Völner: a kormány napirenden tartja a felvidéki kitelepítettek kárpótlását
A magyar kormány néhány hónappal ezelőtt ismét napirendre vette a felvidéki kitelepítettek kárpótlását - mondta az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a felvidéki kitelepítettek emléknapján Komáromban, a képviselő-testület Monostori erődben tartott szombati ünnepi ülésén.
A kormány számára nagy kihívást jelent, hogy miként lehetne a kárpótlást méltányosan megoldani. Az ügyön az Igazságügyi Minisztérium dolgozik és ennek a ciklusnak egyik nagy eredménye lehet, ha pontot tehetünk az ügy végére - tette hozzá Völner Pál.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Rákosi-rezsim a nemzetközi egyezményekben lemondott a kitelepítettek számára járó kárpótlásról, és szerinte az Európai Uniótól nem várhatjuk a kérdés megoldását. A politikus kiemelte, a felvidéki kitelepítetteké összetartó közösség, amelyet sors kovácsolt össze és emléküket a Kecskés László Társaság emelte országos jelentőségűvé.
Az Országgyűlés 2012-ben Komárom polgármestere, Molnár Attila (Fidesz-KDNP) kezdeményezésére nyilvánította a felvidékről kitelepítettek emléknapjává április 12-ét, az első szervezett szállítmányok indulásának időpontját. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a benesi dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.
Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. A helyi Kecskés László Társaság felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, könyveket és kiadványokat is jelentettek meg a témával kapcsolatban. Kecskés László helytörténész volt a Klapka György Múzeum megalapítója, őt Révkomáromból telepítették Komáromba.
Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Csaknem 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva.
(Forrás: MTI)
A kormány számára nagy kihívást jelent, hogy miként lehetne a kárpótlást méltányosan megoldani. Az ügyön az Igazságügyi Minisztérium dolgozik és ennek a ciklusnak egyik nagy eredménye lehet, ha pontot tehetünk az ügy végére - tette hozzá Völner Pál.Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Rákosi-rezsim a nemzetközi egyezményekben lemondott a kitelepítettek számára járó kárpótlásról, és szerinte az Európai Uniótól nem várhatjuk a kérdés megoldását. A politikus kiemelte, a felvidéki kitelepítetteké összetartó közösség, amelyet sors kovácsolt össze és emléküket a Kecskés László Társaság emelte országos jelentőségűvé.
Az Országgyűlés 2012-ben Komárom polgármestere, Molnár Attila (Fidesz-KDNP) kezdeményezésére nyilvánította a felvidékről kitelepítettek emléknapjává április 12-ét, az első szervezett szállítmányok indulásának időpontját. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a benesi dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.
Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. A helyi Kecskés László Társaság felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, könyveket és kiadványokat is jelentettek meg a témával kapcsolatban. Kecskés László helytörténész volt a Klapka György Múzeum megalapítója, őt Révkomáromból telepítették Komáromba.
Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Csaknem 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások