Várhelyi Olivér függetlenül kíván tevékenykedni uniós biztosként
Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti: Várhelyi Olivér az előírásoknak megfelelően függetlenül kívánna dolgozni uniós biztosként, nem fogadna el utasítást egyetlen kormánytól sem, kizárólag az Európai Unió irányvonalát követné - erről ő maga számolt be csütörtöki európai parlamenti (EP-) meghallgatásán.
A külügyi szakbizottság (AFET) brüsszeli ülésén a magyar biztosjelölt számos kérdést kapott a képviselőktől a magyar kormányhoz fűződő kapcsolatára vonatkozólag, és ezekre reagálva többször is leszögezte, hogy mandátuma első napjától kezdve teljesen függetlenül, kollegiálisan kívánna dolgozni az Európai Bizottság tagjaként.
Várhelyi kijelentette, hogy mielőbb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalást Albániával és Észak-Macedóniával, itt az EU hitelessége forog kockán. Mint mondta, fel kell készülni új tagállamok befogadására, amennyiben teljesítik a feltételeket, de a csatlakozási folyamatot is hatékonyabbá kell tenni. A Nyugat-Balkán integráns része Európának, a csatlakozási perspektíva fenntartása kölcsönös érdek, gyorsítani kell az előrelépést a reformfolyamatban, figyelve a jogállamiság, a demokrácia, a gazdasági fejlődés szempontjaira - közölte, rámutatva, hogy az EU mélyítése és szélesítése nem zárja ki egymást. Aláhúzta végül, azon fog dolgozni, hogy jövőre sikerüljön lezárni a szerb és a koszovói kormány közötti párbeszédet.
Törökország kulcsfontosságú stratégiai partner több téren, s ezt az együttműködést erősíteni kell, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a jogállamiság és az emberi jogok helyzetében tapasztalt negatív fejleményeket, az egyre asszertívabb külpolitikát. Ankara láthatólag távolodik az európai értékektől és normáktól, ezért terveket kell hozni az együttműködés jövőjére vonatkozóan, az országot azonban továbbra is segíteni kell az ott tartózkodó menekültek ellátásában, illetve az illegális migráció megfékezésében - mondta angolul és franciául előadott nyitóbeszédében.
A külpolitika terén példaként említette a török kormány "provokatív és illegális" próbafúrásait Ciprus közelében, valamint szíriai katonai beavatkozását. Beszélt arról is, hogy erősíteni kell az együttműködést a déli partnerekkel, mások mellett a migráció területén is, miközben támogatni kell a térség biztonságát, stabilitását és jólétét. Ezen belül főleg az illegális bevándorlás megfékezését, az embercsempész-hálózatok felszámolását, a határvédelem támogatását, a visszaküldések fokozását és a kölcsönösem előnyös legális migrációs programokat említette.
Meg kell újítani a partnerségünket a déli szomszédokkal a "többet többért" elv alapján, az érintett államok gazdasági és demokratikus fejlődésére is fókuszálva - közölte, s kiemelte, hogy támogatni kell a menekültek önkéntes és biztonságos visszatérését Szíriába, amikor adottak a feltételek, továbbá javítani kell a humanitárius körülményeket Líbiában.
Az ülést követően nyilatkozó megfigyelők nagy része meggyőzőnek tartja Várhegyi teljesítményét, és valószínűnek tartja a jóváhagyását. Vannak ugyanakkor más vélemények is. Többen aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatosan, hogy hogyan lesz képes Várhelyi a jogállamiság előmozdításán dolgozni a tagjelöltségre pályázó országokban úgy, hogy közben hazája az elmúlt években számos aggályos törvényt elfogadott.
Donáth Anna Júlia momentumos EP-képviselő például Twitter-bejegyzésében kiemelte, hogy nincs semmilyen garancia a jelölt függetlenségére. A jobbikos Gyöngyösi Márton pedig még a bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy sokan a "Fidesz katonájaként" ismerik a jelenlegi magyar EU-nagykövetet, még ha a szakmai felkészültségét nem is vitatják.
A frakciók koordinátorai délután 2-kor ülnek össze az elhangzottak értékelése céljából. Kétharmados többséggel akár azonnal is jóváhagyhatják a kinevezést, ennek hiányában újabb kérdéseket tehetnek fel írásban. Amennyiben a beérkezett válaszok sem meggyőzőek, akkor a jelöltnek újra meg kell jelennie a testület előtt, amely - ha még akkor sincsen meg a szükséges koordinátori többség - végül egyszerű többséggel dönthet titkos szavazáson.
Az EP illetékes bizottságaiban az első körben különböző okokból elutasították a francia, a magyar és a román biztosjelöltet, Trócsányi Lászlót, Rovana Plumbot és Sylvie Goulard-t. A párizsi és a bukaresti kormány új választottját is csütörtökön hallgatják meg.
(Forrás: MTI)
A külügyi szakbizottság (AFET) brüsszeli ülésén a magyar biztosjelölt számos kérdést kapott a képviselőktől a magyar kormányhoz fűződő kapcsolatára vonatkozólag, és ezekre reagálva többször is leszögezte, hogy mandátuma első napjától kezdve teljesen függetlenül, kollegiálisan kívánna dolgozni az Európai Bizottság tagjaként.
Rámutatott, hogy új tisztségében az Európai Uniót kell képviselnie, és pontosan ezt is szándékozik tenni. Leszögezte: nem kell választani a nemzeti és az európai uniós érdekek között, a közös jóért kell dolgozni, a végső cél egy erős és sikeres közösség megteremtése. Elmondta, hogy bővítési és szomszédságpolitikai biztosként híd szerepet kívánna betölteni a főbb uniós intézmények, illetve a környező országok között. Kiemelte, hogy stratégiai fontosságú az EU számára a szomszédság helyzete, a stabilitás, a biztonság és a jólét biztosítása, a fejlettségbeli különbségek mérséklése.
Hozzátette ugyanakkor, hogy eltérő célokra és megközelítésekre van szükség a különböző partnerek esetén, nem lehet egységes sémát alkalmazni.
Várhelyi kijelentette, hogy mielőbb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalást Albániával és Észak-Macedóniával, itt az EU hitelessége forog kockán. Mint mondta, fel kell készülni új tagállamok befogadására, amennyiben teljesítik a feltételeket, de a csatlakozási folyamatot is hatékonyabbá kell tenni. A Nyugat-Balkán integráns része Európának, a csatlakozási perspektíva fenntartása kölcsönös érdek, gyorsítani kell az előrelépést a reformfolyamatban, figyelve a jogállamiság, a demokrácia, a gazdasági fejlődés szempontjaira - közölte, rámutatva, hogy az EU mélyítése és szélesítése nem zárja ki egymást. Aláhúzta végül, azon fog dolgozni, hogy jövőre sikerüljön lezárni a szerb és a koszovói kormány közötti párbeszédet.
Törökország kulcsfontosságú stratégiai partner több téren, s ezt az együttműködést erősíteni kell, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a jogállamiság és az emberi jogok helyzetében tapasztalt negatív fejleményeket, az egyre asszertívabb külpolitikát. Ankara láthatólag távolodik az európai értékektől és normáktól, ezért terveket kell hozni az együttműködés jövőjére vonatkozóan, az országot azonban továbbra is segíteni kell az ott tartózkodó menekültek ellátásában, illetve az illegális migráció megfékezésében - mondta angolul és franciául előadott nyitóbeszédében.
A külpolitika terén példaként említette a török kormány "provokatív és illegális" próbafúrásait Ciprus közelében, valamint szíriai katonai beavatkozását. Beszélt arról is, hogy erősíteni kell az együttműködést a déli partnerekkel, mások mellett a migráció területén is, miközben támogatni kell a térség biztonságát, stabilitását és jólétét. Ezen belül főleg az illegális bevándorlás megfékezését, az embercsempész-hálózatok felszámolását, a határvédelem támogatását, a visszaküldések fokozását és a kölcsönösem előnyös legális migrációs programokat említette.
Meg kell újítani a partnerségünket a déli szomszédokkal a "többet többért" elv alapján, az érintett államok gazdasági és demokratikus fejlődésére is fókuszálva - közölte, s kiemelte, hogy támogatni kell a menekültek önkéntes és biztonságos visszatérését Szíriába, amikor adottak a feltételek, továbbá javítani kell a humanitárius körülményeket Líbiában.
Az ülést követően nyilatkozó megfigyelők nagy része meggyőzőnek tartja Várhegyi teljesítményét, és valószínűnek tartja a jóváhagyását. Vannak ugyanakkor más vélemények is. Többen aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatosan, hogy hogyan lesz képes Várhelyi a jogállamiság előmozdításán dolgozni a tagjelöltségre pályázó országokban úgy, hogy közben hazája az elmúlt években számos aggályos törvényt elfogadott.
Donáth Anna Júlia momentumos EP-képviselő például Twitter-bejegyzésében kiemelte, hogy nincs semmilyen garancia a jelölt függetlenségére. A jobbikos Gyöngyösi Márton pedig még a bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy sokan a "Fidesz katonájaként" ismerik a jelenlegi magyar EU-nagykövetet, még ha a szakmai felkészültségét nem is vitatják.
A frakciók koordinátorai délután 2-kor ülnek össze az elhangzottak értékelése céljából. Kétharmados többséggel akár azonnal is jóváhagyhatják a kinevezést, ennek hiányában újabb kérdéseket tehetnek fel írásban. Amennyiben a beérkezett válaszok sem meggyőzőek, akkor a jelöltnek újra meg kell jelennie a testület előtt, amely - ha még akkor sincsen meg a szükséges koordinátori többség - végül egyszerű többséggel dönthet titkos szavazáson.
Az EP illetékes bizottságaiban az első körben különböző okokból elutasították a francia, a magyar és a román biztosjelöltet, Trócsányi Lászlót, Rovana Plumbot és Sylvie Goulard-t. A párizsi és a bukaresti kormány új választottját is csütörtökön hallgatják meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások