A magyar terrorelhárítás fejlődését bemutató kiállítás nyílt a Rendőrmúzeumban
Merényleteken keresztül mutatja be a magyar terrorelhárítás fejlődését a Terror - Merényletek, túszdrámák és terrorelhárítás Magyarországon című új időszaki kiállítás, amely szerdán nyílt meg Budapesten, a Rendőrmúzeumban.
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója a szerdai megnyitón hiánypótlónak és izgalmasnak nevezete a múzeum új időszaki tárlatát, amely - mint fogalmazott - a speciális alakulatoknak mérföldkövet jelent. A csaknem 35 év alatt nagy utat járt be a terrorelhárítás - hangsúlyozta a TEK főigazgatója.
Hajdu János felidézte, hogy 1973-ban a Forradalmi Rendőri Ezred egységeként hoztak létre "akciószakaszokat", majd 1987-ben létrejött a Komondor Terrorelhárító Szolgálat, melynek feladata kifejezetten a terrorcselekmények elleni fellépés volt. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy 1991-ben a Terrorelhárítási Önálló Osztályból és a Komondor Szolgálatból egy koncepciójában és "gondolkodásában" is új szerv, a Rendőrség Különleges Szolgálata (RKSZ) jött létre. 2010-ben alakult meg a Terrorelhárítási Központ (TEK), amelyben helyet kapott a Műveleti Igazgatóság. Így az eddigiektől eltérő koncepcióban új munka indult meg - mutatott rá a TEK főigazgatója.
"A kormány és Pintér belügyminiszter támogatásával jelentős technikai fejlődésén mentünk keresztül" - hangsúlyozta, kiemelve, hogy ma már Európában és a világban is számon tartják a magyar központot. Több mint 300 harcost képeztek ki speciális harctéri elsősegélynyújtásra a legmagasabb szinten, de látogatják a közelharc és mesterlövész-kurzusokat is, hiszen a központ jelentős oktatói munkát is végez - hangsúlyozta Hajdu János.
Tarcsa Csaba, a Készenléti Rendőrség parancsnoka elmondta: az április 5-ig látható új időszaki kiállítás bemutatja a Matuska Szilveszter által elkövetett 1931-es biatorbágyi merényletet, valamint az 1973-ban zajlott balassagyarmati túszdrámát is. A tárlat sorra veszi továbbá, hogyan fejlődött Magyarországon a terrorelhárítási munka - tette hozzá a Készenléti Rendőrség parancsnoka.
Androvicz Gábor muzeológus az MTI-nek elmondta, hogy az új időszaki kiállítás ötletét az 1973-ban történt balassagyarmati túszdráma 50 éves évfordulója adta, ebből kiindulva két témakörre fókuszál a kiállítás. Az egyik a túszdráma hatására létrejövő különféle terrorelhárító szervek fejlődését, változását mutatja be napjainkig.
A másik vonal néhány konkrét bűnügyet ismertet, olyanokat, amelyek kriminalisztikai szempontból érdekesek vagy a sajtóban a maga korában nagy port kavartak. Robbantásos bűncselekmények és túszejtések szerepelnek a kiállításban - mondta. A tárlat kronológiai sorrendben veszi számba a terrorcselekményeket: az utolsó tabló a 2016-os Teréz körúti robbantást ismerteti.
A tárlatot dokumentumok, hatástalanított fegyverek és felszerelések egészítik ki. A tárgyi anyag a terrorelhárító szervekre koncentrál, többek között az egyenruházat változását mutatja be 1988-tól napjainkig - mondta a muzeológus. Androvicz Gábor elmondta azt is, hogy szombaton a Rendőrmúzeumban A magyar kulturális örökség napja alkalmából hat előadáson keresztül terrorizmusról és konkrét merényletekről hallhatnak előadást az érdeklődők.
(Forrás: MTI)
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója a szerdai megnyitón hiánypótlónak és izgalmasnak nevezete a múzeum új időszaki tárlatát, amely - mint fogalmazott - a speciális alakulatoknak mérföldkövet jelent. A csaknem 35 év alatt nagy utat járt be a terrorelhárítás - hangsúlyozta a TEK főigazgatója.Hajdu János felidézte, hogy 1973-ban a Forradalmi Rendőri Ezred egységeként hoztak létre "akciószakaszokat", majd 1987-ben létrejött a Komondor Terrorelhárító Szolgálat, melynek feladata kifejezetten a terrorcselekmények elleni fellépés volt.
"A kormány és Pintér belügyminiszter támogatásával jelentős technikai fejlődésén mentünk keresztül" - hangsúlyozta, kiemelve, hogy ma már Európában és a világban is számon tartják a magyar központot. Több mint 300 harcost képeztek ki speciális harctéri elsősegélynyújtásra a legmagasabb szinten, de látogatják a közelharc és mesterlövész-kurzusokat is, hiszen a központ jelentős oktatói munkát is végez - hangsúlyozta Hajdu János.
Tarcsa Csaba, a Készenléti Rendőrség parancsnoka elmondta: az április 5-ig látható új időszaki kiállítás bemutatja a Matuska Szilveszter által elkövetett 1931-es biatorbágyi merényletet, valamint az 1973-ban zajlott balassagyarmati túszdrámát is. A tárlat sorra veszi továbbá, hogyan fejlődött Magyarországon a terrorelhárítási munka - tette hozzá a Készenléti Rendőrség parancsnoka.
Androvicz Gábor muzeológus az MTI-nek elmondta, hogy az új időszaki kiállítás ötletét az 1973-ban történt balassagyarmati túszdráma 50 éves évfordulója adta, ebből kiindulva két témakörre fókuszál a kiállítás. Az egyik a túszdráma hatására létrejövő különféle terrorelhárító szervek fejlődését, változását mutatja be napjainkig.
A másik vonal néhány konkrét bűnügyet ismertet, olyanokat, amelyek kriminalisztikai szempontból érdekesek vagy a sajtóban a maga korában nagy port kavartak. Robbantásos bűncselekmények és túszejtések szerepelnek a kiállításban - mondta. A tárlat kronológiai sorrendben veszi számba a terrorcselekményeket: az utolsó tabló a 2016-os Teréz körúti robbantást ismerteti.
A tárlatot dokumentumok, hatástalanított fegyverek és felszerelések egészítik ki. A tárgyi anyag a terrorelhárító szervekre koncentrál, többek között az egyenruházat változását mutatja be 1988-tól napjainkig - mondta a muzeológus. Androvicz Gábor elmondta azt is, hogy szombaton a Rendőrmúzeumban A magyar kulturális örökség napja alkalmából hat előadáson keresztül terrorizmusról és konkrét merényletekről hallhatnak előadást az érdeklődők.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások