A román állam restaurálná a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat
A román állam restaurálná a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat és megnyitná a látogatók előtt - közölte hétfőn Dacian Ciolos román miniszterelnök Gyulafehérváron az után, hogy helyi önkormányzati vezetőkkel találkozott.
Ciolos elmondta: a megbeszélésen egyebek mellett a könyvtár helyzete is szóba került. Az ingatlan jogi helyzetének tisztázása után kezdődhet el az épület rehabilitálása, ami nemcsak azt tenné lehetővé, hogy az ott őrzött kéziratok megfelelő körülmények között váljanak kutathatóvá, hanem a széles közönség előtt is megnyitnák a könyvtárat.
A létesítmény jelentőségét méltatva kiemelte, a Batthyaneum nemcsak romániai, hanem európai érték. Hozzátette: a Batthyáneum közelében egyéb kulturális, alkotói terek is kialakíthatóak, és ennek érdekében európai uniós forrásokat is igénybe vesznek.
A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, de 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat visszakérte a román államtól a gyulafehérvári római katolikus érsekség a kommunista hatalom által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvények alapján. Az egyház kérelmét a román országos restitúciós bizottság visszautasította tavaly szeptemberben. A román hatósági döntést az egyház megtámadta közigazgatási bíróságon, a per még folyamatban van.
Az állam arra hivatkozva utasította el az egyház kérését, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel. Ugyanakkor általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Ma is például az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében, amelyről 1998-ban egy kormányhatározat rendelkezett, és amelyet a bíróság érvénytelenített 2003-ban arra hivatkozva, hogy a püspök Erdélyre és az egyházára hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része.
A római katolikus egyház többször is tiltakozott román és nemzetközi fórumokon a könyvtár visszaszolgáltatásának halogatása, majd elutasítása miatt, eredménytelenül.
MTI
Ciolos elmondta: a megbeszélésen egyebek mellett a könyvtár helyzete is szóba került. Az ingatlan jogi helyzetének tisztázása után kezdődhet el az épület rehabilitálása, ami nemcsak azt tenné lehetővé, hogy az ott őrzött kéziratok megfelelő körülmények között váljanak kutathatóvá, hanem a széles közönség előtt is megnyitnák a könyvtárat.
A létesítmény jelentőségét méltatva kiemelte, a Batthyaneum nemcsak romániai, hanem európai érték. Hozzátette: a Batthyáneum közelében egyéb kulturális, alkotói terek is kialakíthatóak, és ennek érdekében európai uniós forrásokat is igénybe vesznek.A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, de 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat visszakérte a román államtól a gyulafehérvári római katolikus érsekség a kommunista hatalom által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvények alapján. Az egyház kérelmét a román országos restitúciós bizottság visszautasította tavaly szeptemberben. A román hatósági döntést az egyház megtámadta közigazgatási bíróságon, a per még folyamatban van.
Az állam arra hivatkozva utasította el az egyház kérését, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel. Ugyanakkor általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Ma is például az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében, amelyről 1998-ban egy kormányhatározat rendelkezett, és amelyet a bíróság érvénytelenített 2003-ban arra hivatkozva, hogy a püspök Erdélyre és az egyházára hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része.
A római katolikus egyház többször is tiltakozott román és nemzetközi fórumokon a könyvtár visszaszolgáltatásának halogatása, majd elutasítása miatt, eredménytelenül.
MTI
Hozzászólások