A fővárosi nyomdászat történetét bemutató kiállítás nyílik hétfőn a Kiscelli Múzeumban
A fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét bemutató állandó kiállítás nyílik hétfőn Kiscelli Nyomda címmel Budapesten a Kiscelli Múzeumban.
A tárlaton többek között olyan egyedülálló darabok láthatóak, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, amelyen a 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták - emelte ki Balla Loránd kurátor az MTI-nek, hozzátéve, hogy a kiállításon a csaknem 20 nyomdagép közül többet működés közben is megcsodálhatnak a látogatók.
A több mint félszáz műtárgyat felvonultató anyagban a nyomtatás különböző típusait bemutatva szerepel síknyomó gép, litográf nyomdagép, offszetnyomógép, betűszedőgépek és egy stencilgép is - sorolta.
A kiállításra készülve több korabeli acél- és rézlemezt is életre keltettek, megtisztítottak, melyekről metszeteket nyomtatnak majd a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében. A gyűjtemény létrejöttét ismertetve elmondta, hogy a műtárgyak zöme 1966-ban került a múzeumba. Annak idején az államosítások során létrejött Nyomdaipari Tröszt fogta össze az összes nyomdát. Ez a tröszt adományozott később számos régi nyomdai eszközt, gépet, felszerelési tárgyat a múzeumnak.
Az Athenaeum Nyomda a régi Egyetemi Nyomda 18-19. századi betűkészletét ajánlotta fel a múzeumnak. De vannak emlékek az Első Magyar Betűöntödéből és a Zeneműkiadó Nyomdából is. Legutóbb pedig, 2012-es felszámolásakor az Offset Nyomda adományozott értékes nyomdászattörténeti anyagot a Kiscelli Múzeumnak.
A nyomdászat azonban nem pusztán technikatörténeti szempontból különleges, a nyomtatás összetett folyamatai ugyanis speciális szaktudást igényeltek, ezáltal a nyomdász szakma társadalomtörténeti szempontból is rendkívül izgalmas csoportot alkotott. Műveltségük, az írott kultúra átlagon felüli ismerete különleges társadalmi pozíciót biztosított a nyomdaipari dolgozóknak a munkásságon belül - mutatott rá a kurátor.
Mint hozzátette, a múzeumban korábban látható állandó tárlat most teljesen újragondolva, a mai kor igényeihez igazítva tárja a közönség elé a gazdag nyomdásztörténeti gyűjteményt. A kiállítást múzeumpedagógiai programok és rendezvények kísérik, a múzeumi foglalkozásokon a látogatók a különféle hagyományos nyomdászati technikákat eredeti nyomdagépeken próbálhatják ki.
Balla Loránd elárulta azt is, hogy a múzeum március 15. alkalmából különleges programmal várja a látogatókat: a kiállítás ékkövének számító, működőképes Columbia-nyomdagépen idén is kinyomtatják a Nemzeti Dalt és a 12 pontot. Ez az eredeti nyomdagép, amelyet a márciusi ifjak 1848. március 15-én a 12 pont és a Nemzeti dal sokszorosítására használtak - tette hozzá.
A Kiscelli Múzeumban hétfőn, a megnyitó alkalmából nyomdászati bemutató lesz, amelyet Novokrescsenszkov Tamás nyomdász tart.
(Forrás: MTI)
A tárlaton többek között olyan egyedülálló darabok láthatóak, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, amelyen a 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták - emelte ki Balla Loránd kurátor az MTI-nek, hozzátéve, hogy a kiállításon a csaknem 20 nyomdagép közül többet működés közben is megcsodálhatnak a látogatók.
Felidézte, hogy az első műhelyek megjelenésétől a nagy nyomdaipari vállalatok létrejöttéig komoly átalakuláson ment át a nyomdaipar, ami a tárlaton is jól nyomon követhető a Gutenberg-préstől egészen a Linotype-szedőgépig.
A kiállításra készülve több korabeli acél- és rézlemezt is életre keltettek, megtisztítottak, melyekről metszeteket nyomtatnak majd a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében. A gyűjtemény létrejöttét ismertetve elmondta, hogy a műtárgyak zöme 1966-ban került a múzeumba. Annak idején az államosítások során létrejött Nyomdaipari Tröszt fogta össze az összes nyomdát. Ez a tröszt adományozott később számos régi nyomdai eszközt, gépet, felszerelési tárgyat a múzeumnak.
Az Athenaeum Nyomda a régi Egyetemi Nyomda 18-19. századi betűkészletét ajánlotta fel a múzeumnak. De vannak emlékek az Első Magyar Betűöntödéből és a Zeneműkiadó Nyomdából is. Legutóbb pedig, 2012-es felszámolásakor az Offset Nyomda adományozott értékes nyomdászattörténeti anyagot a Kiscelli Múzeumnak.
A nyomdászat azonban nem pusztán technikatörténeti szempontból különleges, a nyomtatás összetett folyamatai ugyanis speciális szaktudást igényeltek, ezáltal a nyomdász szakma társadalomtörténeti szempontból is rendkívül izgalmas csoportot alkotott. Műveltségük, az írott kultúra átlagon felüli ismerete különleges társadalmi pozíciót biztosított a nyomdaipari dolgozóknak a munkásságon belül - mutatott rá a kurátor.
Mint hozzátette, a múzeumban korábban látható állandó tárlat most teljesen újragondolva, a mai kor igényeihez igazítva tárja a közönség elé a gazdag nyomdásztörténeti gyűjteményt. A kiállítást múzeumpedagógiai programok és rendezvények kísérik, a múzeumi foglalkozásokon a látogatók a különféle hagyományos nyomdászati technikákat eredeti nyomdagépeken próbálhatják ki.
Balla Loránd elárulta azt is, hogy a múzeum március 15. alkalmából különleges programmal várja a látogatókat: a kiállítás ékkövének számító, működőképes Columbia-nyomdagépen idén is kinyomtatják a Nemzeti Dalt és a 12 pontot. Ez az eredeti nyomdagép, amelyet a márciusi ifjak 1848. március 15-én a 12 pont és a Nemzeti dal sokszorosítására használtak - tette hozzá.
A Kiscelli Múzeumban hétfőn, a megnyitó alkalmából nyomdászati bemutató lesz, amelyet Novokrescsenszkov Tamás nyomdász tart.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások