Védelmi és elrettentő képességét erősítette a NATO 2018-ban
Védelmi és elrettentő képességét erősítette a NATO 2018-ban. A szövetség számára az idei esztendőben meghatározó volt az Oroszországgal való viszony alakulása is.
A tagállamok több alkalommal is aggodalmuknak adtak hangot az orosz katonai fejlesztések, csapatmozgások és Moszkva fokozódó kibertevékenysége miatt. A NATO nyugtalanító fejleménynek nevezte, hogy Moszkva elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését. A tagállamok felszólították Oroszországot, hogy tartsa be az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött egyezményben foglalt kötelezettségeit, tegye átláthatóvá katonai tevékenységét, és intézkedéseit a szárazföldi állomásoztatású rakéták felszámolásáról.
A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélést követően közölték, a NATO arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körű tájékoztatást nyújtsa Oroszországnak a bizalom helyreállítása érdekében. A NATO nem akar újabb hidegháborút, nem akar újabb konfrontációt Oroszországgal - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
A Kercsi-szorosban november második felében történt orosz-ukrán incidenssel kapcsolatban kiadott nyilatkozat szerint a NATO azt várja Oroszországtól, hogy engedje szabadon a fogva tartott ukrán katonákat és hajókat, valamint azt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelességeit, lehetővé téve a hajózást a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren, valamint az akadálytalan hozzáférést az ukrán kikötőkhöz.
A Krím félsziget illegális bekebelezésével kapcsolatban a NATO kifejezte, teljes mértékben támogatja Ukrajna önállóságát, területi egységét a nemzetközileg elismert határokkal, emellett felszólított minden felet a minszki megállapodás teljes körű betartására. Júliusban a NATO kétnapos csúcstalálkozót tartott Brüsszelben, amelyen a szövetség a védelmi és elrettentő képességek erősítése mellett döntött és két új parancsnokság felállításáról egyezett meg, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága.
Úgy a NATO tanácskozásain, mint a tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján napirenden volt a védelmi kiadások tervezett növelésének kérdése is. A NATO tagjai korábban azt vállalták, hogy 2024-ig a hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. A szövetség és az Európai Unió ismételten megerősítette együttműködését a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő Sophia haditengerészeti uniós flottája támogatásában. A szövetség kinyilvánította, még aktívabban kíván részt venni a migrációs válság megoldásában.
A szövetség Irakban és több más parancsnokságon folytatott képzési tevékenységének bővítése mellett döntött azzal a céllal, hogy egyre magasabb színvonalú védelmi kapacitáshoz segítse az érintett országok haderejét. A NATO Afganisztánnak nyújtott támogatásának folytatása mellett, és az afgán biztonsági erők finanszírozásának 2024-ig tartó kiterjesztése mellett határozott.
A júliusi csúcstalálkozón Macedónia meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, köszönhetően annak, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját. A tagországok külügyminiszterei decemberben egyetértésre jutottak arról, hogy a szövetség kész elfogadni Bosznia-Hercegovina NATO-tagság felé vezető útja kezdeti állomásának egyikét jelentő, politikai, gazdasági és védelmi reformra fókuszáló, első éves nemzeti tervének (ANP) benyújtását. A NATO az ősszel megerősítette a szövetséges országok vezetőnek korábbi elhatározását, amely szerint Georgiát hamarosan tagjává fogadhatja.
A NATO novemberben az elmúlt évek legnagyobb hadgyakorlatát tartotta Norvégiában, amely egy NATO-tagország ellen elkövetett "képzeletbeli, de valószerű" támadásra adandó kollektív reagálást imitál, és amely megerősíti az Európa és az Atlanti-óceán feletti csapatmozgás képességét.
(Forrás: MTI)
A tagállamok több alkalommal is aggodalmuknak adtak hangot az orosz katonai fejlesztések, csapatmozgások és Moszkva fokozódó kibertevékenysége miatt. A NATO nyugtalanító fejleménynek nevezte, hogy Moszkva elismerte egy 9M729 nevű, új fejlesztésű rakétarendszer létezését. A tagállamok felszólították Oroszországot, hogy tartsa be az európai közepes és rövid hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött egyezményben foglalt kötelezettségeit, tegye átláthatóvá katonai tevékenységét, és intézkedéseit a szárazföldi állomásoztatású rakéták felszámolásáról.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter december elején Brüsszelben bejelentette, az Egyesült Államok 60 napos ultimátumot ad Oroszországnak, hogy tartsa be a szerződés rendelkezéseit, ellenkező esetben az amerikai vezetés kénytelen lesz elindítani a hat hónapos kiválási folyamatot az 1987-es egyezményből. Közel kétéves szünet után idén ismét, immár hetedik alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szinten.
A Kercsi-szorosban november második felében történt orosz-ukrán incidenssel kapcsolatban kiadott nyilatkozat szerint a NATO azt várja Oroszországtól, hogy engedje szabadon a fogva tartott ukrán katonákat és hajókat, valamint azt, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelességeit, lehetővé téve a hajózást a Kercsi-szorosban és az Azovi-tengeren, valamint az akadálytalan hozzáférést az ukrán kikötőkhöz.
A Krím félsziget illegális bekebelezésével kapcsolatban a NATO kifejezte, teljes mértékben támogatja Ukrajna önállóságát, területi egységét a nemzetközileg elismert határokkal, emellett felszólított minden felet a minszki megállapodás teljes körű betartására. Júliusban a NATO kétnapos csúcstalálkozót tartott Brüsszelben, amelyen a szövetség a védelmi és elrettentő képességek erősítése mellett döntött és két új parancsnokság felállításáról egyezett meg, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága.
Úgy a NATO tanácskozásain, mint a tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján napirenden volt a védelmi kiadások tervezett növelésének kérdése is. A NATO tagjai korábban azt vállalták, hogy 2024-ig a hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. A szövetség és az Európai Unió ismételten megerősítette együttműködését a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő Sophia haditengerészeti uniós flottája támogatásában. A szövetség kinyilvánította, még aktívabban kíván részt venni a migrációs válság megoldásában.
A szövetség Irakban és több más parancsnokságon folytatott képzési tevékenységének bővítése mellett döntött azzal a céllal, hogy egyre magasabb színvonalú védelmi kapacitáshoz segítse az érintett országok haderejét. A NATO Afganisztánnak nyújtott támogatásának folytatása mellett, és az afgán biztonsági erők finanszírozásának 2024-ig tartó kiterjesztése mellett határozott.
A júliusi csúcstalálkozón Macedónia meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, köszönhetően annak, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját. A tagországok külügyminiszterei decemberben egyetértésre jutottak arról, hogy a szövetség kész elfogadni Bosznia-Hercegovina NATO-tagság felé vezető útja kezdeti állomásának egyikét jelentő, politikai, gazdasági és védelmi reformra fókuszáló, első éves nemzeti tervének (ANP) benyújtását. A NATO az ősszel megerősítette a szövetséges országok vezetőnek korábbi elhatározását, amely szerint Georgiát hamarosan tagjává fogadhatja.
A NATO novemberben az elmúlt évek legnagyobb hadgyakorlatát tartotta Norvégiában, amely egy NATO-tagország ellen elkövetett "képzeletbeli, de valószerű" támadásra adandó kollektív reagálást imitál, és amely megerősíti az Európa és az Atlanti-óceán feletti csapatmozgás képességét.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások