A költészet napja - Ünnepi versest a Művészetek Palotájában

A kortárs magyar költészet meghatározó alkotói, köztük Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Lator László és Kányádi Sándor részvételével, egész napos rendezvénnyel ünnepli a költészet napját április 11-én a Művészetek Palotája. Napközben interaktív gyerekelőadás, "versjátszóház", verspont, este pedig a kortárs magyar líra reprezentatív körképe, ünnepi versest várja az érdeklődőket.

A programok a Művészetek Palotájában 11 órakor kezdődnek a Tamkó Sirató Károly verseire született Tititá című interaktív, zenés-táncos gyerekelőadással. Délután három órától Rutkai Bori és zenésztársai "versjátszóháza", zenei műhelye várja a gyerekeket.
Délután az előcsarnokban kedvezményes verseskötetvásárt és dedikálást tartanak mintegy 30 költő - mások mellett Borbély Szilárd, Tóth Erzsébet, Szőcs Géza, Marno János, Kukorelly Endre, Sajó László, Karafiáth Orsolya, Schein Gábor, Kemény István, Szabó T. Anna, Szijj Ferenc és Háy János - részvételével. Délután 17 órától a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mondanak verset, 18 órakor pedig Stekovics Gáspár Költőportrék című fotókiállításának megnyitóját tartják.

A csütörtöki programok zárásaként Még jó, hogy vannak jambusok címmel este 19 órától különleges versesttel várják a közönséget: a költészet ünnepén számos ismert magyar költő lép színpadra.
"+Még jó, hogy vannak jambusok...+, még jó, hogy vannak költők, akikhez bánatunkban-örömünkben bizalommal fordulhatunk. Magyarország költészeti nagyhatalom, szokták mondani, s ha ez így van, akkor ezen a napon a Művészetek Palotájában felvonul a főtisztek többsége, hogy a költészet napja sokáig feledhetetlen legyen" - áll a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Túlzás nélkül mondható, a pillanat történelmi, egyszeri és megismételhetetlen: minden bizonnyal először és utoljára látható és hallható egy színpadon legnagyobb és legismertebb költőink közül - mások mellett - Juhász Ferenc és Varró Dániel, Kányádi Sándor és Parti Nagy Lajos, Csoóri Sándor és Oravecz Imre - olvasható a dokumentumban.

A kortárs magyar líra reprezentatív, ünnepi körképe négy idős mester, négy eltérő alkatú élő klasszikus, Juhász Ferenc (1928), Csoóri Sándor (1930), Kányádi Sándor (1929) és Lator László (1927) köszöntésével, egy-egy főművük személyes tolmácsolásával veszi kezdetét, hogy utánuk színpadra lépjenek, vagy műveik által jelen legyenek mai költészetünk meghatározó, legnépszerűbb szerzői Máté Gábor és Tóth Ildikó tolmácsolásában, valamint kortárs zeneszerzők művei révén.

A műsor második felében mai költészetünk vidám, játékos, ironikus arculatának bemutatására helyezik át a hangsúlyt a szervezők olyan kiváló forma- és nyelvművészek fellépésével, mint Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Várady Szabolcs, Szilágyi Ákos és Varró Dániel.

Az ünnepi versest közreműködői között van Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Kányádi Sándor, Lator László, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Szilágyi Ákos, Várady Szabolcs, Varró Dániel, Máté Gábor és Tóth Ildikó mellett Selmeczi György, Aczél Géza, Oravecz Imre, Takács Zsuzsa, Kiss Diána Magdolna, Kosik Anita, Mikola Gergely, Nagy Dániel Viktor, Ódor Kristóf és Szabó Irén. Az est szerkesztője Keresztury Tibor, a rendező Novák Eszter. A zene Selmeczi György, a díszlet Zeke Edit munkája, a műsorvezető Lévai Balázs.

MTI