A komáromi Csillagerődbe kerülnek a Szépművészeti Múzeum szobormásolatai Tatáról
A Liget Budapest Projekt keretében a komáromi Csillagerődbe és a Városligethez közeli Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba kerülnek Tatáról a Szépművészeti Múzeum antik szobrokat ábrázoló gipszmásolatai - mondta el a Szépművészeti Múzeum főigazgatója pénteken tatai sajtótájékoztatóján.
Baán László hozzátette a gyűjtemény már zajló rekonstrukcióját követően a legfontosabb darabok, mintegy 350 műtárgy kerül a komáromi Csillagerődbe. A nagyobb méretű másolatoknak az épület belső udvarában egy új épületet alakítanak ki.
Az erődben nemcsak arra lesz mód, hogy az antik gipszeket, valamint a középkori és reneszánsz emlékeket időrendben mutassa be a kiállítás, de a középkori és reneszánsz emlékek antik kapcsolatai is érzékeltethetők lesznek a kiállítóterekben - mondta el az igazgató. A komáromi kiállítás, hagyományos és digitális tartalmakkal kiegészítve számos - az eredeti műtárgyakra, a megidézett történeti korszakokra, a gyűjtemény sajátos történetére, a gipszmásolatok készítésének technikájára vonatkozó - információt is nyújt majd múzeumpedagógiai programok kíséretében.
Baán László emlékeztetett arra, hogy az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait kimondottan a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg. Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt már nem is menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a sérüléseket szenvedett alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélkül hagyott helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták össze.
Az 1970-es évek közepén az antik másolatgyűjtemény egy része a tatai Kuny Domokos Múzeum kezelésébe került, ahol tárgyakból 1977 októberében a tatai zsinagóga épületében nyílt kiállítás. Az akkori elképzelés szerint a többi másolatot is kiállították volna, de erre nem került sor és az 1980-as évek közepén a gipszek nagy részét a komáromi Igmándi Erődbe szállították át, rendszerezés nélkül, a döngölt föld padlózatra helyezve. Az egykor mintegy ezerdarabos gyűjteményből mára 750 darab maradt meg, ugyanakkor ezek nagy része rendkívül rossz állapotban van.
Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a még megmaradt gipszmásolat-gyűjtemény rehabilitációja, az alkotások pedig az oktatás és a tudomány számára is értékesebbé váltak. A másolatok többször olyan tárgyak hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható, ilyenek például a Parthenón szobordíszei - hangsúlyozta Baán László főigazgató.
Michl József (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, hogy a zsinagógában a Biblia történetéről szeretnének állandó kiállítást létrehozni. A tárlat bemutatja majd a Biblia hatását a művészetekre, a tudományokra és az ember mindennapi életére.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások