A huszárságra emlékeznek a jubileumi találkozón Nyíregyházán
A Mátyás király korától kezdve csaknem ötszáz esztendeig, egészen 1944-ig működő könnyűlovas fegyvernemről, a huszárságról emlékeznek meg szombaton és vasárnap a jubileumi 15. nyíregyházi huszártalálkozón.
Az első találkozót 1991 augusztusában tartották meg a nyírségi megyeszékhelyen, akkor csaknem háromszáz, többségében a második világháborúban szolgált egykori huszárt köszöntöttek az Országzászló téri huszárszobornál. A megemlékezést azóta rendszeresen, a páratlan években tartják meg, amelyre meghívót kapnak a még élő harcosok is.
A megnyitón Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke felidézte: a huszár név már a 15. században megjelent, fénykorát a 18. századtól kezdve élte, de ez időszak is elegendő volt ahhoz, hogy az egész világ megismerje.
Ki ne ismerné Hadik Andrást, Simonyi óbestert vagy Bercsényi Miklóst, vagy A kőszívű ember fiaiból Baradlay Richárd huszárkapitányt, ők olyan példák, akik alakították Magyarország és a magyarság történelmét, ezt nekünk is követnünk kell - mondta a vezérkari főnök. Hozzátette, a bajtársiasság, a hazaszeretet és a bátorság mellett sajátos "rafinéria" jellemezte a magyar huszárt, akit csak a haditechnika fejlődése tudott háttérbe szorítani.
Nyíregyházának jelentős szerepe van a huszárság történelmében, az 1870-es évektől több huszárszázad állomásozott ott. A nyírségi nagyvárosban 1891-ben adták át az akkori Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkorszerűbb és legmodernebb lovassági laktanyáját; ebbe a kaszárnyába vonult be 1891. november 1-jén a híres császári és királyi 14. huszárezred - idézte fel Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere.
Hangsúlyozta, a katonaság és a huszárság állomáshelye komoly szerepet töltött be Nyíregyháza gazdasági és társadalmi életében. Az ipar és a kereskedelem fellendült, a huszártisztek a város közösségének megbecsült tagjai voltak, emléküket városrészek, utcák és közterek őrzik; a magyar huszár a települési értéktár és a hungarikumok részévé vált.
A huszárok Nyíregyházához, Szabolcs vármegyéhez és az egész országhoz hozzátartoztak - hangoztatta beszédében Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés kormánypárti elnöke. Az ökumenikus hálaadást követően a honvédség, a város és a megye képviselői koszorúkat helyeztek el a a II. világháborúban harcoló magyar huszárok tiszteletére állított lovas szobornál. A jubileum alkalmából újra megjelenik az első huszárkönyv, amelynek új kiadását - a tizenöt éves huszártalálkozó előtt tisztelegve - 150 fotóval illusztráltak, valamint egy emlékérem is megörökíti az éppen két évtizede emelt szobrot.
Az eseményen külön köszöntötték és emlékérmet adományoztak a legidősebb huszárnak, az idén 100 éves Juráncsik Antalnak, aki alakulatával harcolt a világháborúban.
(Forrás: MTI)
Az első találkozót 1991 augusztusában tartották meg a nyírségi megyeszékhelyen, akkor csaknem háromszáz, többségében a második világháborúban szolgált egykori huszárt köszöntöttek az Országzászló téri huszárszobornál. A megemlékezést azóta rendszeresen, a páratlan években tartják meg, amelyre meghívót kapnak a még élő harcosok is.
A szombati ünnepség a Jósa András Múzeumnál kezdődött, majd a huszárbandériumok, a díszszázad és a katonazenekar kíséretében a jelenlévők a huszárszoborhoz vonultak át.
Ki ne ismerné Hadik Andrást, Simonyi óbestert vagy Bercsényi Miklóst, vagy A kőszívű ember fiaiból Baradlay Richárd huszárkapitányt, ők olyan példák, akik alakították Magyarország és a magyarság történelmét, ezt nekünk is követnünk kell - mondta a vezérkari főnök. Hozzátette, a bajtársiasság, a hazaszeretet és a bátorság mellett sajátos "rafinéria" jellemezte a magyar huszárt, akit csak a haditechnika fejlődése tudott háttérbe szorítani.
Nyíregyházának jelentős szerepe van a huszárság történelmében, az 1870-es évektől több huszárszázad állomásozott ott. A nyírségi nagyvárosban 1891-ben adták át az akkori Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkorszerűbb és legmodernebb lovassági laktanyáját; ebbe a kaszárnyába vonult be 1891. november 1-jén a híres császári és királyi 14. huszárezred - idézte fel Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere.
Hangsúlyozta, a katonaság és a huszárság állomáshelye komoly szerepet töltött be Nyíregyháza gazdasági és társadalmi életében. Az ipar és a kereskedelem fellendült, a huszártisztek a város közösségének megbecsült tagjai voltak, emléküket városrészek, utcák és közterek őrzik; a magyar huszár a települési értéktár és a hungarikumok részévé vált.
A huszárok Nyíregyházához, Szabolcs vármegyéhez és az egész országhoz hozzátartoztak - hangoztatta beszédében Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés kormánypárti elnöke. Az ökumenikus hálaadást követően a honvédség, a város és a megye képviselői koszorúkat helyeztek el a a II. világháborúban harcoló magyar huszárok tiszteletére állított lovas szobornál. A jubileum alkalmából újra megjelenik az első huszárkönyv, amelynek új kiadását - a tizenöt éves huszártalálkozó előtt tisztelegve - 150 fotóval illusztráltak, valamint egy emlékérem is megörökíti az éppen két évtizede emelt szobrot.
Az eseményen külön köszöntötték és emlékérmet adományoztak a legidősebb huszárnak, az idén 100 éves Juráncsik Antalnak, aki alakulatával harcolt a világháborúban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások