A közös alkotómunka központja lehet a cirkuszművészeti főiskola új campusa
Az új campus szeptember 22-én átadott központi épülete nem pusztán korszerű oktatási helyszínt jelent, hanem az elmúlt években kibővült képzési rendszer, a közös művészeti alkotómunka és a további szakmai fejlesztések számára is megfelelő környezetet teremt - mondta Reidl Kamilla, a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola (BCKF) rektora az MTI-nek adott interjúban.
A több mint százéves, egykori pesterzsébeti öntöde átalakításával létrejött campusfejlesztés első ütemében mintegy 1100 négyzetméternyi terület újult meg. Az épület megőrzi ipari karakterét, miközben korszerű környezetet biztosít a cirkuszművészeti és kortárstánc-felsőoktatás számára - hangsúlyozta a rektor.
Hozzátette: az épületre azért volt szükség, mert az intézmény szakmai tevékenysége, képzési kínálata és hallgatói közössége jelentősen bővült. Mint fogalmazott, nem a teret töltötték meg utólag tartalommal, hanem a már kialakult szakmai munkához kellett olyan környezetet teremteni, amely segíti annak fejlődését.
A rektor emlékeztetett, hogy a BCKF 2022-ben 613,26 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a Cirkusz- és Táncművészeti Színtér című projekt megvalósításához. A fejlesztés eredményeként épült meg az intézmény szeptember 22-én átadott, első saját campusa.
A főiskola gyökerei az 1979-ben indult Új Tánc Klubig nyúlnak vissza, amelynek szellemi és művészeti közegét később a Kreatív Mozgás Stúdió, majd a Budapest Tánciskola is tovább vitte. A professzionális kortárstánc-művészképzés 1990-ben, a Modern Tánciskolában kezdődött. Az intézmény 1991-től Budapest Tánciskola néven működött, a Budapest Kortárstánc Főiskola 2004-ben jött létre. Képzései később nemzetközi hallgatók számára is elérhetővé váltak. A cirkuszművészeti képzések bevezetését követően, 2023. augusztus 1-jétől az intézmény Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola (BCKF) néven folytatta működését.
Reidl Kamilla felidézte, hogy a hároméves cirkuszművészeti alapképzés elindításával Magyarországon elsőként teremtettek lehetőséget arra, hogy a hallgatók felsőoktatási keretek között tanulják ezt a művészeti területet. A képzés célja nemcsak a magas szintű szakmai tudással rendelkező artisták felkészítése, hanem az is, hogy a hallgatók önálló alkotóként, gondolkodó művészként, később akár kutatóként is kibontakozhassanak.
A rektor elmondta: a művészképzés mellett a pedagógusképzés is fontos szerepet kap a főiskolán. A cirkuszművésztanár-képzés olyan szakemberek felkészítését szolgálja, akik gyakorlati tapasztalatuk mellett pedagógiai ismeretekkel is rendelkeznek. Reidl Kamilla szerint a cirkuszművészetben is fontos, hogy a szakmai tudás átadása tudatos pedagógiai módszerekkel történjen, és hosszabb távon az alapfokú művészetoktatásban is hasznosuljon.
Az intézményben öt képzés működik: a kortárstáncművész, a cirkuszművész, valamint a táncos és próbavezető alapképzés, továbbá a kortárstánctanár és a cirkuszművésztanár mesterképzés. A képzések kialakításakor fontos szempont volt a különböző művészeti ágak közötti átjárás. A közös órák és a szabadon választható kurzusok lehetőséget adnak arra, hogy a hallgatók megismerjék egymás területeit, együtt hozzanak létre előadásokat és etűdöket, és már tanulmányaik alatt megtapasztalják a közös alkotás folyamatát.
A rektor kiemelte, hogy a kortárstánc és a cirkuszművészet kapcsolata a nemzetközi művészeti életben is egyre fontosabb. A különböző előadó-művészeti területek együttműködése új alkotói lehetőségeket nyithat meg, és segíthet a hallgatóknak saját művészi kifejezésmódjuk megtalálásában. Az új campus azzal támogatja ezt a folyamatot, hogy a képzések egy helyen működnek. A rektor szerint az alkotóközösség kialakulásához időre és személyes kapcsolatokra van szükség, ezért fontos, hogy a hallgatók már tanulmányaik alatt megtanuljanak együtt dolgozni.
A főiskola a digitális oktatás fejlesztésére is jelentős figyelmet fordít. Reidl Kamilla elmondta, hogy a fellépések és az utazások miatt az artistaképzésben különösen nehéz összehangolni a tanulmányokat és a szakmai munkát. Az intézmény ezért olyan e-learning tananyagokat és online kurzusokat fejlesztett, amelyek segítségével a hallgatók saját tempójukban haladhatnak, miközben konzultációs lehetőségeket is kapnak.
A fejlesztés a nemzetköziesítés szempontjából is fontos, mivel a képzések egyes elemei külföldről is elérhetővé válhatnak. Az intézmény célja, hogy egyre több tananyag több nyelven is hozzáférhető legyen. A növekvő érdeklődés ugyanakkor új feladatokat jelent: a nagyobb hallgatói létszám több oktatót, újabb csoportokat és megfelelő oktatási tereket igényel.
A rektor úgy látja, hogy a magyar artisták nemzetközi fesztiválokon is megállják a helyüket, a felsőoktatási képzés pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalok hosszabb távú életpályaként tekintsenek a művészetre.
Elmondta azt is, hogy a campus fejlesztése a megnyitással nem zárult le. A tervek között szerepel kollégium és további hallgatói férőhelyek kialakítása, a speciális cirkuszi műfajok oktatására alkalmas, nagy belmagasságú tér létrehozása, valamint vendégszobák kialakítása a külföldről érkező hallgatók és oktatók számára. A főiskola célja, hogy a képzések, a kutatás és a nemzetközi együttműködések fejlesztésével erősítse helyét a magyar és az európai művészeti felsőoktatásban, az új campus pedig Pesterzsébet kulturális életének is aktív szereplőjévé váljon.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások