Ursula von der Leyen: Európa elkötelezett a célorientált együttműködés mellett Kínával
Európa elkötelezett a célorientált együttműködés mellett Kínával, és az Európai Bizottság célja a kockázatok csökkentése, nem pedig a leválás - jelentette ki a brüsszeli testület elnöke kedden Strasbourgban.
Von der Leyen az uniós parlament EU-Kína kapcsolatokról szóló vitája keretében hangsúlyozta: az elmúlt fél évszázadban Kína gazdasága több mint tízszeresére nőtt, az ország globális hatalomként is meghatározóvá vált.
"Ezért a Kínával fenntartott kapcsolataink az évszázad egyik legmeghatározóbb és legfontosabb viszonyrendszerét jelentik, de ezeket a kapcsolatokat az új valóság világos és reális értékelésére kell alapozni" - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy miközben az EU és Kína vezető szerepet tölt be a globális kihívások kezelésében, Európa komoly stratégiai és rendszerszintű kockázatokkal néz szembe. Ezek elsősorban Kína sajátos gazdasági modelljéből fakadnak, amely lehetővé teszi az unióban érvényben lévő szabályokon kívüli eszközök alkalmazását - így például az államilag támogatott túltermelést. Ez nemcsak a kínai ipar fellendítésére szolgál, hanem súlyosan torzítja a nemzetközi versenyt is - mutatott rá.
A bizottság elnöke szerint Kína egyre meghatározóbb szerepet játszik a globális információs és kibertérben, ami komoly biztonsági kihívást jelent Európa számára. Mint mondta, az EU elutasít minden befolyásolási kísérletet és kibertámadást, és már konkrét lépéseket tett a gazdasági és ipari kockázatok csökkentésére, valamint a kínai függőségek enyhítésére. Ugyanakkor hangsúlyozta: az EU nyitott a mélyebb, kiegyensúlyozottabb partnerség kiépítésére Kínával.
Felhívta a figyelmet, hogy EU és Kína közötti kapcsolatok előmozdításához valódi előrelépésre és tisztességes megoldásokra van szükség a régóta fennálló vitás kérdésekben. Mint mondta, a jövőbeli együttműködés alapja a kiszámíthatóság és a megbízhatóság kell, hogy legyen.
Az elnök jelezte, hogy hónap végén esedékes EU-Kína-csúcs három fő prioritásra kíván összpontosítani: a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozására, a kockázatok csökkentésére, valamint a diplomácia előmozdítására a globális ügyekben - különösen az éghajlatváltozás terén.
Kiemelte, hogy Kína rekordméretű, több mint 300 milliárd eurós kereskedelmi többletet halmozott fel az EU-val szemben, miközben az európai vállalatok számára egyre nehezebb a kínai piacon érvényesülni, ezért az EU már lépéseket tett például az orvosi eszközök piacán, és további előrelépést vár a piacra jutási exportakadályok és a kínai túlkapacitás kezelésében.
Von der Leyen hangsúlyozta: a partnerség folytatásához valódi kiegyensúlyozásra van szükség és a kínai piacokhoz való méltányos hozzáférésre az európai vállalatok számára. A második kiemelt prioritásként a kockázatok csökkentését nevezte meg, mivel Kína olcsó, államilag támogatott technológiai termékekkel szorította ki a nyugati iparágakat, például a napelemgyártást és az ásványfeldolgozást. Az EU ezért alternatív beszállítói hálózatokat épít ki nemzetközi partnereivel - mondta.
Von der Leyen szerint az EU nem törekszik stratégiai leválásra Kínáról, ezért folyamatos párbeszédet folytat Pekinggel az exportkorlátozások enyhítése érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozta: Európa továbbra is csökkenti a kockázatokat, mert a függőségek sebezhetőséget jelentenek, és a technológia, kereskedelem és biztonság szorosan összefügg.
Arra is kitért az EU és Kína közötti kapcsolatok jövőjét nagyban meghatározza, hogyan viszonyul Peking Oroszország Ukrajna elleni háborújához. Az elnök hangsúlyozta: Kína támogatása Oroszországnak fokozza Európa biztonsági kockázatait, és ha Kína valóban a szabályokon alapuló világrendet támogatja, akkor egyértelműen el kell ítélnie Moszkva agresszióját és tiszteletben kell tartania a nemzetközi normákat.
Hangsúlyozta továbbá, hogy bár Kína a világ legnagyobb szennyező gázkibocsátója, kulcsszereplő a tiszta technológiákban is, így egyszerre versenytárs és elengedhetetlen partner a globális klímavédelemben. Az EU célja, hogy a két fél együttműködjön a klímaváltozás, a szennyezés és a biodiverzitás csökkenése elleni fellépésben, miközben kiegyensúlyozott, stabil és jövőálló kapcsolatot épít ki Kínával a kiszámíthatóság és megbízhatóság jegyében.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta: az európai gazdaság talpra állításához és a versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy az Európai Unió minél több országgal építsen ki kapcsolatokat. Mint mondta, fel kell adni azt az ideológiai megközelítést, amely a világot "jókra" és "rosszakra" osztja, és kizárólag a "jókkal" hajlandó kereskedni.
Győri szerint az új geopolitikai helyzet is megköveteli az EU-Kína kapcsolatok rendezését. Hangsúlyozta: bár Kína nem lesz demokratikus jogállam az európai értelemben, ettől még lehet vele kölcsönösen előnyös alapon kereskedni.
Véleménye szerint éppen ez az újraindítás lenne a július végén esedékes EU-Kína-csúcstalálkozó legfontosabb feladata. "Be kell látni, hogy nem csak hasonló politikai berendezkedésű országokkal lehet gyümölcsöző együttműködést folytatni" - fogalmazott, példaként említve az Egyesült Államokat, amely korábban Kínát fő riválisnak tekintette, mégis képes volt több kérdésben megállapodni vele.
A képviselő szerint az EU-nak is ehhez hasonló pragmatikus hozzáállásra van szüksége: "Csökkentsük a függőséget, álljunk több lábon, és ne legyünk naivak. Tegyük Kínát érdekeltté a velünk való együttműködésben. Azt kell néznünk, mi szolgálja az európai vállalatok és a munkahelyteremtés érdekeit. Tárgyalni és eredményt elérni pedig csak a kölcsönös tisztelet nyelvén lehet" - tette hozzá.
(Forrás: MTI)
Von der Leyen az uniós parlament EU-Kína kapcsolatokról szóló vitája keretében hangsúlyozta: az elmúlt fél évszázadban Kína gazdasága több mint tízszeresére nőtt, az ország globális hatalomként is meghatározóvá vált."Ezért a Kínával fenntartott kapcsolataink az évszázad egyik legmeghatározóbb és legfontosabb viszonyrendszerét jelentik, de ezeket a kapcsolatokat az új valóság világos és reális értékelésére kell alapozni" - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy miközben az EU és Kína vezető szerepet tölt be a globális kihívások kezelésében, Európa komoly stratégiai és rendszerszintű kockázatokkal néz szembe. Ezek elsősorban Kína sajátos gazdasági modelljéből fakadnak, amely lehetővé teszi az unióban érvényben lévő szabályokon kívüli eszközök alkalmazását - így például az államilag támogatott túltermelést. Ez nemcsak a kínai ipar fellendítésére szolgál, hanem súlyosan torzítja a nemzetközi versenyt is - mutatott rá.
A bizottság elnöke szerint Kína egyre meghatározóbb szerepet játszik a globális információs és kibertérben, ami komoly biztonsági kihívást jelent Európa számára. Mint mondta, az EU elutasít minden befolyásolási kísérletet és kibertámadást, és már konkrét lépéseket tett a gazdasági és ipari kockázatok csökkentésére, valamint a kínai függőségek enyhítésére.
Felhívta a figyelmet, hogy EU és Kína közötti kapcsolatok előmozdításához valódi előrelépésre és tisztességes megoldásokra van szükség a régóta fennálló vitás kérdésekben. Mint mondta, a jövőbeli együttműködés alapja a kiszámíthatóság és a megbízhatóság kell, hogy legyen.
Az elnök jelezte, hogy hónap végén esedékes EU-Kína-csúcs három fő prioritásra kíván összpontosítani: a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozására, a kockázatok csökkentésére, valamint a diplomácia előmozdítására a globális ügyekben - különösen az éghajlatváltozás terén.
Kiemelte, hogy Kína rekordméretű, több mint 300 milliárd eurós kereskedelmi többletet halmozott fel az EU-val szemben, miközben az európai vállalatok számára egyre nehezebb a kínai piacon érvényesülni, ezért az EU már lépéseket tett például az orvosi eszközök piacán, és további előrelépést vár a piacra jutási exportakadályok és a kínai túlkapacitás kezelésében.
Von der Leyen hangsúlyozta: a partnerség folytatásához valódi kiegyensúlyozásra van szükség és a kínai piacokhoz való méltányos hozzáférésre az európai vállalatok számára. A második kiemelt prioritásként a kockázatok csökkentését nevezte meg, mivel Kína olcsó, államilag támogatott technológiai termékekkel szorította ki a nyugati iparágakat, például a napelemgyártást és az ásványfeldolgozást. Az EU ezért alternatív beszállítói hálózatokat épít ki nemzetközi partnereivel - mondta.
Von der Leyen szerint az EU nem törekszik stratégiai leválásra Kínáról, ezért folyamatos párbeszédet folytat Pekinggel az exportkorlátozások enyhítése érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozta: Európa továbbra is csökkenti a kockázatokat, mert a függőségek sebezhetőséget jelentenek, és a technológia, kereskedelem és biztonság szorosan összefügg.
Arra is kitért az EU és Kína közötti kapcsolatok jövőjét nagyban meghatározza, hogyan viszonyul Peking Oroszország Ukrajna elleni háborújához. Az elnök hangsúlyozta: Kína támogatása Oroszországnak fokozza Európa biztonsági kockázatait, és ha Kína valóban a szabályokon alapuló világrendet támogatja, akkor egyértelműen el kell ítélnie Moszkva agresszióját és tiszteletben kell tartania a nemzetközi normákat.
Hangsúlyozta továbbá, hogy bár Kína a világ legnagyobb szennyező gázkibocsátója, kulcsszereplő a tiszta technológiákban is, így egyszerre versenytárs és elengedhetetlen partner a globális klímavédelemben. Az EU célja, hogy a két fél együttműködjön a klímaváltozás, a szennyezés és a biodiverzitás csökkenése elleni fellépésben, miközben kiegyensúlyozott, stabil és jövőálló kapcsolatot épít ki Kínával a kiszámíthatóság és megbízhatóság jegyében.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta: az európai gazdaság talpra állításához és a versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy az Európai Unió minél több országgal építsen ki kapcsolatokat. Mint mondta, fel kell adni azt az ideológiai megközelítést, amely a világot "jókra" és "rosszakra" osztja, és kizárólag a "jókkal" hajlandó kereskedni.
Győri szerint az új geopolitikai helyzet is megköveteli az EU-Kína kapcsolatok rendezését. Hangsúlyozta: bár Kína nem lesz demokratikus jogállam az európai értelemben, ettől még lehet vele kölcsönösen előnyös alapon kereskedni.
Véleménye szerint éppen ez az újraindítás lenne a július végén esedékes EU-Kína-csúcstalálkozó legfontosabb feladata. "Be kell látni, hogy nem csak hasonló politikai berendezkedésű országokkal lehet gyümölcsöző együttműködést folytatni" - fogalmazott, példaként említve az Egyesült Államokat, amely korábban Kínát fő riválisnak tekintette, mégis képes volt több kérdésben megállapodni vele.
A képviselő szerint az EU-nak is ehhez hasonló pragmatikus hozzáállásra van szüksége: "Csökkentsük a függőséget, álljunk több lábon, és ne legyünk naivak. Tegyük Kínát érdekeltté a velünk való együttműködésben. Azt kell néznünk, mi szolgálja az európai vállalatok és a munkahelyteremtés érdekeit. Tárgyalni és eredményt elérni pedig csak a kölcsönös tisztelet nyelvén lehet" - tette hozzá.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások