Vasárnap parlamenti választásokat rendeznek Romániában

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Vasárnap parlamenti választásokat rendeznek Romániában, amelyeken a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról dönt az ország csaknem 19 millió szavazópolgára. A bukaresti képviselőházba ezen felül 18 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy parlamenti képviselőt. Románia idén visszatért a megyei pártlistás arányos választási rendszerhez. Az országot 43 választókerületre osztották fel, amelyeknél lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki.

Minden választónak két voksa van: az egyikkel képviselőt, a másikkal szenátort delegál a bukaresti parlamentbe, oly módon, hogy saját választókerülete - képviselőjelölteket, illetve szenátorjelölteket tartalmazó - pártlistái közül választ egyet-egyet. Országos szinten 10 párt több mint 6500 jelöltjének neve szerepel a listákon, amelyekről minden megyében a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek a pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd - helyben vagy más megyében - további mandátumokként hasznosulnak.

Az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát. A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek - mindenütt az országban - a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.

A pártok és kisebbségi szervezetek jelöltlistái megyéről megyére különböznek, ezért mindenki csak abban a választókerületben voksolhat, ahova állandó vagy igazolható ideiglenes lakhelye alapján tartozik. Aki a szavazás napján nem tartózkodik saját választókerületében (nincs igazolható lakcíme az illető megyében), az nem voksolhat.

A 18 millió 900 ezer felnőtt román állampolgár közül 600 ezer szerepel a külföldi névjegyzékben, azok, akik román áttelepedési útlevéllel hagyták el az országot. A külföldre költözött román vendégmunkások számát a bukaresti hatóságok több mint hárommillióra becsülik, többségük azonban továbbra is a belföldi választói névjegyzékben szerepel.

A külföldi választókerületből négy képviselő és két szenátor kerül a bukaresti parlamentbe: rájuk csak a külföldön élő román állampolgárok voksolhatnak. Az egy mandátumra nem elegendő töredékszavazatok innen is bekerülnek az adott politikai alakulat országos kosarába. Magyarországon a román nagykövetségen (Budapest, Thököly út 72.) két, a Román Kulturális Intézetben (Budapest, Izsó u. 5.), valamint Románia gyulai (Munkácsy u. 12.) és szegedi (Kelemen László u.5.) főkonzulátusán egy-egy szavazókört alakítottak ki.

Ezekben magyarországi lakcímet tartalmazó román áttelepedési útlevéllel lehet szavazni. Pótlistára iratkozhatnak fel és voksolhatnak azok is, akik a román személyazonossági iratok mellett egy magyar tartózkodási dokumentumot - lakcímkártyát, regisztrációs kártyát, (állandó) tartózkodási engedélyt vagy letelepedési engedélyt - is fel tudnak mutatni.

Romániában a pártok rendszeresen azzal vádolják egymást, hogy a külföldre távozottak vagy az elhunytak adatait felhasználva törvénytelen voksokat juttatnak az urnákba: a gyanú kiküszöbölésére az állandó választási hatóság idén egy új informatikai rendszert üzemelt be, amely a szavazásra jelentkező személyi száma alapján azonnal ellenőrzi: jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt.

Szombaton reggel 7 órától kampánycsend lép életbe. Vasárnap az országban 18 600, külföldön pedig 417 szavazóhelyiségbe várják a román választópolgárokat, mindenütt helyi idő szerint 7 és 21 óra között.

(Forrás: MTI)