Ursula von der Leyen: szorosan együttműködünk az amerikai kormánnyal a kereskedelmi megállapodás érdekében
Az EU szorosan együttműködik az amerikai kormánnyal a kereskedelmi megállapodás érdekében, de ragaszkodik az elveihez, és megvédi érdekeit - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban.
Az legutóbbi uniós csúcsról szóló európai parlamenti vita keretében Ursula von der Leyen emlékeztetett, hogy február óta az Egyesült Államok vámokat vetett ki az európai kereskedelem 70 százalékára, "ezen intézkedések mértéke és terjedelme példátlan." "Ezért az álláspontunknak világosnak kell lennie: határozottak leszünk, és előnyben részesítjük a tárgyalásos megoldást, amin éjjel nappal dolgozunk, mert hisszük, hogy a vámok rosszak az üzletnek" - hangsúlyozta.
Kiemelte: az Európai Uniónak a versenyképesség erősítése érdekében egyszerűsítenie kell a szabályozásokat, csökkentenie kell az energiaárakat, gyorsítania kell a döntéshozatalt és biztosítania a szükséges tőkét a vállalkozások számára. Von der Leyen szerint bár Európa nehéz időszakon megy keresztül, ez egyben a lehetőségek pillanata is - amelyet "azonnal meg kell ragadni".
A bizottság elnöke kiemelte, hogy az energia-infrastruktúrába történő beruházások - így a hálózatok, összekötő rendszerek és tárolókapacitások fejlesztése - kulcsfontosságúak a költségek csökkentésében.
"Eljött az ideje, hogy elzárjuk a csapot, és végleg lezárjuk a fosszilis energia korát Európában" - fogalmazott von der Leyen. Az európai védelmi felkészültségről szólva, az elnök elmondta: Európa védelme a tagállamok felelőssége, és nem támaszkodhat másokra. Az EU új védelmi stratégiája, akár 800 milliárd euró beruházást tesz lehetővé. Már 16 tagállam kérte a védelmi kiadások bővítését lehetővé tevő mentességi záradék aktiválását, és tíz ország jelezte részvételét a 150 milliárd eurós közös beszerzési programban.
Hangsúlyozta, hogy a cél közös európai fejlesztések, a védelmi ipar megerősítése, munkahelyteremtés, valamint a NATO-val való szoros együttműködés. António Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz agresszió rávilágított: Európa nem engedheti meg magának, hogy a védelem ügyét másokra bízza. Szerinte a NATO továbbra is kulcsszereplő, ugyanakkor az Európai Uniónak saját felelősséget kell vállalnia a biztonság terén.
A 2030-as védelmi felkészültségi terv elfogadása ennek első lépése, amely hosszú távon nemcsak a kontinens biztonságát, hanem versenyképességét és technológiai szuverenitását is erősíti. Costa szerint a jövő Európája csak akkor lehet erős és egységes, ha saját védelmi képességeit közösen, összehangoltan fejleszti.
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában kijelentette: az emberek igazi megoldásokat várnak Európa-szerte, mégis a legutóbbi EU-csúcson a magyar miniszterelnök volt az egyedüli, aki ki merte mondani az igazságot: Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása tönkretenné az uniót. Mint mondta, ez súlyos következményekkel járna a mezőgazdaságra, a munkaerőpiacra és biztonságunkra nézve.
Hangsúlyozta: a piacok megnyitása Ukrajna előtt messzemenő következményekkel jár a gazdákra nézve, ezért elfogadhatatlan, hogy ismét zárt ajtók mögött köt a bizottság kereskedelmi megállapodásokat Ukrajnával.
Kiemelte, hogy támogatják a tagállamok védelmi képességeinek és iparainak megerősítését, de ez tagállami hatáskör kell, hogy maradjon, és nem válhat további központosítás eszközévé.
Hozzátette: nem az elhibázott migrációs paktumot kellene erőltetni, hanem gyökeres változásra van szükség - akár a nemzetközi intézmények és a bíróságok gyakorlatának felülvizsgálatával.
Gál Kinga szerint a versenyképesség hanyatlása égető probléma, ennek ellenére a bizottság további "önsorsrontó" javaslatokat tesz, amelyek révén az energiaárak az egekbe szöknek.
Végezetül hangsúlyozta: az uniós szerződések és egyhangúságának megkerülése az uniós együttműködés tönkretételéhez vezet. Európának valódi megoldásokra van végre szüksége, nem pedig ideológiai zsákutcákra.
(Forrás: MTI)
Az legutóbbi uniós csúcsról szóló európai parlamenti vita keretében Ursula von der Leyen emlékeztetett, hogy február óta az Egyesült Államok vámokat vetett ki az európai kereskedelem 70 százalékára, "ezen intézkedések mértéke és terjedelme példátlan." "Ezért az álláspontunknak világosnak kell lennie: határozottak leszünk, és előnyben részesítjük a tárgyalásos megoldást, amin éjjel nappal dolgozunk, mert hisszük, hogy a vámok rosszak az üzletnek" - hangsúlyozta.Kiemelte: az Európai Uniónak a versenyképesség erősítése érdekében egyszerűsítenie kell a szabályozásokat, csökkentenie kell az energiaárakat, gyorsítania kell a döntéshozatalt és biztosítania a szükséges tőkét a vállalkozások számára. Von der Leyen szerint bár Európa nehéz időszakon megy keresztül, ez egyben a lehetőségek pillanata is - amelyet "azonnal meg kell ragadni".
A bizottság elnöke kiemelte, hogy az energia-infrastruktúrába történő beruházások - így a hálózatok, összekötő rendszerek és tárolókapacitások fejlesztése - kulcsfontosságúak a költségek csökkentésében.
Emellett sürgette a megfizethető energia akcióterv teljes körű végrehajtását, valamint azt a célkitűzést, hogy az EU 2027 végéig teljesen felszámolja az orosz gáz- és olajimportot.
"Eljött az ideje, hogy elzárjuk a csapot, és végleg lezárjuk a fosszilis energia korát Európában" - fogalmazott von der Leyen. Az európai védelmi felkészültségről szólva, az elnök elmondta: Európa védelme a tagállamok felelőssége, és nem támaszkodhat másokra. Az EU új védelmi stratégiája, akár 800 milliárd euró beruházást tesz lehetővé. Már 16 tagállam kérte a védelmi kiadások bővítését lehetővé tevő mentességi záradék aktiválását, és tíz ország jelezte részvételét a 150 milliárd eurós közös beszerzési programban.
Hangsúlyozta, hogy a cél közös európai fejlesztések, a védelmi ipar megerősítése, munkahelyteremtés, valamint a NATO-val való szoros együttműködés. António Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz agresszió rávilágított: Európa nem engedheti meg magának, hogy a védelem ügyét másokra bízza. Szerinte a NATO továbbra is kulcsszereplő, ugyanakkor az Európai Uniónak saját felelősséget kell vállalnia a biztonság terén.
A 2030-as védelmi felkészültségi terv elfogadása ennek első lépése, amely hosszú távon nemcsak a kontinens biztonságát, hanem versenyképességét és technológiai szuverenitását is erősíti. Costa szerint a jövő Európája csak akkor lehet erős és egységes, ha saját védelmi képességeit közösen, összehangoltan fejleszti.
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában kijelentette: az emberek igazi megoldásokat várnak Európa-szerte, mégis a legutóbbi EU-csúcson a magyar miniszterelnök volt az egyedüli, aki ki merte mondani az igazságot: Ukrajna erőltetett uniós csatlakozása tönkretenné az uniót. Mint mondta, ez súlyos következményekkel járna a mezőgazdaságra, a munkaerőpiacra és biztonságunkra nézve.
Hangsúlyozta: a piacok megnyitása Ukrajna előtt messzemenő következményekkel jár a gazdákra nézve, ezért elfogadhatatlan, hogy ismét zárt ajtók mögött köt a bizottság kereskedelmi megállapodásokat Ukrajnával.
Kiemelte, hogy támogatják a tagállamok védelmi képességeinek és iparainak megerősítését, de ez tagállami hatáskör kell, hogy maradjon, és nem válhat további központosítás eszközévé.
Hozzátette: nem az elhibázott migrációs paktumot kellene erőltetni, hanem gyökeres változásra van szükség - akár a nemzetközi intézmények és a bíróságok gyakorlatának felülvizsgálatával.
Gál Kinga szerint a versenyképesség hanyatlása égető probléma, ennek ellenére a bizottság további "önsorsrontó" javaslatokat tesz, amelyek révén az energiaárak az egekbe szöknek.
Végezetül hangsúlyozta: az uniós szerződések és egyhangúságának megkerülése az uniós együttműködés tönkretételéhez vezet. Európának valódi megoldásokra van végre szüksége, nem pedig ideológiai zsákutcákra.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások