A Jagelló-kort mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum novemberben nyíló tárlata
A Jagelló-kort mutatja be külföldi és hazai intézményektől kölcsönzött 330 tárgy segítségével a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) november 24-től látogatható tárlata.
A 225. születésnapját ünneplő Magyar Nemzeti Múzeum olyan nagyszabású tárlatra készül, amely alapjaiban írhatja felül a Hunyadi Mátyás kora és a mohácsi katasztrófa közé ékelt évtizedekről alkotott képet - közölte a múzeum az MTI-vel szerdán, kiemelve: a kiállítás "egy gazdaságilag gyarapodó, kulturálisan virágzó és az európai vérkeringésbe szorosan integrált Magyarországot mutat be 53 különböző külföldi és hazai intézménytől kölcsönzött 330 tárgyon keresztül".
A közleményben kitértek arra is, hogy az utókor évszázadokon át sötét színekkel festette le a hazai Jagelló-kort, a mohácsi bukást pedig gyakran az állam működésképtelenségének vagy a vezetők alkalmatlanságának számlájára írták.
Mint írták, a 2027. április 4-ig látható Fény/Törés - A Jagellók Mohácsig (1490-1526) című időszaki kiállítás különlegességét ritkán látható, különleges nemzetközi kölcsönzések adják, így többek között II. Lajos gyermekkori páncélja a bécsi Kunsthistorisches Museum gyűjteményéből .
A nemzetközi anyaghoz szervesen kapcsolódnak an MNM saját gyűjteményének darabjai, így a II. Ulászlónak 1509-ben ajándékozott pápai díszkard, valamint egy különleges, Magyarországon még sosem látott portré II. Lajosról. A látogatók megtekinthetik a királyi pár ruháját és a Mária királynénak tulajdonított gyémántköves gyűrűt is.
A főpapi luxustárgyak - köztük Bakócz Tamás bíboros-érsek és kancellár mecenatúrájának emlékei -, míves kegytárgyak és kelyhek mellett felbukkannak a reformáció első hírnökei is. Az érdeklődők hosszú évek után újra láthatják a pazar faragású, erre a kiállításra restaurált nyírbátori stallum (kóruspad) eddig be nem mutatott részeit.
A két korabeli stílusirányzat - a gótika és a reneszánsz - ilyen szintű egymás mellett élése és egymásba fonódása egyedülálló kulturális egybeolvadás eredménye a Jagelló-kori Magyarországon. A kiállítás a jelenkori kutatástörténet nyomán szakít azzal a lineáris művészettörténeti szemlélettel, amely szerint a reneszánsz egyszerűen "leváltotta" a gótikát; ehelyett a két stílus organikus, egymást gazdagító párbeszédét állítja a középpontba.
A korban a Magyar Királyság adta Európa nemesérc termelésének zömét. A bányákat a Fuggerek tőkéjével és a Thurzók mérnöki tudásával, korabeli csúcstechnológiás gépekkel aknázták ki, ezt a világot idézi meg a rozsnyói Mettercia oltárkép páratlan háttere.
A magyar termékek és nyersanyagok globális jelenlétét bizonyítja a besztercebányai réz útja: a kiállításban szó lesz egy Namíbia partjainál elsüllyedt hajó rakományáról is, igazolva, hogy a magyar alapanyag egészen Indiáig eljutott.
A kereskedelem másik pillérét a virágzó húsmarha-kereskedelem jelentette. Ezt a virágzást hozza kézzelfogható közelségbe a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben található műtárgyak sora, amelyek a városi élet gazdagságáról tanúskodnak.
A virágzó összképre a világhatalommá növő Oszmán Birodalom vetett árnyékot, amely 1521-ben, Nándorfehérvár elestével végzetes sebet ejtett az ország védelmi rendszerén. Az 1526-os tragédiát fegyverek, korabeli röplapok, interaktív installációk és a hősök ereklyéi keltik életre. A kiállítás záróegysége a csata emlékezetére és kortárs interpretációira fókuszál, bemutatva II. Lajos hősi kultuszát.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások