A Csókos asszony a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban
Operettpremierre készül a Hevesi Sándor Színház társulata, a Csókos asszonyt január 30-án mutatják be Böhm György rendezésében Zalaegerszegen.
Olyan mulatságos, groteszk, kicsit ironikus előadás kerül a színpadra, amelyből az derül ki, hogy imádni, élvezni kell az életet - mondta el Böhm György, Jászai- és Nádasdy Kálmán-díjas rendező az MTI-nek. Hozzáfűzte: a Csókos asszony sikerének egyik titka, hogy a Szilágyi László által jegyzett történethez Zerkovitz Béla fantasztikus zenét írt.
Az operettben népszerű, örökzöld slágerek csendülnek fel, az ismerős dallamokról - Mi muzsikus lelkek, Gyere, te nímand!, Van a Bajza utca sarkán - viszont csak kevesen tudják, hogy a Csókos asszony betétdalai.
Gyönyörű mese a szerelemről, a történetben szereplő karakterek, jó revüképek pedig arra adnak lehetőséget a rendezőnek és Bakó Gábor koreográfusnak, hogy a produkció végig magával ragadja a nézőket - hangsúlyozta Böhm György.
Az operettet 1926-ban mutatták be hazai színpadon, a premier a Budai Színkörben volt, majd a Városi Színházban játszották. A korabeli adatok szerint a Csókos asszony első színpadi változatát csaknem 75 ezer néző látta.
A zenés darabot Böhm György rendezésében korábban bemutatták a Szegedi Nemzeti Színházban és tíz éve a Budapesti Operettszínházban is, ahol még mindig műsoron van.
Az előadást és a szerepeket mindig a színészekhez kell "igazítani", ezért egészen más előadást látott a szegedi, mint amit a zalaegerszegi néző láthat. Kicsit változik a szövegkönyv, az átdolgozott változatba beleszőhető néhány utalás a helyi sajátosságokra - fogalmazott a rendező, aki az alapítástól 1986-ig a zalaegerszegi társulat tagja volt.
A főbb szerepekben Foki Veronikát, Kátai Kingát, Bot Gábort, Hertelendy Attilát, Pap Lujzát, Lőrincz Nikolt, Bellus Attilát, Ecsedi Erzsébetet és Besenczi Árpádot láthatja közönség. A premier előtt felavatják a nemrég örökös taggá választott Halasi Imre Jászai-díjas rendező, érdemes művész és György János Aase-díjas színművész bronzplakettjét. Béres János szobrászművész alkotásait az örökös tagok - Bereményi Géza, Boncz Barnabás, Ruszt József és Egervári Klára - tiszteletére készült plakettek mellé, a színház főbejáratánál helyezik el.
(Forrás: MTI)
Olyan mulatságos, groteszk, kicsit ironikus előadás kerül a színpadra, amelyből az derül ki, hogy imádni, élvezni kell az életet - mondta el Böhm György, Jászai- és Nádasdy Kálmán-díjas rendező az MTI-nek. Hozzáfűzte: a Csókos asszony sikerének egyik titka, hogy a Szilágyi László által jegyzett történethez Zerkovitz Béla fantasztikus zenét írt.Az operettben népszerű, örökzöld slágerek csendülnek fel, az ismerős dallamokról - Mi muzsikus lelkek, Gyere, te nímand!, Van a Bajza utca sarkán - viszont csak kevesen tudják, hogy a Csókos asszony betétdalai.
A fordulatokban gazdag történet bemutatja a múlt századbeli középosztály, a polgárság életét és felvillantja az arisztokrácia világát is.
Gyönyörű mese a szerelemről, a történetben szereplő karakterek, jó revüképek pedig arra adnak lehetőséget a rendezőnek és Bakó Gábor koreográfusnak, hogy a produkció végig magával ragadja a nézőket - hangsúlyozta Böhm György.
Az operettet 1926-ban mutatták be hazai színpadon, a premier a Budai Színkörben volt, majd a Városi Színházban játszották. A korabeli adatok szerint a Csókos asszony első színpadi változatát csaknem 75 ezer néző látta.
A zenés darabot Böhm György rendezésében korábban bemutatták a Szegedi Nemzeti Színházban és tíz éve a Budapesti Operettszínházban is, ahol még mindig műsoron van.
Az előadást és a szerepeket mindig a színészekhez kell "igazítani", ezért egészen más előadást látott a szegedi, mint amit a zalaegerszegi néző láthat. Kicsit változik a szövegkönyv, az átdolgozott változatba beleszőhető néhány utalás a helyi sajátosságokra - fogalmazott a rendező, aki az alapítástól 1986-ig a zalaegerszegi társulat tagja volt.
A főbb szerepekben Foki Veronikát, Kátai Kingát, Bot Gábort, Hertelendy Attilát, Pap Lujzát, Lőrincz Nikolt, Bellus Attilát, Ecsedi Erzsébetet és Besenczi Árpádot láthatja közönség. A premier előtt felavatják a nemrég örökös taggá választott Halasi Imre Jászai-díjas rendező, érdemes művész és György János Aase-díjas színművész bronzplakettjét. Béres János szobrászművész alkotásait az örökös tagok - Bereményi Géza, Boncz Barnabás, Ruszt József és Egervári Klára - tiszteletére készült plakettek mellé, a színház főbejáratánál helyezik el.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások