A Rábaköz 64 településén gyűjtik a világháborús emlékek adatait
A két világháború hőseinek a tiszteletére állított emlékművek adatait és az első világháborús fényképeket gyűjti a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata. A csaknem száz fős egyesület a fotókból már két fali naptárat is megjelentetett, ezt azonban szeretnék kiegészíteni - mondta el Szalay Balázs elnök, helytörténész az MTI-nek.
Két évvel ezelőtt tett közzé először felhívást a rábaközi szervezet, hogy világháborús emlékekről készült fotókat keresnek. Ebből a gyűjtésből állt össze a társulat első, 2016-os falinaptára, majd tavaly készült egy újabb is.
Az egyesület elnöke kiemelte: a következő naptárat már úgy szeretnék kiadni, hogy azokon szerepeljenek az emlékművek, emléktáblák adatai, például a készítés ideje, a készítő neve. Emellett azt tervezik, hogy az első világháború befejezésének századik évfordulójára egy kis kötetben összegezik kutatási eredményeiket, ehhez viszont még át kell nézni a két világháború közötti sajtót is -tette hozzá Szalay Balázs.
A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata a térség 64 településén megtalálható első- és második világháborús emlékeiről várja az adatokat. A gyűjtés egyik módszere a rábaközi településvezetőknek kiküldött kérdőív, amit szintén egy egyesületi tag, helytörténész állított össze. A beérkező dokumentumok között van, például korabeli újságcikk, régi kép, vagy éppen egy emlékmű avatásáról beszámoló korabeli levél is - részletezte az elnök.
Mivel az első világháborúban elhunyt katonákat a két világháború között hősi halottként gyászolták, több az első világháborús emlékmű. A második világháborúban elesett emberek neveit pedig gyakran ezekre az emlékművekre vésték rá. A legrégebbi rábaközi emlékművek rögtön a háború után készültek. Bogyoszlóban a temetőben lévő emlékoszlop 1919-ben készült, Osliban a Jézus Szíve és a Fájdalmas Szűzanya Szíve szoborpár 1920-ban. 1924-ben aztán több helyen is elkészült az emlékmű: Árpás, Bősárkány, Egyed, kapuvár, Enese, Kóny - sorolta Szalay Balázs.
Az adatgyűjtés célja az emlékezésen túl, hogy felhívja a figyelmet az épített örökség ápolására, gondozására. "Az első világháború centenáriuma segíthet abban, hogy az emlékművek készítésének körülményeire is nagyobb figyelem irányuljon" - fogalmazott a helytörténész. A Rábaköz 64 településéből már csak néhány helyről nincs adatuk. Nemcsak a környékről, hanem még Szegedről is kapott segítséget a gyűjtéshez az egyesület, amely őszig várja az adatokat.
A társulat 2011-ben alakult, tagjai száma megközelíti a százat. Az egyesület 2014-ben két emléktáblát állított a rábaközi holokauszt emlékére, az egyiket a csornai, a másikat a kapuvári vasútállomáson. De a társulat tagjainak az összefogásából több elhanyagolt épített örökséget is felújítottak, például a magyar honvédség 1849-es csornai győzelmének emléktábláját.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások