A Rege a csodaszarvasról című eredetmondát állítják színpadra a Békéscsabai Jókai Színházban
Arany János művét, a Rege a csodaszarvasról című magyar eredetmondát állítják színpadra a Békéscsabai Jókai Színházban. A darabot Csurulya Csongor rendezésében, Zalán Tibor átdolgozásában mutatják be január 12-én a teátrum nagyszínpadán.
Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán a gyermek- és ifjúsági előadásokról szólva elmondta, kiemelten fontosnak tartják a népmesék, a magyarság történelmével kapcsolatos történetek és a magyar szerzők új darabjainak bemutatását. A mostani bemutató a második kategóriába tartozik. Arany János költeményének átdolgozására Zalán Tibor dramaturgot kérte fel.
Csurulya Csongor elmondta, egy különleges látványvilágú előadást szerettek volna létrehozni, amely a fiatalok érdeklődését is felkelti a történet iránt. Hozzátette: a történet egy mitikus korba viszi a nézőt, zenét nem írtak hozzá, különféle hangokat, zörejeket használnak aláfestésként. Arra inspirálják a nézőket, hogy saját tapasztalataikból, tudásukból merítve, egy "szellemi utazással" tegyék teljessé a történetet. A darab nyelvezetében Arany János eredeti művét eleveníti fel.
A forgószínpad közepén egy nagy fa lesz, amelynek ágai agancsszerűek. A fának egy másik magyarságtörténethez van köze, amit beemeltek a darabba - jegyezte meg Egyed Zoltán díszletterveiről a rendező. Egyed Zoltán úgy fogalmazott, sok képi asszociációval próbált élni, főként atmoszférát, érzeteket szeretett volna közölni a díszletekkel.
Petrovszki Árpád jelmeztervező elmondta: a honfoglalás korára jellemző anyagokat, szőrt, bőrt, tollat, kagylót, gyöngyöt és sok ősi motívumot használt. A tündérlányok pasztellszínű bársonyban, a férfiak sötétebb, durvább posztóban jelennek meg. Az ifjúsági előadás főbb szerepeiben Lénárt László, Katkó Ferenc, Nagy Erika, Szabó Lajos és Komáromi Anett látható.
A produkció létrejöttét a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.
(Forrás: MTI)
Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán a gyermek- és ifjúsági előadásokról szólva elmondta, kiemelten fontosnak tartják a népmesék, a magyarság történelmével kapcsolatos történetek és a magyar szerzők új darabjainak bemutatását.
Csurulya Csongor elmondta, egy különleges látványvilágú előadást szerettek volna létrehozni, amely a fiatalok érdeklődését is felkelti a történet iránt. Hozzátette: a történet egy mitikus korba viszi a nézőt, zenét nem írtak hozzá, különféle hangokat, zörejeket használnak aláfestésként. Arra inspirálják a nézőket, hogy saját tapasztalataikból, tudásukból merítve, egy "szellemi utazással" tegyék teljessé a történetet. A darab nyelvezetében Arany János eredeti művét eleveníti fel.
A forgószínpad közepén egy nagy fa lesz, amelynek ágai agancsszerűek. A fának egy másik magyarságtörténethez van köze, amit beemeltek a darabba - jegyezte meg Egyed Zoltán díszletterveiről a rendező. Egyed Zoltán úgy fogalmazott, sok képi asszociációval próbált élni, főként atmoszférát, érzeteket szeretett volna közölni a díszletekkel.
Petrovszki Árpád jelmeztervező elmondta: a honfoglalás korára jellemző anyagokat, szőrt, bőrt, tollat, kagylót, gyöngyöt és sok ősi motívumot használt. A tündérlányok pasztellszínű bársonyban, a férfiak sötétebb, durvább posztóban jelennek meg. Az ifjúsági előadás főbb szerepeiben Lénárt László, Katkó Ferenc, Nagy Erika, Szabó Lajos és Komáromi Anett látható.
A produkció létrejöttét a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások