A 80 éves Szabadi Mihály koreográfust köszöntik Szekszárdon
Szerzői estet rendez a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ a 80 éves koreográfus, Szabadi Mihály tiszteletére, aki elsősorban Tolna megye, a Sárköz néptánckincsének feldolgozásával vált ismertté a magyar néptáncmozgalomban.
Az április 8-án rendezendő, Visszatekintés című, kétrészes gálán a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület együttesei, a Bogyiszlói, az Őcsényi és a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület mintegy 250 táncosa lép színpadra. A műsor keresztmetszetet ad a Csokonai- és Bessenyei György-díjas koreográfus munkásságából. Matókné Kapási Júlia, a Bartina egyesület művészeti vezetője az MTI-nek elmondta: mások mellett színpadra viszik népszerű gyerekdarabjai közül a sárközi Szőlőtaposó és az Ördögtánc, a Bim-bam című koreográfiát, a tavaszi kisze és böjti táncokból készült Virágvasárnapot.
A Bartina együttes felnőtt csoportja a koreográfus 1978-ban készült, horvát táncanyagot feldolgozó Kolót adja elő. A szerzői esten a Tolna megyei Fülöp Ferenc-díjas táncosok bukovinai, német, bogyiszlói, sárközi, sióagárdi táncokat mutatnak be, a gála záró száma a 2005-ös Lakodalom című koreográfia lesz, amelyet közösen adnak elő a fellépő csoportok.
Szabadi Mihály koreográfus, etnográfus, a Tolna megyei Sióagárdon született 1937-ben. A pedagógiai főiskola elvégzése után a hagyományos paraszti kultúrát tanulmányozta, 1962-től az MTA Zenetudományi Intézet Táncosztályának munkatársa is volt, főként a Sárköz, a Duna menti települések és a bukovinai székelyek táncainak gyűjtésével és lejegyzésével foglalkozott.
1966-ban alapítója, majd 22 évig vezetője volt a szekszárdi Bartina táncegyüttesnek. Koreográfusként legjelentősebb művei a Tolnai szvit, a Szőlőtaposó és a Kisugrós című darabok. "Írtam palóc, erdélyi, somogyi, rábaközi koreográfiákat, de a Tolna megyei anyag feldolgozása volt az egyik fő célom. Nem csak a Sárköz, hanem Sióagárd, a bukovinai székelyek és a Kapos mente is szerepelt a témáim között, egyik kedvesebb mint a másik" - mondta az MTI-nek a koreográfus.
Hozzátette: gyűjtött Erdélyben is, és egyik legsikerültebb leánytánca, a Virágvasárnap pedig felvidéki táncanyagot dolgozott fel. Az utóbbi évtizedben nyolc szépirodalmi kötetben örökítette meg a paraszti kultúrát, könyvei, mint mondta, a hagyományos vidéki élet eseményeivel, emberekkel, jellemekkel foglalkozik. "Felismertem, hogy ma elfelejtik azt a kultúrát, amit a parasztság teremtett magának, és ami nélkül nemzeti kultúra sem létezik" - jegyezte meg a nyolcvanéves Szabadi Mihály.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások