A hangszerészek szerint megoldatlan a hangszerészképzés
Hangszerészek tanácskoztak a szakmájuk előtt álló kihívásokról és a lehetséges megoldásokról a Hangszerészet és Zene című konferencia keretében kedden Budapesten, az Opera Zongorateremben. A mesterek szerint az egyik legfőbb gond, hogy megoldatlan Magyarországon a hangszerészképzés.
Lendvai Tamás, a Zeneakadémia Hangszerészképző Szakközépiskolájának igazgatója kiemelte, alapvető probléma, hogy a hangszerészeknek nincs lehetőségük felsőfokú képzettség megszerzésére a szakmán belül. Így azonban a legjobb és legtapasztaltabb mesterek sem oktathatnak semmilyen intézményesített formában, ugyanis a tanítás a hatályos törvények alapján felsőfokú végzettséghez kötött.
A megoldás Lendvai Tamás szerint az lenne, ha a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen belül lehetőség nyílna a hangszerész-mesterek felsőfokú képzésére.
Lendvai Tamás elmondta, hogy nagyon kevés közalkalmazotti állás érhető el a hangszerészek számára, annak ellenére, hogy rengeteg hangszer van különböző oktatási és közintézmények birtokában, amelyeknek becsült összértéke 5-10 milliárd forint között lehet.
Ráadásul a közalkalmazottként dolgozó hangszerészek a bértábla szerint ugyanabba a fizetési kategóriába kerülnek, mint az egyéb fenntartó tevékenységet végzők, például a takarítók. A jelenlegi feltételek között azonban nagyobb hangszerészeti magánvállalkozások sem tudnak létrejönni.
Az igazgató a magyar mesterek versenyhátrányára kitérve elmondta, hogy szerinte a magyar hangszerészeket előnyben kellene részesíteni a különböző hangszer-beszerzési pályázatokon, mint ahogy az más országokban is szokás. Fontos előrelépés lenne, ha a "tehetséges magyar zenészek kezébe magyar hangszerek kerülhetnének".
Domonkos Máté, a konferenciát szervező Magyar Hangszerész Szövetség elnöke szerint fontos lenne, hogy beemeljék a zenei oktatásba a régi nagy magyar hangszerkészítők - például Beregszászy Lajos zongora-, Schunda Vencel József cimbalom- és Nemessányi Sámuel hegedűkészítő - munkásságát, ugyanis még zenei berkekben belül sem ismerik őket eléggé.
A konferencián szó esett a hangszerészet és az igazságügyi szakértés kérdéseiről is. Guminár Tamás hegedűkészítő mester és igazságügyi szakértő az MTI-nek elmondta, hogy amikor közintézmények nagy értékű hangszereket vásárolnak, adnak el, biztosítanak vagy újíttatnak fel, akkor ki kell kérniük az igazságügyi szakértők véleményét.
Azonban a jelenlegi szabályozás szerint mindez nem vonatkozik minden hangszerre, köztük a vonós hangszerekre sem, így közintézmények olykor hatalmas mennyiségű pénzt költenek hegedűkre, csellókra úgy, hogy nem kérik ki a szakma véleményét, ez pedig sok esetben hibás döntésekhez vezet.
(Forrás: MTI)
Lendvai Tamás, a Zeneakadémia Hangszerészképző Szakközépiskolájának igazgatója kiemelte, alapvető probléma, hogy a hangszerészeknek nincs lehetőségük felsőfokú képzettség megszerzésére a szakmán belül. Így azonban a legjobb és legtapasztaltabb mesterek sem oktathatnak semmilyen intézményesített formában, ugyanis a tanítás a hatályos törvények alapján felsőfokú végzettséghez kötött.A megoldás Lendvai Tamás szerint az lenne, ha a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen belül lehetőség nyílna a hangszerész-mesterek felsőfokú képzésére.
Az előadók emellett a legfőbb megoldandó problémaként a finanszírozási és foglalkoztatási nehézségeket, valamint a magyar hangszerész mestereknek a külföldi szakemberekkel szembeni versenyhátrányát emelték ki.
Lendvai Tamás elmondta, hogy nagyon kevés közalkalmazotti állás érhető el a hangszerészek számára, annak ellenére, hogy rengeteg hangszer van különböző oktatási és közintézmények birtokában, amelyeknek becsült összértéke 5-10 milliárd forint között lehet.
Ráadásul a közalkalmazottként dolgozó hangszerészek a bértábla szerint ugyanabba a fizetési kategóriába kerülnek, mint az egyéb fenntartó tevékenységet végzők, például a takarítók. A jelenlegi feltételek között azonban nagyobb hangszerészeti magánvállalkozások sem tudnak létrejönni.
Az igazgató a magyar mesterek versenyhátrányára kitérve elmondta, hogy szerinte a magyar hangszerészeket előnyben kellene részesíteni a különböző hangszer-beszerzési pályázatokon, mint ahogy az más országokban is szokás. Fontos előrelépés lenne, ha a "tehetséges magyar zenészek kezébe magyar hangszerek kerülhetnének".
Domonkos Máté, a konferenciát szervező Magyar Hangszerész Szövetség elnöke szerint fontos lenne, hogy beemeljék a zenei oktatásba a régi nagy magyar hangszerkészítők - például Beregszászy Lajos zongora-, Schunda Vencel József cimbalom- és Nemessányi Sámuel hegedűkészítő - munkásságát, ugyanis még zenei berkekben belül sem ismerik őket eléggé.
A konferencián szó esett a hangszerészet és az igazságügyi szakértés kérdéseiről is. Guminár Tamás hegedűkészítő mester és igazságügyi szakértő az MTI-nek elmondta, hogy amikor közintézmények nagy értékű hangszereket vásárolnak, adnak el, biztosítanak vagy újíttatnak fel, akkor ki kell kérniük az igazságügyi szakértők véleményét.
Azonban a jelenlegi szabályozás szerint mindez nem vonatkozik minden hangszerre, köztük a vonós hangszerekre sem, így közintézmények olykor hatalmas mennyiségű pénzt költenek hegedűkre, csellókra úgy, hogy nem kérik ki a szakma véleményét, ez pedig sok esetben hibás döntésekhez vezet.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások