Visszatérhetnek a boszniai szerb politikusok a szövetségi intézményekbe

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Visszatérhetnek a boszniai szövetségi intézményekbe a szerb politikusok, de egyelőre csak azokban a döntésekben vesznek részt, amelyek közvetlenül érintik a boszniai Szerb Köztársaságot, ugyanakkor a szövetségi intézmények egyes jogköreinek átvétele folytatódik - jelentette ki Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja az N1 regionális hírtelevízió keddi beszámolója szerint.Milorad Dodik azt követően jelentette be a boszniai szerb politikusok visszatérését a szövetségi intézményekbe, miután találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel, aki arra kérte, ne blokkolják tovább a bosznia-hercegovinai döntéshozatalt. A szerb elnökkel folytatott megbeszélés előtt néhány nappal az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vetett ki Milorad Dodikra korrupció vádja, valamint amiatt, hogy Washington szerint veszélyezteti Bosznia stabilitását és területi egységét.
    

A boszniai szerb politikus szerint a főként szerbek lakta országrész megerősítése és jogköreinek bővítése nem veszélyezteti az ország egységét, így ezt a folyamatot nem áll szándékában leállítani. A boszniai szerb parlament decemberben szavazta meg, hogy az országrész intézményei "átveszik" az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit.
    

Milorad Dodik évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából, tavaly október óta pedig arról is beszél, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. A lépést az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte, és veszélyesnek véli a térség stabilitása szempontjából.
    

Milorad Dodik azt követően kezdett el beszélni a szövetségi intézményektől történő elszakadásról, miután a nemzetközi közösség korábbi főképviselője, Valentin Inzko törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható. Hat hónaptól öt évig terjedő börtönre ítélhetik azt, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki. Ezt a rendeletet a boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó végrehajtani - közölte akkor a boszniai szerb politikus, és azóta erre hivatkozva az országrész egyre több szövetségi törvénytől próbál elszakadni.
    

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak - a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek - egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében.


Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását. Ezt a jogot Milorad Dodik mindig is megkérdőjelezte, és többször is közölte, hogy nem fogadja el a főképviselői megbízatás legitimitását.


(Forrás: MTI)