjait uniós beutazási tilalommal sújtják, bankszámláit pedig befagyasztják.
Az uniós miniszterek ugyanakkor megerősítették: folytatni kívánják a párbeszédet minden libanoni politikai párttal, beleértve a Hezbollahot is.
A hétfői brüsszeli tanácskozásra érkezve William Hague, a brit diplomácia irányítója, a feketelistára vétel egyik kezdeményezője arról beszélt, hogy a tagországok nagy többsége támogatja a listára vételt.
"Amikor terrortámadást követnek el Európa területén, az nem maradhat következmények nélkül.
Uniós diplomáciai források szerint a hétfői külügyminiszteri tanácskozás előkészítése során az elmúlt napokban fokozatosan gyengült egyes tagországok ellenállása a listára vétellel szemben. Megszilárdult ugyanakkor az a nézet is, hogy az uniónak együttműködési készsége folyamatosságáról kell biztosítania a bejrúti kormányt, amelyben jelen van a Hezbollah politikai szervezete.
Az együttműködés nem csupán Libanonnak fontos - például gazdaságfejlesztési szempontból -, hanem az EU-nak is, hiszen a szíriai polgárháború elől Libanonba menekültek tömegeinek helyszíni megsegítése, az ellátásukhoz való hozzájárulás egyben ahhoz is hozzájárulhat, hogy ezek a menekültek ne akarjanak feltétlenül továbbjutni Európába.
A Hezbollah 1982-ben jött létre azzal a céllal, hogy a libanoni síiták körében és általában az arab térségben terjessze az iráni Khomeini ajatollah "iszlám forradalmának" tanait.
Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó uniós diplomaták a minap elismerték, hogy rendkívül nehéz feladat világosan elhatárolni egymástól a Hezbollah civil és fegyveres szárnyát, az előbbivel továbbra is együttműködni, az utóbbit ugyanakkor megbélyegezni és szankcionálni.
A kérdéssel már korábban is foglalkoztak az uniós külügyminiszterek. Értesülések szerint akkor a britek mellett az unió két további "nehézsúlyú" tagja, Németország és Franciaország is a katonai szárny listázása mellett sorakozott fel. E három nagy tagország véleményét számos további kisebb európai állam osztotta. A csehek, az írek, a lengyelek, az olaszok és az osztrákok azonban vonakodtak elfogadni a katonai szárny listára vételét. Közülük Ausztria és Írország békefenntartó katonákkal van jelen az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon. Bécs és Dublin alighanem attól tarthatott, hogy a feketelistázás radikalizálhatja az érzékeny térségben tevékenykedő Hezbollahot.
Az EU-országok diplomáciai irányítói a nyári szünet előtti utolsó tanácskozásukon számos más kérdést is megvitattak. Nyilatkozatot tettek közzé Bosznia-Hercegovináról, és abban sajnálattal állapították meg, hogy a balkáni ország továbbra sem tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy alkotmányát összhangba hozza az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
Ez a probléma az úgynevezett Sejdic-Finci ügyben a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság által hozott ítélettel összefüggésben fogalmazódott meg: Dervo Sejdic roma és Jakob Finci zsidó bosznia-hercegovinai állampolgártól megtagadták a választásokon való indulás lehetőségét azon az alapon, hogy nem az "államalkotó" (szerb, horvát vagy bosnyák) népcsoportok valamelyikéhez, hanem "egyéb" népcsoporthoz tartoznak. Bosznia-Hercegovina mindmáig nem hajtotta végre a Sejdicnek és Fincinek igazat adó strasbourgi ítéletet.
MTI
A hírt először nevük mellőzését kérő diplomaták közölték újságírókkal a tanácskozás helyszínén, majd azt megerősítette Frans Timmermans holland külügyminiszter, akinek az országa a listára vétel egyik legerőteljesebb szorgalmazója volt."Jó, hogy az EU úgy döntött, annak minősíti a Hezbollahot, ami, vagyis terrorista szervezetnek" - kommentálta a döntést Tindemans. A listára vétel az uniós közlönyben való - a következő napokban várható - közzététellel válik hivatalosan hatályossá.
A feketelistára kerülés azzal jár, hogy a Hezbollah katonai szervezetének tagjait uniós beutazási tilalommal sújtják, bankszámláit pedig befagyasztják.
Az uniós miniszterek ugyanakkor megerősítették: folytatni kívánják a párbeszédet minden libanoni politikai párttal, beleértve a Hezbollahot is.
A hétfői brüsszeli tanácskozásra érkezve William Hague, a brit diplomácia irányítója, a feketelistára vétel egyik kezdeményezője arról beszélt, hogy a tagországok nagy többsége támogatja a listára vételt.
"Amikor terrortámadást követnek el Európa területén, az nem maradhat következmények nélkül.
Európának ezt fel kell ismernie, és fel kell lépnie" - mondta. Ezzel arra utalt: a Hezbollah listázására annak nyomán szólította fel az uniót Izrael és az Egyesült Államok, hogy titkosszolgálati kiszivárogtatások szerint a libanoni síita szervezet keze nyomát viselte a bulgáriai Burgaszban tavaly nyáron elkövetett, öt izraeli turista és egy buszsofőr életét kioltó pokolgépes merénylet.
Uniós diplomáciai források szerint a hétfői külügyminiszteri tanácskozás előkészítése során az elmúlt napokban fokozatosan gyengült egyes tagországok ellenállása a listára vétellel szemben. Megszilárdult ugyanakkor az a nézet is, hogy az uniónak együttműködési készsége folyamatosságáról kell biztosítania a bejrúti kormányt, amelyben jelen van a Hezbollah politikai szervezete.
Az együttműködés nem csupán Libanonnak fontos - például gazdaságfejlesztési szempontból -, hanem az EU-nak is, hiszen a szíriai polgárháború elől Libanonba menekültek tömegeinek helyszíni megsegítése, az ellátásukhoz való hozzájárulás egyben ahhoz is hozzájárulhat, hogy ezek a menekültek ne akarjanak feltétlenül továbbjutni Európába.
A Hezbollah 1982-ben jött létre azzal a céllal, hogy a libanoni síiták körében és általában az arab térségben terjessze az iráni Khomeini ajatollah "iszlám forradalmának" tanait.
Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó uniós diplomaták a minap elismerték, hogy rendkívül nehéz feladat világosan elhatárolni egymástól a Hezbollah civil és fegyveres szárnyát, az előbbivel továbbra is együttműködni, az utóbbit ugyanakkor megbélyegezni és szankcionálni.
A kérdéssel már korábban is foglalkoztak az uniós külügyminiszterek. Értesülések szerint akkor a britek mellett az unió két további "nehézsúlyú" tagja, Németország és Franciaország is a katonai szárny listázása mellett sorakozott fel. E három nagy tagország véleményét számos további kisebb európai állam osztotta. A csehek, az írek, a lengyelek, az olaszok és az osztrákok azonban vonakodtak elfogadni a katonai szárny listára vételét. Közülük Ausztria és Írország békefenntartó katonákkal van jelen az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon. Bécs és Dublin alighanem attól tarthatott, hogy a feketelistázás radikalizálhatja az érzékeny térségben tevékenykedő Hezbollahot.
Az EU-országok diplomáciai irányítói a nyári szünet előtti utolsó tanácskozásukon számos más kérdést is megvitattak. Nyilatkozatot tettek közzé Bosznia-Hercegovináról, és abban sajnálattal állapították meg, hogy a balkáni ország továbbra sem tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy alkotmányát összhangba hozza az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
Ez a probléma az úgynevezett Sejdic-Finci ügyben a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság által hozott ítélettel összefüggésben fogalmazódott meg: Dervo Sejdic roma és Jakob Finci zsidó bosznia-hercegovinai állampolgártól megtagadták a választásokon való indulás lehetőségét azon az alapon, hogy nem az "államalkotó" (szerb, horvát vagy bosnyák) népcsoportok valamelyikéhez, hanem "egyéb" népcsoporthoz tartoznak. Bosznia-Hercegovina mindmáig nem hajtotta végre a Sejdicnek és Fincinek igazat adó strasbourgi ítéletet.
MTI
Hozzászólások