A nyitott és átjárható intézmény ideáját helyezi fókuszba idén a Ludwig Múzeum
A nyitott és átjárható intézmény ideáját helyezi fókuszba idén a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, a világ megértésére és jobbítására irányuló törekvések mellett - hangzott el az intézmény elmúlt évét értékelő és a jövő terveit bemutató szerdai sajtótájékoztatóján.
A Ludwig Múzeum tavaly a 311 nyitvatartási napon 11 kiállítást és 463 programot szervezett, a látogatók száma pedig meghaladta a 94 ezret - emelte ki Fabényi Julia, az intézmény vezetője. Hozzátette: a múzeumban kiemelkedő volt az önkéntesek munkája, akik a tavalyi év során is jól koordinált feladattal és működéssel voltak jelen. Az intézmény múzeumpedagógusai pedig nívódíjat kaptak a GYIK kiállításban végzett munkájukért.
Az igazgató kiemelte továbbá a Női kvóta című kiállítás első és második részét, amelyek a múzeum gyűjteményével foglalkoztak. Mint mondta, a tárlatok komoly nemzetközi figyelmet és elismerést kaptak.
A műtárgyvásárlások között említette, hogy bekerült a múzeum gyűjteményébe Koós Gábor, Lovas Ilona és Tóth Anna Eszter egy-egy műve, és Szilágyi Lenke két alkotása, valamint tartós letétbe került a múzeumhoz A.R. Penck egy műve és Oto Hudec három munkája.
Készman József, a gyűjteményi, kiállítási és tudományos főosztály vezetője elmondta, hogy mint a korábbi években is, idén is igyekeztek a kiállítások köré egy kerettémát találni, ezúttal ez azonban sokkal inkább egy múzeumi vízióvá alakult, ami 2026-ban az InsideOut címet kapta, és a nyitott, átjárható ideát fogalmazza meg. Ebből a szellemiségből kiindulva idén a Ludwig Múzeum új alapokra helyezi a múzeum gyűjteménye és környezete viszonyát, megnyitja, átjárhatóbbá teszi a gyűjtemény anyagát, tereit az érdeklődők felé.
Kiemelte: a múzeum gondolkodását a világról és önmagáról ebben az évben két évforduló köré szervezik. Az egyik ilyen a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum 30 éve, hiszen jelenlegi formájában 1996-ban nyílt meg, és idén lenne az intézményt alapító Néray Katalin 85 éves, akiről egy konferencia keretében emlékeznek majd meg.
Elmondta, hogy tavasszal a programot a Black Mirror - A jövő hosszú árnyéka című kiállítás nyitja, amely a Ludwig Múzeum gyűjteményének disztópikus fókuszú műveiből kiindulva vizsgálja a "jelen torz önképét". A bemutatott alkotások a múlt tapasztalataiból és a jelen folyamataiból kibontakozó jövőképeken keresztül reflektálnak ideológiákra, társadalmi kontrollra, technológiai fejlődésre és az emberiség kollektív félelmeire. A tárlat egy hosszabb és átfogóbb kutatás első állomásának tekinthető.
Ezt követi április közepétől a pozsonyi Art Fond Gyűjtemény neoavantgárd anyagát bemutató, A végén nem lesz vége című kiállítás, amely a kelet-európai művészet alternatív, gyakran informális és ellenkulturális stratégiáira irányítja majd a figyelmet. A bemutatott művek, amelyek kívül állnak a hivatalos narratívák magyarázatán, a történelmileg meghatározott jelenre, az idő politikai természetére és az ellenállás különböző formáira kérdeznek rá. A kiállítás a neoavantgárdot nem lezárt művészettörténeti jelenségként, hanem egy folyamatosan újjáéledő gondolkodásmódként értelmezi, amely továbbra is meghatározza a kortárs művészet konceptuális, intermediális, feminista, ökológiai és aktivista pozícióit.
Októbertől lesz látható A sétáló ember - A gyaloglás művészete címmel rendezett válogatás. A kiállítás a gyaloglást mint művészeti formát, narratív eszközt és kritikai gyakorlatot vizsgálja, olyan műveken, projekteken, akciókon keresztül, amelyek a gyaloglás hétköznapi tevékenységét a felfedezés, a feltérképezés, az ellenállás, a politikai cselekvés eszközeként használják.
Boros Géza, a Velencei Biennálé iroda vezetője elmondta, hogy a múzeum a Velencei Képzőművészeti Biennálén idén Koronczi Endre Pneuma Cosmic című kiállítását mutatja be. A projekt, amely a magyarországi gyakorlatnak megfelelően nyílt pályázat keretében, szakmai zsűri döntése alapján került kiválasztásra, a légmozgás és a gondolkodás folyamatai között teremt párhuzamot, és ráirányítja a figyelmet az érzékelés és a környezeti tapasztalat összetett viszonyára. A biennálét követően a kiállított anyag bővített formában decemberben látható lesz a Ludwig Múzeumban is.
Hemrik László, a kortárs művészeti múzeumpedagógiai módszertani központ vezetője elmondta, hogy a múzeum kapcsolódó programjainak segítségével a látogatók mélyebb betekintést nyerhetnek a kiállítások témáiba, a szakértők, kurátorok és kutatók előadásain, valamint workshopokon és interaktív foglalkozásokon keresztül aktívan tapasztalhatják meg a művészetet, a kerekasztal-beszélgetések és szimpóziumok alkalmával pedig bekapcsolódhatnak a társadalmi és technológiai kérdésekről folytatott párbeszédbe.
Kiemelte, hogy a tavalyi egy nagyon mozgalmas év volt, hiszen sok csoportot fogadott a múzeum az ország minden pontjáról a közművelődési intézetekkel és szakemberekkel együttműködve. Idén nyugdíjas csoportokat is terveznek fogadni, valamint az intézmény kortárs művészeti tartalmait vidéki helyszíneken is tervezik bemutatni iskolai csoportok számára.
(Forrás: MTI)
A Ludwig Múzeum tavaly a 311 nyitvatartási napon 11 kiállítást és 463 programot szervezett, a látogatók száma pedig meghaladta a 94 ezret - emelte ki Fabényi Julia, az intézmény vezetője. Hozzátette: a múzeumban kiemelkedő volt az önkéntesek munkája, akik a tavalyi év során is jól koordinált feladattal és működéssel voltak jelen. Az intézmény múzeumpedagógusai pedig nívódíjat kaptak a GYIK kiállításban végzett munkájukért.Az igazgató kiemelte továbbá a Női kvóta című kiállítás első és második részét, amelyek a múzeum gyűjteményével foglalkoztak. Mint mondta, a tárlatok komoly nemzetközi figyelmet és elismerést kaptak.
A műtárgyvásárlások között említette, hogy bekerült a múzeum gyűjteményébe Koós Gábor, Lovas Ilona és Tóth Anna Eszter egy-egy műve, és Szilágyi Lenke két alkotása, valamint tartós letétbe került a múzeumhoz A.R. Penck egy műve és Oto Hudec három munkája.
Az intézmény könyvtáráról szólva elmondta, hogy több mint háromszáz kiadvánnyal gyarapodott a könyvtári állomány, amely így már több mint húszezer kötetet számlál.
Készman József, a gyűjteményi, kiállítási és tudományos főosztály vezetője elmondta, hogy mint a korábbi években is, idén is igyekeztek a kiállítások köré egy kerettémát találni, ezúttal ez azonban sokkal inkább egy múzeumi vízióvá alakult, ami 2026-ban az InsideOut címet kapta, és a nyitott, átjárható ideát fogalmazza meg. Ebből a szellemiségből kiindulva idén a Ludwig Múzeum új alapokra helyezi a múzeum gyűjteménye és környezete viszonyát, megnyitja, átjárhatóbbá teszi a gyűjtemény anyagát, tereit az érdeklődők felé.
Kiemelte: a múzeum gondolkodását a világról és önmagáról ebben az évben két évforduló köré szervezik. Az egyik ilyen a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum 30 éve, hiszen jelenlegi formájában 1996-ban nyílt meg, és idén lenne az intézményt alapító Néray Katalin 85 éves, akiről egy konferencia keretében emlékeznek majd meg.
Elmondta, hogy tavasszal a programot a Black Mirror - A jövő hosszú árnyéka című kiállítás nyitja, amely a Ludwig Múzeum gyűjteményének disztópikus fókuszú műveiből kiindulva vizsgálja a "jelen torz önképét". A bemutatott alkotások a múlt tapasztalataiból és a jelen folyamataiból kibontakozó jövőképeken keresztül reflektálnak ideológiákra, társadalmi kontrollra, technológiai fejlődésre és az emberiség kollektív félelmeire. A tárlat egy hosszabb és átfogóbb kutatás első állomásának tekinthető.
Ezt követi április közepétől a pozsonyi Art Fond Gyűjtemény neoavantgárd anyagát bemutató, A végén nem lesz vége című kiállítás, amely a kelet-európai művészet alternatív, gyakran informális és ellenkulturális stratégiáira irányítja majd a figyelmet. A bemutatott művek, amelyek kívül állnak a hivatalos narratívák magyarázatán, a történelmileg meghatározott jelenre, az idő politikai természetére és az ellenállás különböző formáira kérdeznek rá. A kiállítás a neoavantgárdot nem lezárt művészettörténeti jelenségként, hanem egy folyamatosan újjáéledő gondolkodásmódként értelmezi, amely továbbra is meghatározza a kortárs művészet konceptuális, intermediális, feminista, ökológiai és aktivista pozícióit.
Októbertől lesz látható A sétáló ember - A gyaloglás művészete címmel rendezett válogatás. A kiállítás a gyaloglást mint művészeti formát, narratív eszközt és kritikai gyakorlatot vizsgálja, olyan műveken, projekteken, akciókon keresztül, amelyek a gyaloglás hétköznapi tevékenységét a felfedezés, a feltérképezés, az ellenállás, a politikai cselekvés eszközeként használják.
Boros Géza, a Velencei Biennálé iroda vezetője elmondta, hogy a múzeum a Velencei Képzőművészeti Biennálén idén Koronczi Endre Pneuma Cosmic című kiállítását mutatja be. A projekt, amely a magyarországi gyakorlatnak megfelelően nyílt pályázat keretében, szakmai zsűri döntése alapján került kiválasztásra, a légmozgás és a gondolkodás folyamatai között teremt párhuzamot, és ráirányítja a figyelmet az érzékelés és a környezeti tapasztalat összetett viszonyára. A biennálét követően a kiállított anyag bővített formában decemberben látható lesz a Ludwig Múzeumban is.
Hemrik László, a kortárs művészeti múzeumpedagógiai módszertani központ vezetője elmondta, hogy a múzeum kapcsolódó programjainak segítségével a látogatók mélyebb betekintést nyerhetnek a kiállítások témáiba, a szakértők, kurátorok és kutatók előadásain, valamint workshopokon és interaktív foglalkozásokon keresztül aktívan tapasztalhatják meg a művészetet, a kerekasztal-beszélgetések és szimpóziumok alkalmával pedig bekapcsolódhatnak a társadalmi és technológiai kérdésekről folytatott párbeszédbe.
Kiemelte, hogy a tavalyi egy nagyon mozgalmas év volt, hiszen sok csoportot fogadott a múzeum az ország minden pontjáról a közművelődési intézetekkel és szakemberekkel együttműködve. Idén nyugdíjas csoportokat is terveznek fogadni, valamint az intézmény kortárs művészeti tartalmait vidéki helyszíneken is tervezik bemutatni iskolai csoportok számára.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások