A hatvanas és hetvenes évek magyar művészeit mutatja be egy New York-i kiállítás
Első alkalommal rendeznek New Yorkban a magyar neoavantgárd korszakáról kiállítást, amelyen 30 művész több mint 100 alkotását mutatják be.
A Mások szemével: A hatvanas és hetvenes évek magyar művészei (With the Eyes of Others: Hungarian Artists of the Sixties and Seventies) című tárlat hétfőn nyílik a New York-i Elizabeth Dee galériában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseletében Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár, valamint Kumin Ferenc főkonzul vesznek részt a rendezvényen - közölte a Balassi Intézet az MTI-vel.
Az autoriter rendszer árnyékában, amely szigorú ideológiai korlátokat szabott a szabad kifejezésnek, ezek a művészek - köztük Lakner László, Maurer Dóra, Bak Imre, Beke László, Nádler István, Pauer Gyula, Halász Károly, Haraszty István, Ladik Katalin - változatos és eredeti megoldásokat találtak arra, hogy rejtetten fejezzenek ki erőteljes üzeneteket koruk szociális, kulturális és politikai valóságával szemben.
A magyar művészek elég közel voltak a nyugathoz, hogy magukat az avantgárd zászlóvivőinek tekintsék. Buzgón követték a londoni, kölni és New York-i művészeti irányzatokat és válaszokat is adtak rájuk. Ezeknek az alkotóknak ugyanakkor nem volt rendszeres hozzáférésük a nyugati művészet fővárosainak intézményeihez, publikációihoz és kapcsolati hálójához. A félperiféria léthelyzete a magyar neoavantgárdot különleges külsővel, nyelvvel és attitűddel ruházta fel.
Néhány festő kifejlesztette a saját, rendkívül elvont piktorikus stílusát, mintegy elmenekülve az önmaga által bekerített optikai érzékelés univerzumába. Más művészek elvi kutatásokat folytattak, műveiket elérhetetlenné tették a tömegek számára, de az értelmiség szűk körének bemutatták azokat. Mindeközben pedig néhányan a humor eszközéhez nyúltak - olvasható a közleményben.
A kiállítás a budapesti ArtPool archívum képeit is magában foglalja. A munkák és dokumentumok egy olyan időszakot keltenek életre, amelyben a művészek, habár nagyon távol voltak a nyugati mainstream irányzattól, mégis olyan műalkotásokat hagytak hátra, melyek napjainkban is hihetetlenül aktuálisak. A tárlattal egy időben a Columbia Egyetem kollokviumot szentel a hatvanas, hetvenes évek magyar művészei életének. Szántó András esszéjét és a magyar szakértők, Kürti Emese, Fehér Dávid és Winkler Nóra szemtanúkkal készített interjúit egy gazdagon illusztrált kiadvány tartalmazza.
Szántó András, a kiállítás kurátora New Yorkban alkotó szerző, valamint vezető múzeumok, alapítványok és cégek kulturális stratégiai tanácsosa. Írásai megjelentek a The New York Times, a The Boston Globe, az Artforum, a Museum Practice hasábjain. A kiállítás Padis Gábor és Hegedűs Orsolya (ACB Galéria), Valkó Margit (Kisterem Galéria), Pocze Attila (Vintage galéria) és Kostyal Katherine (White Cube, London) közreműködésével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a New York-i Magyar Kulturális Központ támogatásával valósult meg.
(Forrás: MTI)
A Mások szemével: A hatvanas és hetvenes évek magyar művészei (With the Eyes of Others: Hungarian Artists of the Sixties and Seventies) című tárlat hétfőn nyílik a New York-i Elizabeth Dee galériában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseletében Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár, valamint Kumin Ferenc főkonzul vesznek részt a rendezvényen - közölte a Balassi Intézet az MTI-vel.Az Elizabeth Dee Galéria mindkét emeletét elfoglaló kiállítás átfogó képet fest egy olyan korszakról, amely a nem hivatalos művészet különleges textúráját és bátorságát ragadja meg.
A magyar művészek elég közel voltak a nyugathoz, hogy magukat az avantgárd zászlóvivőinek tekintsék. Buzgón követték a londoni, kölni és New York-i művészeti irányzatokat és válaszokat is adtak rájuk. Ezeknek az alkotóknak ugyanakkor nem volt rendszeres hozzáférésük a nyugati művészet fővárosainak intézményeihez, publikációihoz és kapcsolati hálójához. A félperiféria léthelyzete a magyar neoavantgárdot különleges külsővel, nyelvvel és attitűddel ruházta fel.
Néhány festő kifejlesztette a saját, rendkívül elvont piktorikus stílusát, mintegy elmenekülve az önmaga által bekerített optikai érzékelés univerzumába. Más művészek elvi kutatásokat folytattak, műveiket elérhetetlenné tették a tömegek számára, de az értelmiség szűk körének bemutatták azokat. Mindeközben pedig néhányan a humor eszközéhez nyúltak - olvasható a közleményben.
A kiállítás a budapesti ArtPool archívum képeit is magában foglalja. A munkák és dokumentumok egy olyan időszakot keltenek életre, amelyben a művészek, habár nagyon távol voltak a nyugati mainstream irányzattól, mégis olyan műalkotásokat hagytak hátra, melyek napjainkban is hihetetlenül aktuálisak. A tárlattal egy időben a Columbia Egyetem kollokviumot szentel a hatvanas, hetvenes évek magyar művészei életének. Szántó András esszéjét és a magyar szakértők, Kürti Emese, Fehér Dávid és Winkler Nóra szemtanúkkal készített interjúit egy gazdagon illusztrált kiadvány tartalmazza.
Szántó András, a kiállítás kurátora New Yorkban alkotó szerző, valamint vezető múzeumok, alapítványok és cégek kulturális stratégiai tanácsosa. Írásai megjelentek a The New York Times, a The Boston Globe, az Artforum, a Museum Practice hasábjain. A kiállítás Padis Gábor és Hegedűs Orsolya (ACB Galéria), Valkó Margit (Kisterem Galéria), Pocze Attila (Vintage galéria) és Kostyal Katherine (White Cube, London) közreműködésével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a New York-i Magyar Kulturális Központ támogatásával valósult meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások